A világ egyik vezető gazdasági szuperhatalma egyre inkább új beszállítók után kutat, hogy megerősítse ellátási láncait és csökkentse a külső hatásokkal szembeni kitettségét. A globális környezet változásai arra ösztönzik a kínai vezetést, hogy diverzifikálja forrásait, és új partnerekkel építsen ki stabil együttműködést. Ez a stratégia nemcsak gazdasági előnyökkel járhat, hanem lehetőséget adhat Kínának arra, hogy tovább növelje nemzetközi szerepét a világgazdaságban.
Peking minden eddiginél elszántabban törekszik arra, hogy új kereskedelmi kapcsolatokat alakítson ki, ezáltal biztosítva élelmiszer-ellátásának védelmét. Ezzel elsősorban az ellátás egyoldalúságát szeretné enyhíteni. Az új piacok iránti nyitás nagyszerű lehetőséget teremt a Globális Dél országainak arra, hogy szorosabbra fűzzék gazdasági kapcsolataikat Kínával. Az egyik legnagyobb haszonélvezője ennek Brazília lehet, aki az USA piaci részesedésének egy részét nyerte el kukorica- és szójababexportjával – olvasható a Makronóm témában megjelent elemzésében.
Afrika vált a kínai diverzifikációs tervek egyik fő célpontjává. A kontinens országai, a hagyományosan importált áruk – fémek, ásványkincsek, üzemanyag – mellett, egyre nagyobb mennyiségben szállítanak Kínába szezámmagot, gyümölcsöket és húsféléket. Továbbá, 2024-ben Peking engedélyezte a Dél-afrikai Köztársaságban és Zimbabwében termesztett avokádó, valamint a tanzániai méz és a madagaszkári birkahús behozatalát. De az afrikai diófélék, például a kesudió vagy a makadámdió egyre nagyobb térhódítása is megfigyelhető az ázsiai országban. Érdekesség, hogy Kínában a csonthéjasok közkedvelt ajándéknak számítanak holdújév alkalmával.
Az ázsiai óriás törekvései Vietnám tengerpartjaira is elérnek, ugyanis innen származnak a kínai középosztály tányérjait gazdagító homárok. Az import 2020-at követően ugrott meg jelentős mértékben, annak következtében, hogy az Ausztráliából érkező behozatal abbamaradt. Napjainkra Vietnám lett Kína elsőszámú homárimportőre. A nemes rákfélén túl, számos más mezőgazdasági termék importját is igyekszik különböző intézkedésekkel elősegíteni a kínai kormány, például a mezőgazdasági cikkekkel kapcsolatos szabványok összehangolásával és határátkelőhelyek kiépítésével. Ennek eredményeként a két ország közötti kétoldalú kereskedelem 205 milliárd dollárra emelkedett az előző évhez képest, ami 19,3 százalékos növekedést jelent.
A húsimportot illetően is egyre szélesebb skálán mozognak a beszállítók. Miután sikerült eleget tenni a kínai higiéniai és egészségügyi exportkövetelményeknek, az ország piaca 2019-ben megnyílt a marhatenyésztéssel foglalkozó bolíviai farmerek előtt. 2023-ban újraindult az uruguayi bárányhúsimport, a tavalyi évben pedig engedélyezték az orosz sertéshús behozatalát. Ezen kívül, egyre több thaiföldi baromfi-feldolgozó üzem kerül átadásra Kínában.
Mindezen törekvések növelik Kína élelmiszer-ellátásának biztonságát, hiszen az új forrásországok bevonásával egyre több irányból juthat hozzá a különböző termékekhez a távol-keleti ország.
