Mit hozhat a mesterséges intelligencia az agráriumban? – az MI válaszol

A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik leggyakrabban emlegetett technológiai fogalma, hiszen a gazdasági élet szereplői még csak most ízlelgetik, milyen változásokat hozhat az MI a saját szektorukban. A változások a jövőben várhatóan egy ágazatot sem hagynak érintetlenül, így a mezőgazdaság területén is hozhat forradalmi újításokat az MI alkalmazása, a kérdés azonban az, hogy ezek milyen változások lesznek.

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának a konferenciáján tartott előadása során Bolyki Bence, az Agroinform szakágazati hírportál és a PREGA vezetője egy egészen izgalmas módját választotta ennek kiderítésére: megkérdezte a mesterséges intelligenciát arról, milyen szerepe lehet a jövő mezőgazdaságában.

Először magát az MI fogalmát definiálta a mesterséges intelligencia segítségével. Arra a kérdésre, hogy „Mit jelent a mesterséges intelligencia?” az MI a következő választ adta:

A mesterséges intelligencia (MI) olyan terület, amely a számítástechnika és a gépészeti tanulás módszereit alkalmazza az intelligens viselkedés szimulálására és az emberi feladatok megoldására. Az MI célja olyan számítógépes rendszerek és programok fejlesztése, amelyek képesek az emberi gondolkodáshoz hasonló módon tanulni, döntéseket hozni, problémákat megoldani és adaptálódni különböző környezetekben.

Az MI sokféle technikát és módszert foglal magában, köztük gépi tanulást, neurális hálókat, evolúciós algoritmusokat, szimbolikus számítást és egyéb megközelítéseket. Az MI alkalmazása számos területen megfigyelhető, beleértve az automatizált autókat, a nyelvi fordítókat, a chatbotokat, a képfelismerést, az egészségügyi diagnosztikát, a robotikát és még sok mást.

Összességében a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia szimulációját és fejlesztését célozza meg a számítógépes rendszerek és algoritmusok segítségével, hogy hatékonyan megoldhasson különféle problémákat és feladatokat.

Ezután rátértek arra a kérdésre, hogy milyen szerepe van a digitalizációnak a mezőgazdaságban.

Az MI úgy látja, a digitalizáció jelentős szerepet játszik a mezőgazdaságban, és számos területen hozhat előnyöket. Néhány ilyen terület:

1. Precíziós mezőgazdaság: A digitális technológiák lehetővé teszik a gazdák számára, hogy pontosabban mérjék és ellenőrizzék a termelés különböző paramétereit, például a talajnedvességet, a tápanyagok szintjét és a növényi betegségeket. Ez segíthet optimalizálni a termelést és minimalizálni a veszteségeket.
2. Automatizáció: Az automatizált gépek és eszközök, például önvezető traktorok vagy drónok, segíthetik a munkafolyamatok hatékonyabbá tételét. Ezek a technológiák lehetővé teszik a gazdák számára, hogy időt és erőforrásokat takarítsanak meg a műveletek végrehajtása során.
3. Adatok elemzése és döntéstámogatás: A digitális eszközök segítségével gyűjtött adatokat elemzve a gazdák jobban megérthetik a termőföld és növényeik állapotát. Ez lehetővé teszi számukra, hogy jobb döntéseket hozzanak a termelés optimalizálása érdekében, például a vetési időpont kiválasztása vagy a termesztési módszerek finomhangolása terén.
4. Piaci információk és kereskedési lehetőségek: A digitalizáció lehetővé teszi a gazdák számára, hogy könnyebben hozzáférjenek piaci információkhoz és kereskedelmi lehetőségekhez. Ez segíthet abban, hogy jobban megértsék a piaci környezetet és hatékonyabban értékesítsék termékeiket.
5. Felhasználói kapcsolatok és marketing: A digitális platformokon keresztül a gazdák közvetlenül kommunikálhatnak a fogyasztókkal, és közvetlen visszajelzéseket kaphatnak termékeikről. Ez segítheti a fogyasztói kapcsolatok erősítését és a termékek piaci pozíciójának javítását.

Mint a válaszból kiderült az MI a fenti példákon túl összességében a digitalizáció lehetőségeket teremt a hatékonyság növelésére, a termelés optimalizálására és a fenntarthatóság javítására a mezőgazdaságban.

Végül feltették az előadás alapjául szolgáló kérdést az MI-nek: „Milyen szerepe van a mesterséges intelligenciának a mezőgazdaságban?”

Az MI pedig úgy vélekedett, hogy a mesterséges intelligencia (MI) jelentős szerepet játszik a mezőgazdaságban, innovatív megoldásokat kínálva a gazdák és az ágazat általános kihívásaira.

Néhány kulcsfontosságú feladat, amelyet az MI lát el a mezőgazdaságban:

1. Precíziós gazdálkodás: Az MI-rendszerek elemzik a műholdképeket, szenzorokat és drónok által szolgáltatott adatokat, hogy a gazdálkodóknak tájékoztatást nyújtsanak a növények egészségéről, a talajállapotról, az időjárási mintákról és a kártevőkről. Ez segít optimalizálni az erőforrásfelhasználást, például a vizet, a műtrágyát és a növényvédő szereket, ami növeli a terméshozamot és csökkenti a környezeti hatást.
2. Növényfigyelés és -kezelés: Az MI algoritmusok valós időben figyelemmel kísérik a növényeket, és észlelik a betegségeket, a tápanyaghiányokat és a gyomokat. Ez lehetővé teszi az időben történő beavatkozást, például céltudatos permetezést vagy öntözést, ami megakadályozza a termésveszteséget és növeli a termelékenységet.
3. Előrejelző elemzések: Az MI modellek elemzik a történelmi és valós idejű adatokat, hogy megjósolják a terméshozamot, a piaci árakat és az optimális ültetési időpontokat. Ez segít a gazdálkodóknak tájékozott döntéseket hozni a növényválasztás, az árazási stratégiák és az erőforrások elosztása terén.
4. Robotika és automatizálás: Az MI által vezérelt robotok és autonóm járművek fejlesztése zajlik az ültetés, az aratás, a gyomirtás és a növények szortírozása terén. Ezek a technológiák csökkentik a munkaerőköltségeket, növelik az hatékonyságot, és segítenek kezelni a mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiányt.
5. Ellátási lánc optimalizálása: Az MI algoritmusok optimalizálják az ellátási lánc logisztikáját a kereslet előrejelzése, az állománykezelés és a szállítási útvonalak optimalizálása révén. Ez biztosítja az agrártermékek időben történő szállítását, miközben minimalizálja a hulladékot és a költségeket.
6. Állatfigyelés és -kezelés: Az MI-alapú rendszerek szenzorokat és számítógépes látás technológiát használnak a haszonállatok egészségének és viselkedésének figyelésére. Ez segíti a gazdákat a betegségek korai felismerésében, a tenyésztési gyakorlatok javításában, valamint az etetés és gyógyszeradagolás optimalizálásában.
7. Klímaváltozás ellenállóképesség: Az MI modellek elemzik az időjárási adatokat, hogy a gazdák alkalmazkodhassanak a változó időjárási mintákhoz, és csökkentsék a klímaváltozásból adódó kockázatokat. Ide tartozik a megfelelő növények és gyakorlatok javaslása a specifikus környezeti feltételekhez.
8. Döntéstámogató rendszerek: Az MI-alapú döntéstámogató eszközök személyre szabott javaslatokat és cselekvési lehetőségeket kínálnak a gazdáknak az ő specifikus gazdálkodási feltételeikre és célcsoportjaikra építve. Ez segít optimalizálni a döntéshozatalt és javítani az általános gazdálkodási gyakorlatokat.

Az MI technológiák általánosságban hozzájárulhatnak a mezőgazdaság növekedéséhez, növelve a termelékenységet, fenntarthatóságot és ellenállóképességet a klímaváltozás és erőforrások szűkössége kihívásaival szemben.