Melyek a legerősebb afrikai valuták? Megdőlhet a dollár dominanciája? Az euró, vagy a jüan a nagy kihívó? Miért tartanak fent külföldi bankszámlákat az afrikai vállalkozások? Megvizsgáltuk az afrikai pénzpiac sajátosságait.
Afrika világgazdaságban betöltött szerepe jelentősen felértékelődhet a nem is oly távoli jövőben. Az Európával és Ázsiával határos kontinens népessége a Statista becslései alapján már napjainkban is meghaladta az 1,4 milliárd főt, 2030-ra pedig az 1,7 milliárdot is elérheti. Ez a népességszám hatalmas piacot jelent az exportáló országok számára. Jelenleg az afrikai gazdaságok többnyire még a feltörekvő piacok közé sorolhatóak, de számos állam folyamatosan fejlődik a kontinensen, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező években, évtizedekben akár az egy főre vetített fogyasztás is egyre bővülhet.
Ezt a lehetőséget az Egyesült Államok, az európai országok és Kína is látja, így már napjainkban is tart a küzdelem az afrikai piacokért.
A jelenlegi gazdasági érdekszférákat elég jól tükrözik az egyes afrikai országokban az üzleti életben elterjedt devizák. Exportőrként piacra lépés előtt fontos tudni, milyen pénznemben folyik a kereskedés egy-egy országban, így megnéztük melyek a legerősebb afrikai helyi devizák és mely térségekben domináns a dollár, az euró vagy a kínai jüan.
Az afrikai helyi pénznemek kapcsán fontos leszögezni, hogy mind a helyi gazdasági életben, mind a nemzetközi kereskedelemben elsősorban a korábban felsorolt három nagy valuta használata az elterjedt. Mindemellett azokban az országokban, ahol stabilabb, konvertibilis valuta van forgalomban – különösen kifektetés esetén – előfordulhatnak olyan ügyletek, ahol a helyi valutát is használni lehet.
Az Africa News gazdasági hírportál még 2021-ben készített egy toplistát a legerősebb afrikai devizákról, így ezt használtuk támpontul.
A legerősebb helyi fizetőeszköz az elemzés alapján a líbiai dinár, amely évekig viszonylag stabilnak volt tekinthető a dollárhoz viszonyítva. Az elmúlt két év azonban nem kedvezett a feltörekvő valutáknak, így míg az Africa News elemzésének elkészültekor egy amerikai dollár 1,4 líbiai dinárt ért, 2023. augusztus 16-án már 4,82 líbiai dinárt kellett fizetni egy dollárért, tehát jelentősen gyengült az amerikai fizetőeszközhöz képest a líbiai deviza.
Jóval stabilabbnak mutatkozott a 2021 óta eltelt időszakban a tunéziai dollár, hiszen míg 2021 júliusában 2,8 tunéziai dinárért lehetett egy amerikai dollárt venni, addig 2023. augusztus 16-án 3,09-ért, így tehát a tunéziai dinár kevesebbet gyengült két év alatt, mint a líbiai fizetőeszköz.
Ugyanez nem mondható el az Africa News listájának harmadik helyezettjéről, a ghánai cediről, hiszen 2023 augusztusában közel kétszer annyi ghánai valutát kellett adni egy amerikai dollárért.
A marokkói dirham ezzel ellentétben szinte semmit sem gyengült a dollárral szemben 2 év alatt, és egészen jól tartotta az értékét az botswanai pula is.
A legerősebb 10 afrikai fizetőeszköz listáján szerepelt még a zambiai kwacha, a seychelle-szigeteki rúpia, a dél-afrikai rand, az egyiptomi font és kakukktojásként az eritreai nakfa. Utóbbi kapcsán fontos megjegyezni, hogy Eritrea fix árfolyammal védi a fizetőeszközét, tehát a stabilitása ennek tulajdonítható és az eritreai nakfa az ország gazdasági berendezkedése következtében nem tartozik az igazán konvertibilis valuták közé.
A felsorolt fizetőeszközöket kibocsátó államokra Eritrea kivételével jellemző, hogy a gazdaságuk más afrikai országokénál fejlettebb, vagy legalábbis a fejlődésük üteme meghaladja a többi afrikai országét.
Zambia esetében a jelentős rézkészletei adják az ország fő erejét, épp ezért a zambiai deviza árfolyammozgása is nagyban függ a réz világpiaci árának alakulásától. Dél-Afrika esetében szintén fontosak a nyersanyagok, ezen túl az afrikai kontinens legdélebbi országa egyben az egyik legfejlettebb gazdasági berendezkedéssel rendelkező állam is a földrészen. Egyiptom, Marokkó, Tunézia, Líbia esetében a kiterjedt nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok segítik a helyi pénznemeket, míg a Seychelle-szigetek fizetőeszközét a turizmus erősíti. Botswanában és Ghánában a fejlett gazdasági, közigazgatási és demokratikus politikai berendezkedés növeli a befektetők helyi valutába vetett bizalmát.
Exportőrként azonban valószínű, hogy a fent felsorolt devizák helyett a helyi üzleti tranzakciók során dollárt, eurót vagy kínai jüant kell használni.
A dollár nemzetközi kereskedelemben betöltött kiemelt szerepe hagyományosnak mondható. Ennek megfelelően az afrikai üzleti életben is elterjedt az amerikai dollár használata. Egyes területeken azonban kiemelkedő az euró szerepe, és egyre nagyobb a jüan térnyerése.
Az euró elsősorban a hajdan franciák, spanyolok és más, napjainkban az euróövezethez tartozó nemzetek által kolonizált területeken elterjedt valuta. Ennek megfelelően legfőképp Észak-Afrikában, a Száhel-övezetben, Nyugat-Afrikában és Közép-Afrikában ismerik, és használják az eurót. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezeken a területeken sem kizárólagos az euró nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepe, mert vele párhuzamosan a dollárt is használják. Mindemellett a felsorolt régiókban nagy eséllyel lehetőség van euróban üzletelni, sőt gyakran az átlag állampolgárok is használják, elfogadják az európai közös valutát. Afrika déli, dél-keleti területein azonban rendkívül alacsony az euró ismertsége – elfogadottsága, így ott elsősorban amerikai dollárban köttetnek az üzletek.
Érdekesség, hogy az angol font nem tett szert igazán jelentős szerepre a volt gyarmatokon és bár a lakosság körében ismert lehet a brit valuta, a nemzetközi kereskedelemben alapvetően nem használják.
Mindent összevetve bár egyes területeken fontos szerepe van az eurónak, a kereskedelemben használt fő fizetőeszköz az amerikai dollár.
Az elmúlt években azonban új kihívója jelent meg az amerikai devizának. A kínai jüan egyre nagyobb jelentőségre tesz szert Afrikában. Bár a kereskedelemben egyelőre nincs veszélyben a dollár dominanciája, az afrikai országok devizatartalékaiban fokozatosan növekszik a kínai fizetőeszköz részesedése, és ahogy nő az Afrika és Kína közötti kereskedelem volumene, úgy nőhet a jüanban végrehajtott tranzakciók száma is. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Kínának kettős érdeke van, hiszen egyrészt fontos számára, hogy minél elterjedtebb legyen a jüan használata, másrészt az exporton keresztül Afrikából is szeretne nyugati valutához jutni, így számára az is kedvező, ha dollárban keletkezik bevétele a kontinensen.
A jegybanki befektetések kapcsán azonban egyértelmű Kína szándéka. Szeretnék, ha minél nagyobb arányban tartanák kínai valutában a tartalékaikat az afrikai országok. Az ENSZ elemzésében már 2014-ben arról írt, hogy többek közt Zimbabwe, Ghána, Zambia, a Dél-afrikai Köztársaság, Mauritius és Nigéria is érdeklődik a jüanban való befektetések iránt. Azóta ez a folyamat felgyorsult, és sokat mondó, hogy a dollarizáció mintájára a jüanizáció nevet kapta. Az IOL, afrikai gazdasági hírportál elemzése alapján a 2014-ben elindult folyamatok mostanra több országban beértek és Ghánában, Kenyában, Nigériában, Mauritiuson, valamint a Dél-afrikai Köztársaságban is elterjedt pénzügyi eszközzé vált a jüan. Ezt egyébként nagyban segítette, hogy mostanra Kína vált a kontinens egyik legfőbb hitelezőjévé.
Fontos megjegyezni, hogy az afrikai kontinens országainak pénzhasználati szokásait általánosságban véve is befolyásolja a bankszektor helyzete, a hitelezés, az országok közti pénzforgalom sajátosságai.
Az IMF egyik publikációja is kitér rá, hogy Afrikában megfelelő kétoldalú egyezmények hiányában rendkívül problémás az országok közti banki átutalások lebonyolítása. Egyrészt rendkívül hosszú időt vesz igénybe az átutalások teljesülése, másrészt a tranzakciókat aránytalanul nagy költségek terhelik. Ennek következtében jellemző, hogy a komolyabb vállalkozások külföldi folyószámlákat tartanak fent Nagy-Britanniában, az Európai Unióban, az Egyesült Államokban vagy éppen Kínában, ez pedig önmagában hatással van arra, hogy ezek a vállalkozások milyen valutát használnak, nem beszélve arról, hogy akadályozza az afrikai országok egymás közötti áruforgalmát. Így az afrikai kontinensen belül meglepően alacsony az országok közti gazdasági aktivitás. Ezen a helyzeten segítene az afrikai szabadkereskedelmi övezetről (AfCFTA) 2021-ben kötött megállapodás, amely fokozatosan bontaná le az afrikai országok közötti kereskedelem akadályait. Ezzel párhuzamosan működne majd a Pánafrikai Fizetési és Elszámolási Rendszer (PAPSS), amely megoldaná a fentebb vázolt pénzpiaci problémát, és lehetővé tenné, hogy a helyi valuták is nagyobb szerephez jussanak a gazdasági életben.
Ennél is nagyobb változást hozna, ha egyszer az euró mintájára létrejöhetne az afrikai monetáris unió, utóbbi azonban legfeljebb a távoli jövőben valósulhat meg. Így a közeljövőben továbbra is a dolláré, az euróé és a jüané lehet a főszerep a helyi gazdasági életben, a legégetőbb kérdés pedig az lehet a kontinens pénzpiacán, hogy egyszer képes lehet-e megszüntetni a jüan a dollár hegemóniáját.
