A kedvező időjárás, a mérséklődő infláció és a normalizálódó energiaárak a lett gazdasági stabilitás feltételei.
Vezető lett közgazdászok meglehetősen ellentmondásos előrejelzéseket adnak az ország idei gazdasági mutatóit illetően. Egyesek recessziót jósolnak, mások enyhe növekedést ígérnek – írja a Baltijas Balss híroldal.
Agnese Buceniece közgazdász úgy véli, hogy az év elejét „recessziós tendencia” jellemzi majd.
„A gazdasági visszaesést a hazai és a Lettországgal kereskedő országok állami támogatása, valamint a viszonylag stabil munkaerőpiac és a megtakarítások szorítják vissza. Az előrejelzések szerint a visszaesés átmeneti és viszonylag kismértékűnek ígérkezik. A gazdaság helyzete tavasszal/nyáron kezd javulni, amikor a fűtésszámlák veszítenek jelentőségükből, az infláció pedig visszaszorul”
– mondta Buceniece.
A közgazdász szerint 2023 elején az infláció továbbra is aláássa a lettek vásárlóerejét és visszaszorítja a fogyasztást. Ez azt jelenti, hogy a nem létfontosságú áruk és szolgáltatások iránti kereslet csökkenni fog. Így a szórakoztató és szabadidős ágazatban visszaesés várható. A kereslet nemcsak a hazai piacon, hanem a partnerországokban is gyenge lesz egy ideig. Ez azt jelenti, hogy legalább az első félév gyengébb lesz a feldolgozóiparban is.
„Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben alkalmazott szankciók hatására gazdaságilag egyre inkább eltávolodunk ezektől az országoktól. Ez jövőre a nagykereskedelem visszaesésében is megmutatkozhat. A tranzitágazat egyre inkább érezni fogja a szankciók hatását. Az új feltételekhez való alkalmazkodás egyes vállalatok számára a túlélés kérdése lehet, míg mások a korábban felhalmozott tartalékokból profitálhatnak”
– mutat rá Buceniece.
A nagyfokú bizonytalanság miatt a magánberuházási tevékenység továbbra is lassú marad. A visszaesést azok az uniós beruházások pótolhatják, amelyek a pénzügyminisztérium szerint jövőre akár 800 millió euróval is magasabbak lehetnek.
Az év sikeres lehet az üzleti szolgáltatók számára, különösen az IT szektorban. Kedvező időjárási körülmények és jó termés mellett a mezőgazdaságban is növekedés várható.
Martins Abolins közgazdász is úgy véli, hogy a következő 6-12 hónap nehéz lesz a lett gazdaság számára, és jelenleg Rigának nincs oka arra, hogy pozitív perspektívák elé nézzen.
„A szolgáltatási szektort leginkább sújtó pandémiától eltérően a 2023-as év valamennyi ágazat számára nehéz lesz. A nagyon magas energiaárak és az ugrásszerűen emelkedő fogyasztói árak csökkentik a lakosság vásárlóerejét, míg az európai gazdaság lassulása és a külső kereslet gyengülése mind az iparban, mind az építőiparban éreztetni fogja hatásait”
-mondta a közgazdász.
Egyes előrejelzések szerint 2023 első felében a feldolgozóipar visszaesése egyes hónapokban elérheti a 10%-ot. Az iparág visszaesése negatív hatással lesz a közlekedési ágazatra is. Jövőre a vasúton szállított áruk mennyisége jóval 20 millió tonna alá csökkenhet.
Dainis Gaspuitis makrogazdasági szakértő úgy véli, hogy 2023 a nagy bizonytalanság éve lesz. Előrejelzése szerint a világgazdaság növekedése az új évben az elmúlt évek legalacsonyabbja, alig 2% feletti lesz, amit a központi bankok agresszív kamatlába nehezít majd meg. Az EU többi államához hasonlóan a balti gazdaságok is a recesszió felé tartanak, bár a GDP növekedési adatai az egész évre vonatkozóan minimálisan pozitívak lehetnek.
„Az előre jelzett negatív kockázatok nagyrészt a még magasabb energiaárakhoz vagy a háború eszkalálódásának egyéb gazdasági következményeihez kapcsolódnak. Nem zárható ki például az orosz gázszállítások teljes leállítása ezen a télen. Ez szélesebb körű megszorító intézkedésekhez és mélyebb recesszióhoz vezethet”
– mondja Gaspuitis.
Az előrejelzések jelenleg azt az észjárást követik, hogy amennyiben az időjárási feltételek kedvezőek lesznek, az infláció az enyhülés jeleit mutatja, valamint nem lesz negatív energiaár-alakulás, akkor időszakos gazdasági stabilitás is jellemezheti az országot.
