„Az őszinte és világos külpolitikánkból eddig igenis sok haszna volt az országnak. Ma hazánk a világ azon három országa közé tartozik, ahol a három legnagyobb német autógyártó vállalat működik. És az egyetlen olyan ország vagyunk, ahol a világ tíz legnagyobb akkugyártójából öt ott van. Évről évre beruházási rekordot döntünk, nő a foglalkoztatás; a covidjárvány után többen dolgoztak nálunk, mint korábban és a járvány alatt is jöttek Magyarországra beruházások.” – fogalmazott Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter a Mandiner hetilapnak adott nagyinterjú során.
A tárcavezető felidézte: „Az, hogy Magyarországon a pandémia alatt gyorsabban tudtunk oltani, mint bármely más európai ország, azért volt, mert keletre is nyitva volt a kapu.”
A miniszter emellett rámutatott, hogy az energiaellátás biztonsága szempontjából is fontos, hogy Európán kívül is jó viszonyt ápolunk a világgazdaság szereplőivel.
A nemzetközi kapcsolataink alakítása kapcsán a Türk Államok Szervezetének tagországaival és a Kínával való viszonyunkról is szót ejtett, rávilágítva arra a tényre, hogy amikor hazánk elsők közt kereste a kapcsolatot ezekkel az országokkal, sokan támadták emiatt, napjainkban azonban egyre többen követik a példánkat.
Szijjártó Péter az interjú során összefoglalta a magyar külpolitika Ars Poeticáját, amelynek a rövid esszenciája nem más, mint az, hogy Magyarország az őszinte, nyílt és racionális külpolitika híve. Hazánk a saját nemzeti érdekével foglalkozik és nem azt nézi, mi folyik mások háza táján. Együttműködésre törekszik minden szereplővel. Felvállalja a konfliktust, ha kell, de nem keresi. Értékeli a kölcsönösen előnyös együttműködést és nyitott az Európán kívüli világra is.
Bár a tárcavezető az exportról közvetlenül nem ejtett szót az interjú során, láthatjuk, hogy a magyar külkereskedelmet is hasonló elvek mentén fejlesztik, mint amelyeket Szijjártó Péter hangsúlyozott a Mandiner publicistáival folytatott beszélgetés során:
Nyitunk kelet és dél felé, miközben megőrizzük a pozícióinkat Európában.
Mindez különösen fontos, hiszen a magyar külkereskedelem – minden kétséget kizáróan – a magyar nemzetgazdaság egyik motorja. Hazánk kultúrák határán, nagy geopolitikai erőterek metszéspontjában, kulcsfontosságú kereskedelmi utak menté fekvő ország. Gazdaságunk a legnyitottabbak közé tartozik Európában.
Különleges helyzet ez, amely egyszerre lehetőség és kockázat. Változik a világ körülöttünk. Új gazdasági nagyhatalmak születtek és születnek a szemünk láttára, a polikrízis korát éli a világ, átrendeződik a nemzetközi gazdaság rendszere. Ez egy különleges geopolitikai konstelláció, amelynek Magyarország a haszonélvezője lehet, ha a racionális érdekeit követi a gazdaság területén is.
Az európai gazdaság ütőerének és egyben hazánk legfőbb exportpiacának tekinthető német gazdaság gyengélkedik, miközben akár a Távol-Keleten, akár Közép-Ázsiában masszív gazdasági növekedést láthatunk jó pár országban. Európát már a 2010-es évek második felében is lassú növekedés jellemezte, miközben akár a Közel-Keleten, akár a Balkánon, akár Afrikában nem egy olyan állam található, ahol intenzív a GDP bővülése.
Ezeket a folyamatokat természetesen lehet és érdemes is mélyrehatóbban elemezni, a magyar külkereskedelem szempontjából azonban egy lényeges következtetést fontos levonni belőle: érdemes diverzifikálnunk az exportpiacainkat.
Jelenleg ugyanis erősen Európa fókuszú hazánk külkereskedelme. A magyar kkv-k elsősorban a régiós országokba exportálnak. Mindez egy kitettséget eredményez az öregkontinens felé. Amennyiben Európában nehéz a gazdasági helyzet, az óhatatlanul begyűrűzik Magyarországra is. Nem véletlenül szerepel a Nemzeti Export Stratégiában (NEXT) a déli nyitás és a keleti nyitás politikája. A magyar kormány által 2019-ben elfogadott NEXT választ ad korunk kihívásaira, és az új piacok felé mozdítja el a magyar külgazdaságot.
A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség egyike azon szervezeteknek, amelyek ezt a célt hivatottak szolgálni. Munkájával a HEPA számos magyar exportőr vállalkozásnak segít eljutni akár távoli egzotikus piacokra. Támogatja a magyar üzletemberek partnerkeresési törekvéseit Ázsia számos régiójában, a Nyugat-Balkánon, mi több még az amerikai kontinensen is. Nemzetközi jelentőségű rendezvényeken viszi hírét hazánknak, a magyar innovációknak, és biztosít megjelenést a magyar cégeknek, képzésekkel segíti a magyar vállalkozókat, és partneriroda hálózat működtetésével erősíti hazánk nemzetközi jelenlétét.
Mindez pedig végső soron a magyar vállalkozások sikerét, ezáltal a magyar nemzetgazdaság fejlődést szolgálja a racionális gazdasági érdekek mentén.
Végezetül a külkereskedelmünk kapcsán is érdemes felidézni, amit Szijjártó Péter mondott a sikereink receptjéről: „Ez mind annak köszönhető, hogy normális viszonyunk van a világ vezető szereplőivel minden irányban.”
