Hiánypótló konferencia zajlott 2024. április 17-én a magyar fővárosban. A Matild Palotában megrendezett eFinance & FINTECH FESTIVAL során az ágazat legnevesebb szakértői vizsgálták milyen hatással lehetnek az új technológiák, az alternatív pénzügyi szolgáltatók, az adatalapú rendszerek és a mesterséges intelligencia a bankszektorra, a pénzügyi rendszerre, és a vállalatok, magánemberek, pénzpiaci szereplők pénzügyeire.
Az MI felhasználási területei között korántsem a generatív MI a legjelentősebb
Megvizsgálva, hogy a mesterséges intelligencia milyen lehetséges felhasználási területeire lesznek allokálva források 2025-ben, a legtöbben elsősorban MI alapú ügyfélszolgálati rendszerre, vagy éppen chat bot fejlesztésre gondolnak. – világított rá Frisch Tamás, a Hewlett Packard Enterprise (HPE) adatszolgáltatási vezetője (data services lead) „Gyújtógyertya vagy kamiondokkoló? – Mit fejlesztünk, ha megtérülő mesterséges intelligencia alapú alkalmazást akarunk” című előadásában a 2024-es eFinance & Fintech Festival-on.
A valós helyzet azonban nem is lehetne ennél távolabb, a felhasználási területek nagyrészének semmi köze nincs a generatív MI-hez – húzta alá.
A felhasználási területek élén erősen üzleti fókuszú megoldások állnak, mint például az algoritmikus kereskedés (algorithmic trading), amikor informatikai rendszerek előre meghatározott matematikai modellek segítségével hajtanak végre megbízásokat, emberi beavatkozás nélkül. Az ilyen esetek fő felhasználási területe a tőzsde. Elterjedtségét jól jelzi, hogy az Egyesült Államok részvénypiacain a forgalom átütő része már az algoritmikus kereskedés segítségével zajlik.
Az elterjedt use case-ek közé sorolható a gépi látás is. Utóbbit napjainkra mindenki teljesen természetes felhasználási módnak tekinti, gondoljunk csak a parkolóházak rendszámfelismerő rendszerére. Utóbbi egyébként korántsem új megoldás, viszont a hozzá szükséges hardware-es infrastruktúra egyszerűsödött, kisebb lett – mutatott rá a szakértő.
„Felejtsük el tehát azt, hogy használati esetekként mindenképpen olyat kell keresni, ami éppen a legújabb GPT szoftvert használja. Valójában korántsem ezek a területek az érdekesek, ráadásul a különböző használati esetből rengeteg van, mivel számos ilyen modell áll rendelkezésre.” – hangsúlyozta Frisch Tamás.
Előadása során arra is kitért, milyen haszonnal járhat egy vállalat számára az MI használatának bevezetése a döntéshozatali rendszerbe, tehát milyen hasznokat hajthat az adatalapú döntéshozatal. Utóbbi gazdasági hasznának három faktora van. – fogalmazott.
Egyrészt amennyiben jól sikerült a rendszer alkalmazása, az adatalapú döntéshozatal segítségével jobb döntéseket hozhatunk, mint anélkül. Másrészt, ha bevezettünk egy rendszert, akkor amennyiben egy újabb területen is alkalmazni akarjuk az adatalapú döntéshozatalt, annak belépési költségei már alacsonyabbak lesznek a tapasztalatainknak köszönhetően. Végül minél több területre vezetjük be ezt a megoldást, annál hatékonyabban tud majd működni a hálózati hatásnak köszönhetően.
Ez a hálózati hatás érvényesül akkor is, ha bátran elkezdünk adatalapú döntést behozni és MI-t használni olyan üzleti folyamatok esetében, ahol eddig nem használtuk. Így, ha ezt a folyamatot végig visszük, akkor minden egyes, akár korábban bevezetett ilyen újításunknak a gazdasági haszna meredeken nő. – vélekedett.
Végül a HPE adatszolgáltatási vezetője arról is szót ejtett, hogy humánerőforrás oldalon milyen változásokra van szükség az adatalapú döntéshozatali rendszerek bevezetéséhez. Véleménye szerint korántsem arról van szó, hogy az MI ezen felhasználási területre specializálódott szakértőket fognak felvenni. Ehelyett az adott vállalat érintett területén addig is dolgozó munkatársak továbbképzése, az MI használatára való felkészítése a helyes irány. A legtöbb olyan szervezet, amelyik kiemelkedő az MI használatában, nem vesz fel újabb és újabb szakértőket, hanem sokkal intenzívebben képzi a meglevő szakembereit azokra a technológiákra, amelyek irányába elindultak a fejlesztések során. (Az MI munkerőpiaci hatásairól bővebben is olvashat az Export.hu alábbi cikkében.)
Az évtized végére a banki, pénzügyi szektor bevételeinek negyedét a Fintech szektor adhatja
Nun Lipót, az SMP Solutions Zrt. vezető szofvermérnöke (head of software engineering) „AI and Data on Mobile: from colleagues to customers” címmel adott elő az eseményen.
Napjainkra rengeteg olyan pénzügyi szolgáltató jelent meg a piacon, akik nem a tradicionális banki és pénzügyi szektort képviselik. Őket tekintjük ma Fintech szolgáltatóknak. Ez a folyamat körülbelül a 2008-as pénzügyi válságtól számítódik, előtte sokkal nagyobb szerepe volt a tradicionális pénzügyi és banki szereplőknek.
Rámutatott, ma már elképzelhetetlen ebben a szektorban heti 7 napos, napi 24 órás elérhetőség az ügyfelek számára, és a közösségi médiát, mind marketing célokra, mind targetelésre, mind pedig operatív szempontból is használja a piac. Ez a 2000-es évek elején egyáltalán nem volt tetten érhető.
Ehhez hasonlóan, míg korábban ez nem volt jellemző, napjainkban kiemelkedő jelentőségű a mobil fókuszú gondolkodásmód, mi több lassan „mobil only” gondolkodásmód. Utóbbi ráadásul már nem csak a Fintechek sajátja, hiszen a tradicionális pénzügyi piacon is érvényesül.
Először gondolkodunk ma már mobil eszközökben és ebben a faktorban, és csak később jut eszünkbe, hogy mi másra lehetne még implementálni a megoldásainkat. – vélekedett Nun Lipót, aki azt is elmondta, mekkora lehet a Fintech szektor az évtized végére.
Az ágazat bevételi értékét mintegy 1500 milliárd dollárra jósolják 2030-ra, ami kb. 25 százaléka a teljes pénzügyi, banki szektornak globálisan – ismertette. Mindez jól mutatja a technológia jelentőségét.
Egyre összetettebb a szabályozás az ágazatban, ami jelentősen meghatározza a piacot
Boris Martinovic (Mastercard Ausztria, Magyarország, Szlovénia régió, public policy director) előadásában a Fintech és a pénzügyi szektor digitális megoldásainak a szabályozási rendszerét ismertette.
Kiemelte, az EU felismerte, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy stratégiai autonómiát építsen ki különböző olyan iparágakban, gazdasági területeken, politikai területeken, ahol túl nagy a kitettsége.
Érdekes módon azonban a fizetési iparág, illetve tágabban a különböző olyan digitális iparágak, amelyek részben kapcsolódnak a fizetésekhez, tipikusan olyan ágazatok, amelyekben az EU erősödni akar, és ki akarja építeni azt a stratégiai autonómiát.
Ez az európai szuverenitási törekvés erősen rányomja a bélyegét az összes olyan szabályozásra, ami például a pénzforgalmi vagy a pénzügyi területen is most és még inkább a jövőben megjelenik.
Másrészt egyszerűen egyre komplexebbek, egyre bonyolultabbak a technológiák, egyre komplexebb az egész iparág, egyre összetettebbek a termékeink, szolgáltatásaink. Épp ezért az EU egyre több és több szabályozást hoz a témában, a szabályozás pedig számottevően meghatározza a piacaink működését.
Boris Martinovic a digitális euróról is szót ejtett. Mint mondta az Európai Központi Bank (EKB) egyre több olyan szerepkörbe fog belépni, ami hagyományosan nem köthető a jegybankokhoz és ezeken a területeken valójában piaci szereplőkkel fog versenyezni. Mindez alapvetően az EU már említett stratégiai autonómiát célzó törekvéseihez köthető.
A digitális euróra vonatkozóan kiemelte, hogy szabályozási oldalon is számos olyan eszköz van már most is, amely elősegíti az uniós digitális jegybankpénz minél szélesebb körű elfogadását.
A bankok például kötelezve lesznek arra, hogy vegyenek részt a digitális euró disztribúciójában. Lesznek olyan különböző megoldások, amik révén az ügyfelek könnyen fognak hozzáférni olyan applikációkos frontend megoldásokhoz, aminek révén elérhető lesz számukra a digitális euró.
Másik oldalról párhuzamosan a digitális euro szabályozással napirenden van az úgynevezett „legal tender” szabályozás, ami a törvényes fizetőeszközként való szerepét taglalja nem csak a digitális eurónak, hanem a készpénznek is – ismertette Boris Martinovic a várható szabályozásbeli változásokat.
„Rájött az EU, hogy ha szabályozni akarja a digitális eurót, hogy tudjon törvényes fizetőeszköz lenni, akkor rendet kell tenni a készpénz háza táján is.” – fogalmazott.
Épp ezért nagyon sok olyan rendelkezés fog megjelenni várhatóan, ami a kereskedőket arra fogja kötelezni, hogy fogadják el a digitális eurót, meg persze a készpénzt. Természetesen lesznek kivételek, például a mikrovállalkozások, de ezek elhanyagolhatóak lesznek.
Emellett ott vannak a díjak, ahol a szabályozás megpróbál beavatkozni azáltal, hogy egy masszív árszabályozást akar bevezetni. Tehát nem csak a jelenleg is létező, a bankkártyás világban ismert bankközi jutalék meg a pénzintézetek közötti díjak területén akarnak beleszólni az árképzésbe, hanem a teljes díjazásba is.
A Fintech szektor térhódítása és a digitális pénzügyi megoldások egyre gyorsabb ütemű terjedése mára megkérdőjelezhetetlenné vált. A mesterséges intelligencia kínálta új lehetőségekkel és a digitalizációval az Export.hu szerkesztősége is rendszeresen foglalkozik. A pénzügyi világ digitális átállásának jelenlegi folyamatait bemutató írásunk, amely a 2023-as eFinance & FIN/TECH Fesztiválon elhangzottak alapján készült az alábbi linkre kattintva olvasható.
