2024 számottevő évnek bizonyult Európa és Kína kapcsolatát tekintve, az idén megkétszereződött német befektetések mellett a magyar, az olasz, a norvég és a spanyol miniszterelnök is ellátogatott Pekingbe.
A 2023. decemberében tartott „EU-Kína csúcstalálkozó” lehetőséget adott az említett feleknek, hogy tiszta lappal kezdjenek hozzá a tárgyaláshoz. Tekintettel Kína világgazdaságban betöltött kritikus szerepére, az Európai Unió hangsúlyozta a piaci torzulások ellensúlyozásának és az ellátási lánc rugalmasságának fontosságát, elismerve Kínát, mint fontos üzleti partnert, ugyanakkor fenntartásokat fűzve a gazdasági nyitás bizonyos szintjeihez. – olvasható a China Briefing oldalán.
A Kínával való közös együttműködés előmozdítása érdekében az Európai Unió létrehozott bizonyos régiók közötti munkacsoportokat a közös együttműködés segítésének érdekében. Ezek a csoportok olyan ágazatokra összpontosítanak, mint a mezőgazdaság, a légi közlekedés, a mesterséges intelligencia, az energia és a pénzügy, elhivatott céljuk a rugalmasság és elsősorban a hatékony párbeszéd elősegítése a bilaterális kapcsolatok tekintetében.
Az utóbbi hónapokban nem csupán Hszi Csin-ping kínai elnök látogatott el Európába (körútja során pedig Magyarországon is járt, megerősítve hazánk és Kína partneri kapcsolatát), de ezen felül számos európai nemzet mutatott hajlandóságot arra, hogy új szintre emeljék országaik kapcsolatát.
2024. júliusában Olaszország miniszterelnöke Kínába utazott, annak érdekében, hogy új szintre lépjenek a két ország közötti bilaterális kapcsolatok. Látogatása végeztével az olasz kormányfő egy hároméves tervet jelentett be, amelynek célja a korábbi megállapodások maradéktalan végrehajtása és az új együttműködési lehetőségeinek feltárása.
2024. szeptember 9-én Spanyolország miniszterelnöke is ellátogatott Pekingbe, ahol több magas rangú kínai vezetővel, tisztségviselővel találkozott és folytatott tárgyalásokat. A találkozó során felmerült, hogy a spanyol kormányfő összekötő hídként és konstruktív támogatóként segíthetné a Kína és az EU közötti kapcsolatok stabilizációját. A spanyol vezető kifejezte, hogy el kívánja kerülni a kereskedelmi rivalizálást, és tárgyalásos konszenzusra törekszik az EU által a kínai elektromos járművekre vonatkozó tarifák ügyében.
Szintén szeptember 9-én utazott el a norvég miniszterelnök is Kína fővárosába, annak érdekében, hogy Hszi Csin-ping elnökkel értekezhessen. A tárgyalási folyamatok egyértelműen eredményesek voltak, hiszen a tárgyalások végével Kína elnöke bejelentette, hogy engedélyezi a vízum nélküli belépést a norvég állampolgároknak Kínába, akik akár 15 napig is az országban tartózkodhatnak. Az új szabályozás célja a nemzetközi utazás és együttműködés előmozdítása, megkönnyítése volt. Megbeszéléseik érintették továbbá a zöld átmenet és a környezetvédelem témáját, illetve a növelni kívánt norvég exportlehetőségeket, kifejezetten a tengeri áruk, és tengeri élelmiszerek kapcsán. A tengerészeti ágazatok a két ország együttműködésének kifejezetten fontos pontját adják.
A miniszteri látogatásokon felül a növekvő Németországból Kínába érkező befektetések is jelzik az Európai Uniós tagországok nyitását Kína felé. 2024 első negyedévében a Kínában realizálódó német befektetések összege elérte a 2,48 milliárd eurót, a második negyedévben ez az érték 4,8 milliárd euróra emelkedett. Így a 2024-es év első felében a befektetések teljes összege elérte a 7,3 milliárd eurót, magasan meghaladva a korábbi 2023-as egész éves 6,5 milliárd eurós befektetéseket.
