A mesterséges intelligencia rohamosan fejlődik, és egyre több iparágban jelenik meg. Nem árt ugyanakkor az óvatosság, a technológia ugyanis nem csalhatatlan. Hol tart ma a mesterséges intelligencia alkalmazása a gyakorlatban? Hol jelentkeznek kockázatok és hogyan lehet azokat kezelni? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat az AI Business Forum Hungary tematikus konferencián Budapesten, szeptember 13-án.
Három hullám
Hornák Zoltán, a SCADEMY alapító tulajdonosa szerint a mesterséges intelligencia terjedésével kapcsolatban három hullám várható. Az első szakaszban az immateriális MI, a chatbotok, és az online szolgáltatások jelennek meg. (Jelenleg ennél a szakasznál tartunk – a szerk.) A másodikban már a humanoid robotok és a nem humanoid robotok is. A harmadik fázisban pedig agy-számítógép interfészek megjelenésére lehet számítani.
A szakember úgy látja, a mesterséges intelligencia társadalmi szintű kontrollja is több tényezőből áll össze, ezek a fizikai korlátok, a jogrendszer, a képesítés és engedélyek, valamint a pénzügyi rendszerek.
A kihívásokkal kapcsolatban kiemelte: nem a mesterséges intelligencia fogja elvenni a munkánkat, hanem azok az emberek, akik tudják használni azt. Egyelőre a fehérgalléros állások a leginkább érintettek.
Szervezeti szinten olyan kérdésekben kell többek között dönteni, hogy mit osszunk meg az MI-vel, milyen adatokat védjünk meg tőle, és ezt hogyan vigyük véghez, illetve, milyen módon kezeljük a mesterséges intelligencia elérhetőségétől való függést. Előbb utóbb pedig az olyan munkaügyi kérdésekben is döntésre kell jutni, mint az átszervezés és az elbocsátások.
A gazdasági és országos szintű kihívások között említette a piacok, a befektetők és a bankok reakcióját, az amerikai székhelyű technológiai vállalatoktól való függést és a társadalmi szintű feszültségeket.
Mesterséges intelligencia és HR
A konferencián kerekasztal-beszélgetés keretében osztotta meg észrevételeit a témában Fischer Norbert (Gloster Nyrt.), Muck Ferenc (FF.Next) és Tóth Miklós (AI Coalition).
Rámutattak, hogy jelenleg a ChatGPT túlhasználata zajlik. Bár cikkeket is képes írni, kreatív címeket talál ki, és összefoglaló anyagok összeállításában is remekel, azt általában rögtön látni, ha egy közösségi médiában közzétett posztot egy MI-program ír meg – mondták el.
A munkaerőpiaci kihívásokkal kapcsolatban elhangzott, hogy ne szakmákat szüntessünk meg, hanem az olyan munkákat váltsuk ki ezzel a technológiával, amelyeknél ez indokolt lehet. Például a cégek nem profilba vágó munkafolyamatait rá lehet bízni a mesterséges intelligenciára, vagy akkor is segítségül hívhatjuk, ha nagy adattömeget kell áttekinteni. A mesterséges intelligenciát úgy kell használni, hogy segítsen minket, nem pedig úgy, hogy kiváltson minket.
Lemaradhat Európa?
Kuthy Antal, az E-Group Hungary Zrt. vezérigazgatója szerint a virtuális térbe helyezzük a létezés egy részét. A lokális alapon nyugvó tudás és tudomány (is) kinyílik az MI megjelenésével, globális és virtuális lesz. Azé a jövő, akinek van erős tudástechnológiája – mondta el.
A technológiai geopolitikát az USA, Kína és az EU határozza meg, de eltérő pályán haladnak.
Felhívta rá a figyelmet, hogy a Top 10 globális adatszállítást végző cég között nincsen európai, ahogyan a Top 20 BigData vállalat között sem. A Top 100 meghatározó szoftvercégben ugyanakkor már van 5 európai – első tízben 1, utolsó húszban pedig 4.
A mesterséges intelligencia meghatározó tényezője a jövő gazdasági növekedésének, megfelelő kiegyenlítő stratégia hiányában azonban versenyképtelenné és kiszolgáltatottá válhat a gazdaság.
