Míg korábban hosszú éveken keresztül viszonylagos árstabilitás jellemezte az európai földgázpiacot, a tavalyi év rendkívül hektikus, eddig nem tapasztalt árfolyammozgásokat hozott. A földgáz megawattóránkénti ára a holland TTF gáztőzsdén 2022. augusztus 26-án soha nem látott szintre, 340 euró 69 centre emelkedett. Az ősz folyamán azonban fokozatos konszolidáció indult meg és mostanra 40-50 euró közötti szintre mérséklődött az árfolyam. A rendkívüli piaci mozgások hatására a gazdasági szereplők számára fontosabbá vált a földgázpiacot befolyásoló hatások ismerete, mint valaha. Hogy megtudjuk mi várható az Európai Unió gázpiacán, Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetőjét kérdeztük az energiahordozó árfolyamának várható alakulásáról.
A tavaly nyári csúcshoz képest jelentősen visszaesett a földgáz árfolyama, mégis fontos elgondolkodnunk azon, hogy vajon ténylegesen alacsonynak tekinthetőek a mostani gázárak?! – tette fel a kérdést vendégünk.
A 40-50 euró/megawattóra közötti árszint – ami az elmúlt hetekben jellemző volt az irányadó holland TTF gáztőzsdén -, a tavalyi évhez képest, különösképpen az augusztus végi ártüskéhez viszonyítva jóval alacsonyabb. Ugyanakkor az energiaválság kirobbanásáig, tehát a 2021. év második negyedévéig tartó időszakig az európai piacon a földgáz ára stabilan 15-25 euró/megawattóra között mozgott.
„Így a jelenlegi árszint az energiaválság előttihez viszonyítva még mindig rendkívül magas.”
Két-három évvel ezelőtt egy ilyen 40 eurós árszintet ártüskének neveztünk volna, mindemellett az elmúlt hónapokban kétségtelenül történt egy korrekció a piacon – húzta alá.
Mint mondta, ennek okairól a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nemrég megjelent, 2022-es évre vonatkozó gázpiaci jelentése szolgál a leginkább teljeskörű magyarázattal. A jelentés legfőbb tanulsága, hogy az Európai Unió korábban soha nem látott mértékben, a 2021-es évhez viszonyítva 13 százalékkal, azaz 55 milliárd köbméterrel csökkentette a tavalyi, éves szintű gázfelhasználását.
„Aggasztó azonban, hogy ennek a csökkenésnek a jelentős része a szerencsének és a kedvezőtlen gazdasági tendenciáknak a következménye”
Amikor körülbelül egy évvel ezelőtt megindult a vita arról, hogy érdemes-e szankcionálni az oroszországi gázszállításokat, az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy az energiahatékonysági és energiatakarékossági törekvésekkel önmagukban csökkenthető lesz olyan mértékben a gázfogyasztás, hogy a szankciók nem okoznak majd problémát.
Ehhez képest a tavalyi 55 milliárd köbméteres felhasználás-csökkenésből mindössze 13 milliárd köbmétert magyaráz az energiahatékonyság és az energiatakarékosság. Mindezt úgy, hogy a félelem jelentős volt a piacon, aminek következtében mind a lakosság, mind pedig a vállalati szektor, amennyire csak lehetett, visszafogta a fogyasztását.
A szerencsés elemet az egyenletben, a történelmi viszonylatban is kiugróan kedvező időjárás adta, ami a fogyasztáscsökkenés legnagyobb részét, 18 milliárd köbmétert tett ki.
Számottevő hatással volt a fogyasztás mérséklődésére az ipari termelés visszaesése és az a jelenség, hogy mind az iparban, mind pedig a villamosenergia-termelésben a földgázfelhasználás helyett áttértek egyéb, jóval szennyezőbb, például szén- vagy olajalapú termelésre, ezeknek azonban súlyos környezetvédelmi kockázatai vannak.
Keresleti oldalon tehát a fenti tényezők befolyásolták az idei piaci korrekciót. Végeredményben az előzetes várakozásoknál kisebb gázfogyasztás lejjebb nyomta az árakat – összegezte a szakértő.
Érdemes azonban beszélni a kínálati oldalról is. A 2022-as nyárvégi extrém magas árkörnyezet lényegében minden szabadon elérhető cseppfolyósított földgázt az Európai Unió kikötőibe irányított. Ennek következtében valamelyest megnövekedett a rendelkezésre álló gázmennyiség. Eközben az Európai Unió országai a kedvező időjárásnak köszönhetően az átlagosnál hosszabb ideig tudták ősszel tölteni a tárolóikat, és a szokásosnál később kellett megkezdeniük a kitárolási időszakot. Ebből kifolyólag a kínálati oldal is a várakozásoknál kedvezőbben alakult.
Szintén nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a tavalyi év első felében az orosz gázszállítások még közel zavartalanul érkeztek, így a jelenleg az EU-ban betárolt gáz számottevő része is orosz importból származik. Idén azonban a vezetékes orosz gázszállítások csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, tekintettel arra, hogy a Jamal és az Északi Áramlat gázvezetékeken már egyáltalán nem folynak a szállítások. Az ukrán tranzit is csupán korlátozottan üzemel, így a Török Áramlat az egyetlen útvonal, ahol zavartalanul érkeznek a szállítások.
„Mindent összevetve a fenti tényezők nyomták le 50 euró alá a földgáz árfolyamát Európában és ezek azok a hatások, amelyek miatt most az optimista elemzők az energiaválság végét vizionálják. Azonban az a tény inkább aggasztó, hogy ezek a rendkívül szerencsés – energiapiaci szempontból kedvező, ám gazdaságpolitikai és környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen – tendenciák együttesen csak 50 euró alá voltak képesek leszorítani a gáz árát”
Sajnos figyelembe véve minden tényezőt, a következő hónapokban is mutatkozik rá esély, hogy újból kedvezőtlenebbé váljon a piaci helyzet és akár a tavaly nyári magas ártüske is megismétlődhet. Az energiahatékonysági, takarékossági intézkedések csupán korlátozottan képesek visszafogni az uniós gázigényt, ami csak akkor tartható hosszú távon alacsonyan, ha ismét kedvezően alakul az időjárás, és nem növekszik jelentősen az ipari termelés – részletezte az IEA elemzésének tanulságait Hortay Olivér.
„Azonban aligha számíthatunk arra, hogy az időjárás mindig kegyes lesz a kontinenshez, így az Európai Unió keresleti oldalon egy csapdahelyzetbe kerülhet. Ha eközben az ipar is magára talál, az újabb keresletnövekedést eredményezhet, ami szintén árfelhajtó erővel bírhat. Ez azonban egy ördögi kör, hiszen a magasabb árkörnyezet újabb korlátot szabhat a növekedésnek és újból visszavetheti az ipari termelést”
További problémát jelent, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére sem volt képes az Európai Unió teljesen átalakítani az infrastruktúráját annak érdekében, hogy a vezetékes orosz gázt teljes egészében fizikailag kiválthassa a cseppfolyósított földgáz. Másrészt az újonnan létesülő cseppfolyósított földgáz kapacitások jelentős részét elsősorban ázsiai szereplők már előre lekötötték hosszú távú szerződésekkel. A szabadon elérhető gázkapacitásokért is egyre nagyobb a verseny, ami a folyamatosan növekvő kínai gazdasági aktivitásnak és az ebből fakadó növekvő gázigényeknek köszönhető.
Összefoglalva úgy tűnik, hogy a következő hónapokban a kínálat csak korlátozott mértékben lesz növelhető, míg a kereslet csak súlyos gazdasági lemondások árán tartható alacsonyan, így a kockázatok továbbra is fennállnak. Előreláthatólag az energiaválság nem ért véget és az sem zárható ki, hogy 2023 nyarán az előző évihez hasonló magas árkörnyezet alakuljon ki – ezzel zárva gondolatait az előttünk álló hónapokban várható tendenciákról Hortay Olivér.
