A vállalat múltja a rendszerváltásig vezet vissza. A gazdasági kihívások egyik legvészterhesebb időszakáról beszélünk. Honnan indult Magyarország egyik legsikeresebb sajtvállalkozása, a Kőröstej csoport?
A vállalatot Dr. Riad Naboulsi alapította, aki a Debreceni Egyetemen végzett sebész orvosként. Tanulmányai elvégzését követően kezdett el kereskedni, először édességekkel, utána pedig tejtermékekkel, többek között sajtokkal. Az üzlet rövid idő alatt jelentős sikerre tett szert, így a sajtot már konténerszámra szállították, elsősorban a Közel-Keletre. Az egyre erősödő külföldi jelenlét megkívánta a cég terjeszkedését, ezért megvásárolták az akkoriban bezárásra ítélt kőröstetétleni, hajdúböszörményi, barcsi és kacsótai sajtüzemet.
Milyen termékkörökkel rendelkeznek a gyártóüzemek? Az ezer fős foglalkoztatottság és az évi harmincezer tonnányi sajt mellett várható-e bővülés mind az üzemek, mind pedig a gyártás tekintetében?
Mindegyik üzemnek megvan a saját termékköre. A legkisebb üzemünkben, Kőröstetétlenen a krémfehér sajtok gyártása folyik. Ebből sokat szállítunk belföldi üzletláncoknak és természetesen Európába és a Közel-Keletre is. Itt készül továbbá a parenyica, valamint a füstölt ömlesztett sajtok is.
Hajdúböszörményen található a legnagyobb üzemünk. Itt gyártjuk a legfontosabb és egyben az exportunkban a legnagyobb szerepet játszó kaskavál sajtot. Nagy mennyiségben készítünk különböző sajtkrémeket is ebben az üzemünkben. Ilyen például a labneh, ami Hajdú „Labnita” néven már az itthoni üzletek polcain is fellelhető. De a mozzarella, a vajkrémek és a mascarpone előállítása is ide köthető.
A kacsótai üzemünk az ömlesztett sajtokra specializálódott. Itt a kördobozos sajtokat, a kockasajtokat, a különböző ömlesztett krémsajtokat, valamint a lapkasajtot gyártjuk, aminek hosszú idő után mi vagyunk az egyedüli gyártói Magyarországon.
A barcsi üzemben az itthon is igencsak kedvelt grillsajtok kerülnek legyártásra. Ennek a sajttípusnak gyakorlatilag mi voltunk az úttörői Magyarországon a Hajdú márkával. A grillsajtokon túl üveges és poharas krémsajtokat készítünk még itt.

Ki tudja a négy üzem szolgálni az itthoni piacra szánt és az exportigény mennyiségét?
Ez időszakról időszakra változik. Általánosságban igen, de nagyon sok, döntően a kapacitásbővítéssel összefüggő beruházásunk van. Ilyen például a jelenleg is futó fejlesztésünk, melynek keretében mintegy nyolcmilliárd forint értékben újul meg a négy üzemünk. Felmerült azonban az a lehetőség is, hogy a célpiaci desztinációk valamelyikében lehetne egy termelői egységet létrehozni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy itthon kevesebbet gyártanánk, csak elkerülnénk az olyan exportfolyamatokat nehezítő tényezőket, mint például a vám vagy a hosszú szállítási idő.
A Kőröstej nagy büszkesége a hazai exportnak. Márkáikat, mint a Hajdú vagy a Róna ismerik szerte a világban. A vállalat korai éveinek tevékenységével együtt járt a keleti piacok és az arab világ felé nyitás. Emellett több kimagasló nyugati partnerország is a listájukon van. Melyek ma a Kőröstej legnagyobb importőrei? Melyek a legközkedveltebb magyar sajtok a partnereik körében?
A Kőröstej legnagyobb exportpiaca továbbra is a Közel-Kelet. Gyakorlatilag az összes arab országban jelen vagyunk. Folyamatosan terjeszkedünk Észak-Afrikában is, melyet jól mutat, hogy Egyiptomba, Líbiába már szállítunk. Utóbbi az egyik legnagyobb felvevőpiacunk. Most fognak elindulni az első konténereink Marokkóba. Szállítunk továbbá a világ legnagyobb tejhatalmába – Új-Zélandra és Ausztráliába is. Európai tekintetében Anglia, Németország és Svédország a legnagyobb exportpiacunk. Jelentős piacunknak számít a Balkán is, ahová nemsokára útjára indul az első sajtszállítmányunk a békefenntartók részére Koszovóba.
Ami a sajttípusok közkedveltségét illeti, nagyon nehéz lenne általánosítani, hogy melyik régió milyen sajtot szeret. Egy dolgot mégis kiemelnék. A kaskavál sajtunk világszintű elismertsége verhetetlen, legnagyobb felvevőpiaca a Közel-Kelet. A krémfehér sajt is nagyon fontos exporttermékünk, hasonlóan a labneh krémhez, amit a Közel-Kelet tejfölének is nevezhetünk, hiszen a helyiek minden nap fogyasztják. A grillsajtunk legnagyobb piaca Anglia, de nagyon sokat adunk el ebből a Közel-Keleten és itthon is. Például az olyan nemzetközi ömlesztett sajtokból, mint a lapkasajt, kördobozos sajt, kockasajt a világ számos pontjára szállítunk.

Ha már az exporttevékenységről beszélünk. Térjünk ki kicsit az itthoni viszonyokra is. Szinte mindegyik hazai hiper- és szupermarket rendelkezik az Önök termékkínálatával. Mekkora szakadékot vagy megoszlást tapasztalni a hazai értékesítés és az export volumene között? Szerepet játszhat az értékesített termékeknél, hogy itthon nincs akkora kereslet a sajtok színes kínálatára? Azt olvastam egy korábbi interjúban, hogy a magyar fogyasztók általánosságban a trappista sajtot részesítik előnyben, az Önök választéka pedig messzemenően túlmutat a hazai trendeken. Ez okozhatja a szakadékot a két értékesítési profil között?
A Kőröstej gyártásának több mint hetven százalékát az export teszi ki. Én inkább úgy fogalmaznék a megoszlást illetően, hogy eltérőek a trendek idehaza és külföldön, ezért bizonyos termékköröknél fedezhetőek fel a különbségek. Az utóbbi időben itthon némi visszaesés tapasztalható a drágább árfekvésű sajtokat illetően, ami a hirtelen megnövekedett árszintnek tudható be. A termékek előállítási költsége szintén drágult, például trappista sajtot mi már jó ideje nem is gyártunk.
Ilyen aktív közel-keleti, magyar részvétel mellett miért döntenek az importőrök a Kőröstej sajtjai mellett? Érezhető bármiféle versengés más, európai beszállítókkal szemben? Akad-e kihívójuk a régióban?
Egyfelől megbízható partnert látnak bennünk, és a sajtjaink is nagyon népszerűek a célországokban. Nem elhanyagolható az sem, hogy a vevőknek kényelmes velünk dolgozni, hiszen a színes termékpalettánknak köszönhetően maximálisan ki tudjuk szolgálni az igényeiket. Rugalmasak vagyunk, ez pedig a szállítási időre és a termékfejlesztésre is vonatkozik.
Ami a gyártók közötti versengést illeti, igen, vannak kihívóink. Bolgár, lengyel, litván vagy akár hazai vállalatokat is említhetnék a nyugat-európai gyártókon kívül. Ugyanakkor kevés olyan sajtgyártó van, akinek olyan széles a termékköre, mint a Kőröstej négy üzemében előállított sajtkínálat. Ez pedig komoly előnnyel jár, hiszen mindig oda tudunk összpontosítani, ahol a legjobb lehetőségek vannak.

Mint tapasztalt exportőrök, milyen különbségeket tapasztalnak az importőreik tárgyalási és üzletkötési stratégiái között? Mennyire számít a személyes jelenlét?
Az arab vevőkkel folytatott tárgyalás alappillére az alku és a személyes kapcsolat. Fontos a nagyvonalúság, a megfelelő tárgyalási körülmények megteremtése. A nyugati partnereinknél sem elhanyagolható a jelenléten alapuló tárgyalási folyamat, viszont a keleti vevők kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a maximális bizalmi kapcsolaton alapuló üzletkötésre.
A Kőröstej csoport a HEPA partnercégei közé tartozik. Említene néhány gondolatot arról, hogy Társaságunk hogyan segítette a céget sikerei elérésében?
A HEPA számos partnertárgyalásunk megszervezésében és lebonyolításában vett részt, mégis én inkább a Brexit pályázatot („Magyar vállalkozások pályázati támogatása az Európai Bizottság Brexit kárenyhítő forrásának keretéből”) említeném vállalatunk és a HEPA egyik legerősebb, közös metszéspontjaként. Az átfogó kommunikációs és marketing kampányra irányuló pályázati lehetőségnek köszönhetően ma hét arab ország óriásplakátjain, közösségi média felületein, televíziós reklámblokkjaiban szerepelünk a Hajdú sajtokkal. Szinte nincs olyan háztartás az arab országokban, ahol ne ismernék a Hajdú sajtmárkát. A magyar élelmiszeripar tekintetében ez nagyon egyedi és különleges példa, szinte naponta kapunk erről a magyar utazóktól is leveleket, fotókat.

Végezetül egy kis jövőbe való kitekintés. Ekkora nemzetközi jelenlétnél, több kimagasló elismerés büszke tulajdonosaként kikerülhetetlen a folyamatos networking. Önök például folyamatosan saját standdal vannak jelen a dubaji élelmiszeripari-kiállításon. Mik a következő célkitűzések? Hogyan terjeszkedik a Kőröstej csoport?
Folyamatosan keressük az új lehetőségeket, szerte a világban. Mint ahogyan azt korábban is említettem, a beruházásaink, a folyamatos fejlesztéseink a gyártási kapacitás növelését szolgálják. Ha van olyan magyar cég, amely készen áll arra, hogy egy új piacra lépjen, akár a legtávolabbi országba is exportáljon sajtot, azok mi vagyunk!