Fontos jelentést publikált az Eurostat az uniós tagállamok Európai Unión belüli külkereskedelméről. Az európai statisztikai hivatal elemzése alapján Magyarország a közé a hat uniós tagállam közé tartozik, amelyek EU-n belüli kereskedelme a leginkább diverzifikált az exportpartnereik tekintetében.
Az Eurostat azt vizsgálta, hogy mekkora részesedéssel bír az egyes tagországok három legjelentősebb uniós exportpartnere felé irányuló árukivitele az adott ország teljes unión belüli exportjából.
Az uniós statisztikai hivatal elemzése alapján 27 tagállamból 21 esetében a teljes unión belüli exportjuk több mint fele a három legjelentősebb exportpartnerük felé irányult 2022-ben.
Mindössze hat ország volt – köztük hazánk -, amelyek unión belüli árukivitele eléggé diverzifikált ahhoz, hogy a három legfőbb exportpiacuk nem bír abszolút túlsúllyal a teljes uniós exportjukból.
Öt ország esetében a három legfőbb exportpartner részesedése 40 és 50 százalék között alakult.
Ezek az országok:
- Bulgária 50 százalék
- Litvánia 48 százalék
- Svédország 47 százalék
- Magyarország 46 százalék
- Görögország 45 százalék
Egy ország volt, amelynél a 40 százalékot sem érte el a fenti érték, ugyanis Németország unión belüli teljes árukiviteléből csupán 37 százalék a top 3 partner részesedése.
A jelentés alapján Magyarország rendelkezik a célpiacok szerint harmadik leginkább diverzifikált EU-n belüli árukivitellel. Hazánk három legfontosabb EU-s exportpartnere egyébként sorban Németország, Olaszország és Románia volt 2022-ben.
A teljes Európai Unión belül a három legjellemzőbb exportcélpont Németország (24 esetben), Franciaország (11 esetben) és Olaszország (9 esetben) volt.
A belső uniós kereskedelemben 6 százalékponttal az energiahordozók és 4 százalékponttal a vegyi anyagok súlya nőtt a legjelentősebben az elmúlt 20 évben, azaz 2002 és 2022 között.
A legkevésbé, csupán plusz 1 százalékponttal az élelmiszerek, italok, dohánytermékek, illetve az alapanyagok részesedése emelkedett ugyanebben az időszakban.
Ezzel ellentétben a gépek és járművek (-8 százalékpont) és az egyéb iparcikkek (-3 százalékpont), valamint az egyéb áruk kategóriák (-1 százalékpont) exportrészesedése csökkent a belső uniós kereskedelemben.
