A szerb külkereskedelem 59,5 százaléka tavaly az év első kilenc hónapjában az Európai Unió államaival bonyolódott le. A szerbiai áruk legnagyobb exportpiaca Németország.
A Szerbiai Statisztikai Hivatal (RZS) adatai szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában Szerbia külkereskedelmének 59,5 százaléka az Európai Unióval történt – írja a serbianmonitor.com.
2023 októberéig a szerb gazdaság 7,2 százalékkal növelte az áruexportot, ezzel szemben az import 4,3 százalékkal csökkent.
A szerbiai áruk legnagyobb exportpiaca Németország. A Németországba irányuló kivitel 3,6 milliárd eurót tett ki, ezt követi a Bosznia-Hercegovinába irányuló 1,67 milliárd eurós, az Olaszországba irányuló 1,5 milliárd eurós, a Magyarországra irányuló 1,4 milliárd eurós és a Romániába irányuló 1,27 milliárd eurós kivitel.
Szerbia is sokat importált Németországból, szám szerint 4 milliárd euró értékben, ezután Kína következik 3,7 milliárddal, Olaszország 2,2 milliárddal, Törökország 1,4 milliárddal.
Habár a serbianmonitor elemzésében a Magyarországról Szerbiába érkező áruimportra nem tér ki, 2022-ben a teljes éves adatok alapján Magyarország az 5. legfontosabb importőr volt a balkáni országban. Az egész évet tekintve a Szerbiába hazánkból érkező import meghaladta a 2,3 milliárd amerikai dollárt a vizsgált esztendőben, ami a teljes szerb import 5,6 százalékát tette ki a Trading Economics kimutatása szerint.
Hazánk egyébként tavaly is fontos szerepet töltött be a szerb árubehozatalban. A szerb statisztikai hivatal kimutatása szerint a 2023. január és november közötti időszakban a Szerb Köztársaságba érkező magyar import több mint 1,3 milliárd eurót tett ki. Ezzel épphogy csak lecsúszott Magyarország az 5. helyről és így a 6. legfontosabb import forrásországa volt 2023 első 9 hónapjában Szerbiának.
Érdemes megjegyezni, hogy az adatok 2023 első három negyedévét vizsgálva éves alapon némi visszaesést mutatnak a hazánkból Szerbiába érkező import terén, azonban ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a teljes szerb import is csökkenést mutatott a vizsgált időszakban az előző év azonos időszakához viszonyítva, emögött pedig leginkább a nemzetközi hatások következtében Szerbiában is bekövetkező gazdasági nehézségek okozta belső keresletcsökkenés áll.
Érdekesség, hogy a 2022-es adatokat és a legfrissebb 2023. első három negyedévét vizsgáló adatokat összevetve jól látszik, hogy importoldalon Törökország felértékelődött és a 6. helyről a 4. helyre lépett elő a szerb import legfőbb forrásországai között. Ezzel párhuzamosan Oroszország veszített a jelentőségéből és a 2022-es 3. helyről az 5. helyre csúszott vissza.
