Milyen hatással lehet a tengeri hőmérséklet emelkedése a norvég gazdaság egyik legfontosabb ágazatára?
Norvégia gazdaságának és kialakított országmárkájának egyik legfontosabb húzóágazata a halászat, az innen importált tengeri herkentyűk a világ számos országában nagy népszerűségnek örvendenek, köszönhetően az észak-európai ország változatos és színvonalas kínálatának és közel ezeréves halászkultúrájának.
Norvégia legfontosabb exportcikkei közé tartozik a nem filézett friss hal (a kőolajgáz, nyersolaj, kőolaj és villamos energia mellett), 2023-ban pedig a norvég tengeri élelmiszerek exportjának összértéke elérte a 14,49 milliárd eurót, 14 százalékos növekedést mutatva a megelőző évhez képest. 2022-ben az ország tenger gyümölcseit forgalmazó ágazata az ország bruttó hazai termékének (GDP) mintegy 2,3%-át tette ki. Ezen felül az ország hűtött és friss lazac exportja 2023-ban elérte a 7,73 milliárd eurót, ami a világ lazac exportjának csaknem felét, mintegy 48,9%-át tette ki. A fenti adatok jól szemléltetik a halászati ágazat jelentőségét. Mindezek alapján megállapítható, hogy az éghajlati változások az ökológiai következmények mellett akár számottevő gazdasági károkat is okozhatnak a skandináv ország számára. – olvasható az Euronews oldalán.
Az éghajlatváltozás kihat a tengerek hőmérsékletére, mindez okozhatja az északi halfajok, például az atlanti tőkehal, a grönlandi laposhal, a vörös álsügér és a tengeri csuka (európai hekk) állományának csökkenését is. A melegebb hőmérsékletű vízben nagyobb az esélye a paraziták és betegségek terjedésének, így megcsappanhat a felnőttkort elért halak száma, ami újabb kihívást gördít a fenntartható halászat elé. Várhatóan csökkenni fog a kifogható lazacok és az sarki tőkehalak száma is.
Az éghajlatváltozás miatt Dél-Norvégia egyes részei egyre inkább alkalmatlanná válnak bizonyos halfajok számára, például a lazacok, az ezüst tőkehalak és az oroszlánhalak jellemzően egyre északabbra vándorolnak. Ezért a déli területek halászainak valószínűleg pénzügyi veszteségekkel és forgalomcsökkenéssel kell majd szembenézniük. Hasonlóan, az időjárás miatt északon is megjelenhetnek új halfajok, amelyek kiszoríthatják az őshonos halakat, és felboríthatják a tenger ökoszisztémáját.
A norvég kormány természetesen különböző támogatásokkal segíti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű szektort, így többek között kikötők építésével és a halászhajó tulajdonosoknak nyújtott kölcsönökkel próbálják fellendíteni az ágazatot. Végső soron azonban a fenntartható halászat irányába kell elmozdulni, ami az egyik legfontosabb lépés a halfajok és a tengeri ökoszisztéma épségének megóvása felé. A fenékvonóhálós halászat vagy tengerfenék felkotrása helyett célszerű a hálók használata, hogy a tengeri élővilág valamennyi faja a lehető legkiegyensúlyozottabb környezetben élhessen. A halállományok újjáélesztését pedig az úgynevezett védett tengeri területek (MPA-k) létrehozásával és kiszélesítésével is lehetne biztosítani.