A szállítás és a közlekedés mindig is központi részét képezte a nemzetközi kereskedelemnek, ezért is vált ez a szektor kiváltképp jövedelmezővé és népszerűvé a befektetők és vállalkozók körében. Napjainkban számos startup és OEM vállalat (original equipment manufacturer) igyekszik innovatív megoldásokat találni a modern közlekedés problémáira, több-kevesebb sikerrel. A müncheni autósok évente átlagosan 87 órát töltenek dugóban, Los Angelesben a világjárvány előtt ez az érték elérte a 119 órát is. Az egész világon összesen megközelítőleg 1,3 milliárd gépjármű van használatban, ennek 40 százalékát magánszemélyek birtokolják, ezek a járművek pedig nagyban hozzájárulnak a forgalmi akadályok és a torlódások kialakulásához – olvasható a McKinsey elemzésében.
Az amerikai székhelyű nemzetközi tanácsadó cég kutatása szerint a közúti közlekedés 45 százalékát magántulajdonban lévő autóval teszik meg, így messze az a leggyakrabban használt eszköz, megelőzve a tömegközlekedést, a robogókat, a tradicionális és elektromos kerékpárokat, vagy éppen a fuvarmegosztást, mi több a gyalogos közlekedést is. Az autók túlzott használatának legsúlyosabb következménye a szén-dioxid-kibocsátás növekedése, amely hozzájárul a klímaválság súlyosbodásához.
Az autókkal teli városok problémáinak sora azonban nem merül ki a levegő rossz minőségében, hiszen a nagy számú magántulajdonban lévő személygépkocsik arra ösztönzik a döntéshozókat, hogy a már amúgy is szűkös és kevés zöldterülettel rendelkező nagyvárosokba még több parkolót építsenek. Az elkövetkezendő évtizedben azonban várhatóan visszaszorul a személygépkocsik használata, hiszen a kormányok és a fogyasztók egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak az alternatívák kiaknázására. A kutatók olyan innovációs technológiával működő járművekkel próbálják csökkenteni az autók számát, mint az önvezető robotbuszok (roboshuttles) vagy a városi légi taxik.
A McKinsey Center for Future Mobility kutatóközpont minden évben fogyasztói felmérést készít, négy fő területet vizsgálva: önvezető autók, villamosítás, összekapcsolhatóság és megosztott mobilitás.
A 2022-es felmérés eredményei a következők:
A válaszadók csaknem egyharmada (30 százalék) tervezi, hogy a következő évtizedben növeli a mikromobilitási eszközök (például az e-bike és az e-scooter) vagy a megosztott mobilitás használatát.
A válaszadók közel fele (46 százalék) nyitott arra, hogy a következő évtizedben más közlekedési módokkal helyettesítse magángépjárművét.
A válaszadók többsége (70 százalék) hajlandó lenne legfeljebb három másik utassal megosztott önvezető buszjáratot használni; ezen utazások 42 százalékát a válaszadók másképpen magángépkocsival tennék meg. A felmérés alapján elmondható, hogy a válaszadók 46 százaléka már fenntarthatóbb alternatívákra váltott és további 16 százalék tervezi, hogy jelentős változtatásokat hajt végre a fenntarthatóság érdekében.
Néhány nagyváros esetében a döntéshozók már napjainkban is bevezettek ehhez kapcsolódó korlátozásokat.
Peking például a Pekingi Vasúti Közlekedési Hálózati Terv részeként bővíti metróhálózatát, ami 2035-re tervezetten eléri az 1625 kilométeres hosszúságot, közelebb kerülve a kitűzött célhoz, miszerint a tömegközlekedés legalább 27 százalékát vasúti közlekedés kell, hogy kitegye. Ezen felül Csengtu elkezdte kiépíteni a világ legnagyobb városi kerékpárút-hálózatát, amelynek tervezett hosszúsága 17 ezer kilométer. Franciaország az elsők között tiltotta be a rövid légi járatokat abban az esetben, ha az utazás más eszközzel is megoldható és maximum két és fél órát vesz igénybe.
Potsdam akár 100 százalékkal is megemelheti a kivetett parkolási díjakat, kivéve az autómegosztó járművek esetében. Más városok is igyekeznek fenntartható infrastruktúrát kialakítani: Párizs vezetése bejelentette, hogy tervezi egy olyan város létrehozását, amelyben a polgárok mintegy 15 perc sétával vagy kerékpárral elérhetik a munkához, kereskedelemhez, egészségügyhöz, oktatáshoz és szórakozáshoz szükséges létesítményeket.
A személygépkocsi-használat csökkentése érdekében Heidelberg is kísérleti programot indított kerékpársávok kialakítására, és ingyenes, egy évig érvényes tömegközlekedési jegyeket biztosít azoknak a lakosoknak, akik eladják járművüket.
Az Egyesült Királyság (UK) 2 milliárd fontot fektetett be olyan kezdeményezésekbe, amelyek a kerékpározás és a gyaloglás növelését segítik elő (például szélesebb járdák és felugró kerékpársávok kialakítása), ezek mellett az ország közlekedési minisztériuma 2024 és 2029 között további 44 milliárd fontot tervez befektetni az Egyesült Királyság vasúti rendszerének üzemeltetésére, karbantartására és bővítésére.
Mindezek alapján a jövőben az alternatív közlekedési módok piaci részesedése növekedés előtt állhat és az ehhez kapcsolódó vállalatok, illetve beszállítói láncok is potenciálisan bővülhetnek. A változás természetesen nem jelenti a személyautók és az autóipar megszűnését, azonban korlátozhatja a gépkocsik felhasználási területeit. Ezek a folyamatok pedig a közlekedési eszközök széles piacán hozhatnak ugyan változásokat, bezárhatnak kapukat, de új lehetőségeket is teremtenek és végső soron teret engedhetnek az innovációnak és a fejlesztéseknek.
