Az Export.hu korábbi elemzésében a júliusi ipari adatok mögött álló folyamatok várható alakulásáról írtunk. A friss adatok ismeretében megvizsgáltuk, hogy helyesnek bizonyultak-e az előzetes várakozások.
A KSH 2023. szeptember 13-án közzétette a júliusi magyar ipari kibocsátásról szóló második becslését, ami megerősítette, hogy lassult az éves alapú csökkenés, havi alapon pedig már növekedésnek indult az ipari termelés. Így 2023 júliusában az ipari kibocsátás volumene csupán 2,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól (naptárhatástól megtisztítva a csökkenés csak 2,5 százalék) és 2,8 százalékkal meghaladta a 2023. júniusi értéket, tehát a KSH nem változtatott az első becslésben szereplő értékeken.
Az egyes ágazatok közül a korábban általunk közölt előzetes prognózisnak megfelelően az elsősorban exportra termelő szektorok felfelé húzták az ipari teljesítményt. A járműgyártás és a villamos berendezés gyártás a két legnagyobb súlyú feldolgozóipari alágazat, és együttes külpiaci értékesítésük az ipari export közel felét szolgáltatja. Mindkét alágazat éves alapon jelentős növekedést mutatott júliusban. A járműgyártás kibocsátása 14,4 százalékkal, míg a villamos berendezés gyártásé 9,8 százalékkal bővült a nyár közepén az előző év azonos időszakához képest. A járműgyártás a feldolgozóipari exportértékesítés 35 százalékát képviseli, a kivitele pedig 15,9 százalékkal bővült, míg a villamosberendezés gyártás 14 százalékos arányt képvisel, és 10,6 százalékkal emelkedett a szektor által realizált export volumene.
Összességében tehát kijelenthető, hogy az exportorientált feldolgozóipari alágazatok kiemelkedően teljesítettek júliusban és jelentősen hozzájárultak a magyar ipar kibocsátásához.
