Új előrejelzést tett közzé az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Szerbia és a nyugat-balkáni régió gazdasági kilátásairól. A térség kiemelt fontosságú a magyar külkereskedelem szempontjából. Mutatjuk a részleteket.
A Nyugat-Balkán stratégiai fontosságú térség a magyar külkereskedelem szempontjából. A fizikai közelség, a kulturális hasonlóságok, valamint a Magyarország és a balkáni államok közötti jó viszony kedvező feltételeket teremt a hazai exportőr vállalkozások számára a régióban. Nem szabad elfeledkezni a félsziget kapufunkciójáról sem, hiszen a görög kikötőkbe és Törökországba is ebbe az irányba vezetnek a szárazföldi kereskedelmi útvonalak.
A térség egyik legjelentősebb állama Szerbia, hazánk kiemelkedő fontosságú Európai Unión kívüli exportpartnere. A Trading Economics kimutatása szerint 2021-ben Magyarország 15. legfontosabb exportpiaca volt a nyugat-balkáni ország és a teljes külkereskedelmünk 1,9 százaléka irányult déli szomszédunkba.
A KSH adatai szerint egyébként trendszerűen és dinamikusan nő a Szerbiába irányul magyar export, 2021-ben már több mint 797 milliárd forintot tett ki, 2022-ben pedig meghaladta az 1338 milliárd forintot. A szerb-magyar kétoldalú kereskedelem így rendre mérlegtöbbletet generál hazánk számára. Szerbia jelentőségét a magyar külgazdaság szempontjából jól jelzi, hogy a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség külön partnerirodát működtet Belgrádban, nemrég pedig országismertető kiadvánnyal is segítette az oda exportálni kívánó magyar vállalkozásokat.
Épp ezért lényeges nyomon követni, milyen gazdasági folyamatok zajlanak Szerbiában.
Nemrég az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) módosított eddigi Szerbia gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzésén – olvasható a Serbian Monitor.com hírportálon.
Az EBRD új prognózisa alapján a szerb GDP 2023-ban várhatóan 2 százalékkal fog emelkedni, ami 1,3 százalékkal elmarad a bank korábbi szeptemberi előrejelzésétől. A 2024-es évben ennél nagyobb, 3,5 százalékos növekedésre számít Szerbiában az EBRD.
A lap felidézi, hogy a szerb statisztikai hivatal januári becslése alapján 2022. negyedik negyedévében 0,4 százalékkal emelkedett az ország GDP-je az előző év azonos időszakához képest.
Az EBRD az egész nyugat-balkáni régió vonatkozásában is új prognózist tett közé. Ez alapján a térség gazdasági teljesítményének növekedési üteme 2023-ban várhatóan 2,2 százalékra lassul a 2022-re becsült 3,0 százalékról, majd 2024-ben ismét 3,4 százalékra gyorsul.
Az EBRD közleménye a Serbian Monitor cikke alapján a délkeleti EU tagállamokra is kitér. Mint írják, ezek az országok bár ellenállóak voltak a sokkhatásokkal szemben, de a 2022-es év második felében így is alacsonyabb volt a növekedés üteme a korábbi évekhez képest. Az előrejelzések szerint idén 1,5 százalékkal, 2024-ben pedig 3,1 százalékkal nő átlagosan az országcsoport GDP-je.
