Fontos exportpiaca lehet a magyar cégeknek Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán. Számba vettük, milyen kockázatokkal és milyen lehetőségekkel számolhatnak az exportáló vállalkozásoknak a térségben.
Magyarország külkereskedelmének több mint háromnegyedét az Európai Unió tagállamaival bonyolítja. Mindazonáltal rendkívül fontos az új partnerek felé való nyitás
A keleti nyitásnak köszönhetően a magyar külkereskedelem koncentráltsága az elmúlt években némileg csökkent, azonban az Európai Unión kívüli országokba irányuló magyar export részesedése továbbra is viszonylag alacsony a teljes magyar kivitelből, és éppígy a közösségen kívülről érkező import is csupán a teljes behozatal kis részét teszi ki.
A fenti jelenségnek számos oka van. A földrajzi közelség és a történelmi kereskedelmi kapcsolatok mellett az is lényeges szempont, hogy az Európai Unió belső piacán sokkal könnyebb és biztonságosabb kereskedni, mint azon kívül. Nagyon jelentős a gazdasági összefonódás az uniós tagállamok között a hasonló kulturális közeg, az egyszerű adminisztráció, az átlátható jogi környezet, a kevesebb nyelvi akadály, a jó logisztikai adottságok és a gördülékeny finanszírozás adta kedvező körülmények miatt. A már kiforrott EU-s piacokon viszont új szereplőként nem egyszerű megjelenni. Számos piaci szegmenst nagy multinacionális szereplők uralnak, amely mellett a KKV-k nehezebben érvényesülhetnek.
Épp ezért a magyar export fejlesztése során érdemes lehet nyitni a különböző Európán kívüli, feltörekvő piacok felé. Utóbbiak közül az egykori Szovjetunió egyes utódállamaival való kereskedés is számos előnnyel járhat a magyar vállalatok számára. Legutóbbi elemzésünkben az említett országcsoportból a kaukázusi régió országait vettük górcső alá, ezúttal pedig három türk államot, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és Kazahsztánt vizsgáljuk meg.
Mindhárom ország az egykori Szovjetunió tagállama volt. Kazahsztán és Üzbegisztán a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) tagjai, míg Türkmenisztán Magyarországgal azonos módon, megfigyelőként van jelen a szervezetben. Az említett piacokra exportáló vagy exportálni szándékozó magyar cégeknek érdemes lehet részt vennie a TÁSZ rendszeres ágazati fókuszú üzleti fórumain.
Mindhárom ország a feltörekvő piacok közé tartozik. A három ország közül az előrejelzések alapján Üzbegisztánban várható a legjelentősebb (4,8 százalékos) gazdasági növekedés az idei évben, viszont ezzel együtt az ország kockázati tényezői az átlagosnál magasabbak. Mindemellett míg Kazahsztán és Türkmenisztán növekedési kilátásai a nemzetközi gazdasági nehézségek következtében lefelé módosultak, addig Üzbegisztánban változatlanul a gazdaság dinamikus bővülésére lehet számítani. A vizsgált országok mindegyikében nehézségeket okoz a magas infláció.
Lakosságszám alapján a fenti államok közül Üzbegisztán számít a legnagyobb, míg Türkmenisztán a legkisebb piacnak. A három országot összevetve a Kazahsztánba irányuló magyar export képviseli a legnagyobb értéket, míg a türkmenisztáni kivitelünk a legkisebb. Ezen túl elmondható, hogy mindhárom ország esetén, a magyar árukivitelt az egészségipari termékek dominálják. Utóbbi struktúrában azonban a tavalyi évben enyhe átrendeződés volt megfigyelhető. Amíg Kazahsztán esetében nagyságrendileg 2022-ben nem változott az előző évhez képest a magyar egészségipari termékexport, addig Üzbegisztán és Türkmenisztán esetében jelentős visszaesést figyelhettünk meg. Utóbbi jelenség azonban összefügg a koronavírus-járvány okozta extra igények alakulásával. Ezzel szemben a tavalyi évben érdemben emelkedett a Türkmenisztánba irányuló magyar gépipari kivitel, valamint a Kazahsztánba irányuló agrár- és élelmiszeripari, illetve a vegyipari és műanyagipari exportunk.
A Magyarországgal való külkereskedelmi forgalom fellendítésére alapvetően mindhárom ország nyitott, vannak azonban egyedi korlátozó tényezők.
Üzbegisztán esetében az átlagosnál magasabb piaci kockázatok következtében kiemelt figyelmet kell fordítani az üzbég partnercégek pénzügyi helyzetéről való tájékozódásra, valamint a megfelelő, biztonságos fizetési módok biztosítására. Az árfolyamkockázat is a fejlődő országok átlagát meghaladó a közép-ázsiai országban. Ezen túl a helyi kulturális sajátosságok következtében elengedhetetlen az üzletkötés során a személyes kontaktus, így nem szabad kihagyni a személyes találkozókat. Előnyt jelenthet a térségben közvetítő szerepet betöltött orosz nyelv ismerete is. Összességében az egész régióról elmondható, hogy a sikeres piacra jutás érdekében az exportálni szándékozó magyar cégeknek mindenképpen képviselnie vagy képviseltetnie kell magát a helyi kiállításokon, szakmai rendezvényeken és rendszeres személyes B2B találkozókon.
Türkmenisztán politikai berendezkedéséből adódóan a helyi jogi és politikai rendszer hiányosságai okozhatnak nehézséget a piacra lépésnél. A földrajzi adottságaiból és elmaradott infrastruktúrájából fakadó rossz megközelíthetősége korlátozza Türkmenisztán külkereskedelmi lehetőségeit. Az országgal folytatott kereskedelem során érdemes tudni, hogy a türkmén fizetőeszköz árfolyama a dollárhoz rögzített. Problémát okozhat, hogy fennáll a kockázata annak, hogy a kormány kényszeríti a cégeket az export bevételük hazai devizára történő átváltására.
Kazahsztánt illetően szintén érdemes fokozott figyelmet fordítani a partnercégek pénzügyi helyzetére, ugyanis az országban sokszor problémát jelent a vállalati szektor fizetőképessége. A helyzetet pillanatnyilag nehezíti, hogy az elmúlt egy évben lassult Kazahsztán gazdasági növekedése, valamint a magas infláció visszaszorítása érdekében a jegybank kamatemelési ciklusba kezdett, ami rontja a cégek likviditási helyzetét. Pozitívumként említhető azonban, hogy elsősorban az orosz rubel gyengeségének köszönhetően továbbra is lefelé mutató árfolyamkockázattal számolhatunk Kazahsztán esetében.
Összességében elmondható tehát, hogy a bemutatott tényezők figyelembevételével érdemes körültekintéssel eljárnia a térségbe exportálni kívánó vállalatoknak. Mint minden fejlődő ország esetében, így a FÁK országokkal történő kereskedésre is igaz, hogy nagyon fontos naprakész információkkal rendelkezni a helyi gazdasági és belpolitikai helyzetről és változásokról. Ebben az illetékes helyi nagykövetségi, a konzulátusi és a külgazdasági szolgálat, illetve a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség tud segítséget nyújtani.
A figyelembe veendő kockázatok mellett azonban mindhárom ország számos lehetőséget is tartogat.
A térségbe irányuló magyar export fejlesztése során:
- Kazahsztánban az egészségipar (gyógyszeripar, med-tech), a mezőgazdaság (élőállat – baromfi, szarvasmarha), élelmiszeripar (étkezési kiegészítők) és az agráripar (növényvédő szerek);
- Üzbegisztán esetében pedig az egészségipar (gyógyszer-készítmények), az elektronika (mérő és optika eszközök), a gépipar (irodagépek), illetve a mezőgazdaság (baromfi, tejhasznú szarvasmarha) ágazatokban lehet tér az export nagyobb bővülésére.
- A Türkmenisztánba irányuló magyar exportot jelenleg az egészségipari, az agráripari, a mezőgazdasági, a vegyi-, gumi és műanyagipari, valamint az elektronikai termékek határozzák meg, így fejlődésre is elsősorban ezeknél az ágazatoknál van lehetőség.
Ezen túl a hazai vízipari és agrártechnológiai vállalatok régiós terjeszkedését segíti, hogy 2022 novemberében, Budapesten nyílt meg a Türk Államok Szervezetének Aszálymegelőző Intézete.
A magyar vállalkozások termékeire a felsorolt árucsoportokban a jövőben érdemi keresletre lehet számítani Üzbegisztánban és Kazahsztánban. Türkmenisztán esetében a kereslet alakulása bizonytalanabb. Mindhárom piacról elmondható, hogy komoly tér van a magyar cégek terjeszkedésére. Jelenleg a nagy nemzetközi vállalatok még csak mérsékelten vannak jelen ezekben az országokban, így a piacszerzés is egyszerűbb lehet. A helyi viszonyok figyelembevétele mellett így érdemes lehet a hazai vállalatoknak számításba vennie a térségben való megjelenést.
