Bogota gazdasági mutatói a tavalyi évben még a Reuters előrejelzéseit is megtréfálták, ugyanis az ország egyre növekvő GDP-je, illetve a technológiai és innovációs átállásra való törekvése egyre figyelemreméltóbb gazdasági szereplőt farag Eldorádó legendájának földjéből. Az ország vezetése ugyanis elhatározta, hogy az elmúlt évtizedekben elmaradt gazdasági és szociális reformok sorát kívánja megvalósítani.
A világ második legnagyobb biodiverzitásával rendelkező országa mezőgazdasági és ipari tekintetben is kiemelkedő adottságokkal rendelkezik, a rossz domborzat és a fejlesztési reformok hiánya viszont ez idáig hátráltatták az ország fejlődését. Kolumbia legfőbb exporttermékei elsősorban az ültetvényi gazdálkodásból származó termények, valamint az ásványkincsek és nyersanyagok. Kolumbia – Brazília és Vietnám után – a világ harmadik legnagyobb kávé exportőre, a nyersanyaggazdagsága pedig abban mutatkozik meg, hogy a 2010-es években Kolumbia volt Latin-Amerika egyik legjelentősebb olajtermelője és a világ negyedik legnagyobb széntermelője, sőt világszerte a kolumbiai smaragdot tartják a legtisztábbnak, egyben a legkeresettebbnek. Az eladott vágott virágok tekintetében az egyik világvezető szerepet tölti be, ugyanis a második legtöbb virágot ő exportálja.
Kolumbia mutatói tehát egyértelműen arról árulkodnak, hogy adottságainak köszönhetően az ország Latin-Amerika egyik legprosperálóbb gazdaságává válhatna. Nem titok azonban, hogy az évtizedek során eluralkodott szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem alapjaiban rombolta az ország imázsának pozitív megítélését. Utóbbi azért is különösen kellemetlen, mert elriaszthatja a potenciális befektetőket.
2022-ben Kolumbiában új elnököt választottak, aki programjának kiemelt prioritásaként szociális intézkedések sorát, a kábítószer-csempészet elleni küzdelmet, valamint a klímavédelmet tűzte ki célul. Idén januárban például Irene Vélez, Kolumbia bányászati ügyekért felelős minisztere bejelentette, hogy Bogota nem kíván újabb szerződéseket kötni olaj- és gázlelőhelyek feltárására. Bár a meglévő szerződésekre az új döntések nem vonatkoznak, és a 2021-es adatok szerint 13,5 milliárd dollárt jelentett a latin-amerikai országnak az olajexportból származó bevétele, a klímavédelem, az ország megújuló energiák termelésére fókuszáló politikája gyökeres változásokat kíván elérni.
Kolumbia gazdasági fejlesztésének egyik elhivatott éllovasa a Procolombia, az a kolumbiai állami ügynökség, amely feladatául az ország befektetői környezetének vonzóbbá tételét és az exporttevékenység ösztönzését tűzte ki célul. Az ügynökség 23 kereskedelmi irodával van jelen a világ több pontján, összesen 33 országban reprezentálva a kolumbiai vállalkozásokat. Európán belül Németországban, Angliában, Franciaországban és Hollandiában is képviselteti magát. A szervezet célja, hogy a fenntartható fejlődés jegyében növeljék az ország versenyképességét regionális és nemzetközi szinten egyaránt.
Kolumbia jelenleg Brazília, Mexikó és Argentína után a térség negyedik legnagyobb gazdaságának számít. A Kolumbiai Központi Bank kimutatása alapján 2022-ben az ország GDP-je 361.9 milliárd dollár volt, amely 7,5%-os javulást jelent a 2021-es évhez képest. 2023-as prognózisok alapján további 1,1%-os GDP-növekedés várható az országban. 2022. január-szeptemberi időszakban az országba beáramló FDI 13.5 milliárd dollárt tett ki, ezen befektetések mintegy 74%-a bányászati szektoron kívülre esett. A beáramló külföldi tőke az USA-ból, Spanyolországból és Svájcból érkezett.
Kolumbia elkötelezett amellett, hogy a világ egyik vezető fenntartható gazdaságává váljon. Ennek érdekében a klímavédelmi politikája célul tűzte ki a károsanyag-kibocsátás 51%-os csökkentését a gazdaság teljes egészére kiterjedően, továbbá 2030-ig nullára kívánja redukálni az erdőirtást is.
Kolumbia partjait nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Karib-tenger mossa. Speciális vízi-közlekedési helyzetének, s a maga meglévő szabadkereskedelmi egyezményeinek köszönhetően – mely közel másfél milliárd fogyasztót szolgál ki – a latin-amerikai ország stabil, kontinensközi összeköttetési pontot kínál a vízi szállítmányozás tekintetében. Kolumbia jelenleg mintegy 3500 hajózási útvonalban érintett, ez mintegy 140 desztinációt és 750 kikötőt jelent.
A légi közlekedésben 2400 exportútvonala van, 30 légitársasága 500 várost ér el. A bogotai El Dorado Repülőtér a legnagyobb áruforgalmat, és a harmadik legnagyobb utasforgalmat lebonyolító nemzetközi repülőtér Latin-Amerikában.
Az országban jelenleg 5.704.308 vállalkozást tartanak számon, ennek meghatározó hányada (5.597.316) mikrovállalkozásként tevékenykedik. A számok jól mutatják, hogy a cégek 99%-a kis- és középvállalkozások szintjén van jelen. Az ország fejlődni akarásáról sok mindent elárul az is, hogy mintegy 1.100 startup segíti az ország fenntartható fejlődésére tett törekvéseit, ez pedig különös szimpátiát idéz elő a nyugati befektetők és az ország exportra irányuló tevékenységét illetően.
Kolumbiában a második legnagyobb a foglalkoztatottsági ráta a latin-amerikai térségben, a negyedik legvonzóbb ország a technológiai átállás és a tudásalapú iparágak, valamint a magasan képzett munkaerőt igénylő, nagy hozzáadott értékű termékek gyártása tekintetében.
Magyarország és Kolumbia kereskedelmi kapcsolatai napjainkban még kiaknázatlanok. A Procolombia adatai szerint 2022-ben a Kolumbiából Magyarországra behozott termékek legnagyobb hányadát mezőgazdasági és fémmegmunkált termékek jelentették. A hazánkba behozott kolumbiai áruk tavaly 60%-ban a vágott virágok, 16%-ban az édességek, 9%-ban a telekommunikációs eszközök és 6%-ban a konzervhal termékek voltak.
A Procolombia közlése szerint nagy lehetőség rejlik Kolumbia és Magyarország kereskedelmi partnerségében például az olyan egzotikus gyümölcsök tekintetében, mint a banán, az avokádó, de említhetnénk továbbá a kávét, illetve a szárított gyümölcsöket és gyümölcsleveket.
Egyelőre a Magyarországról Kolumbiába áramló export részaránya sem kimagasló. 2020 és 2022 között hazánk gépjárműipar termékeket, ezen belül is közúti gépjárműveket adott el a latin-amerikai országnak, 2021-ben például 96.283 dollár értékben. A gépjárműiparon túl mezőgazdasági vegyi termékeket exportáltunk, de jelen vannak az ország piacán a magyar egészségipari, valamint a hazai gyártású gumi- és műanyagipari termékek is. S bár a magyar származású termékek és szolgáltatások kivitele jóval meghaladja az import arányát, a fentebb leírt lehetőségek alapján érdemes lehetne átgondolni a két ország közötti kereskedelmi kapcsolat elmélyítését, főleg, hogy Kolumbia egyre elszántabb a hazai reformok tekintetében, továbbá nagy erőfeszítéseket tesz nemzetközi megítélésének javítása érdekében is.
