Líbia, közel két évtizednyi kihagyás után, újra megnyitja kőolaj- és földgázmezőit a nemzetközi energiapiaci szereplők kutatásai előtt. Az ország által meghirdetett pályázati kör összesen 22 feltárási blokkot – 11 szárazföldi és 11 tengeri területet – foglal magában, amelyek az ország legígéretesebb medencéit érintik, beleértve a Szirt-, Murzuk- és Gadámesz-medencéket, valamint a Földközi-tenger líbiai partvidékét – olvasható a Makronóm Blog hasábjaiban.
A pályázatokat a líbiai állami olajipari óriás, a Nemzeti Olajtársaság (NOC) hirdette meg, de jelentős szerepet játszik a Líbiai Központi Bank is. A NOC tájékoztatása szerint eddig 37 nemzetközi vállalat jelezte érdeklődését az együttműködés iránt.
A potenciális partnerek között olyan jelentős iparági szereplők szerepelnek, mint az amerikai Chevron és ExxonMobil, a francia TotalEnergies, az olasz Eni, az osztrák OMV, a spanyol Repsol, valamint a brit BP és Shell – utóbbi két társaság már előzetes megállapodást is kötött a jövőbeli termelésről.
A NOC célja, hogy még az idei év során véglegesítse a szerződéseket, annak érdekében, hogy a kitermelés már 2026-ban megkezdődhessen. A pályázatok nyertesei a kutatási és feltárási költségek fedezéséért cserébe jogot nyernek a szénhidrogénkészletek kiaknázására, valamint részesedést kapnak a kitermelésből származó bevételekből.
A líbiai kormány ambiciózus célkitűzése, hogy a jelenlegi napi 1,4 millió hordós olajkitermelést a következő 12-18 hónap során 2 millió hordóra emelje. Ennek mintegy 65-70 százalékát exportálnák az Európai Unióba, ami a napi uniós olajimport-szükséglet körülbelül 13-14 százalékának felelne meg.
A földgáztermelés terén szintén jelentős bővítést terveznek: az éves 12 milliárd köbméteres szintet – amelyből jelenleg 8-9 milliárd köbmétert exportálnak – 2029-ig 40 milliárd köbméterre kívánják növelni. Ez a mennyiség az Európai Unió csökkenő tendenciát mutató földgázimportjának mintegy 14-15 százalékát fedezhetné a jövőben.
Fontos megemlíteni, hogy Líbia legjelentősebb kereskedelmi partnere az Európai Unió: tavaly a líbiai külkereskedelmi forgalom 42,5 százaléka az EU-val zajlott. Az exportorientáltság még szembetűnőbb: a kivitel 75-80 százaléka uniós tagállamokba irányult, elsősorban a kőolaj- és földgázszállítások révén. 2024-ben például az ország teljes földgázkivitele, valamint a kőolajexport 73 százaléka is európai piacokra került.
Amennyiben a közelmúltban meghirdetett projektek ténylegesen megvalósulnak, Líbia stratégiai szerepe még inkább felértékelődhet Európa energiabiztonságában. Ezek révén az ország néhány éven belül érdemben növelheti energiahordozó-exportját, ami közvetlen hatást gyakorolhat az európai piacokra.
Az észak-afrikai ország a kontinens legnagyobb bizonyított olajtartalékával – a becslések szerint több mint 48 milliárd hordóval – rendelkezik, földrajzi elhelyezkedése pedig alkalmassá teszi arra, hogy hídként szolgáljon Európa energiaellátásában. A líbiai partoktól egészen Olaszországig már most is húzódik egy földgázvezeték, a Greenstream, amely évente akár 8 milliárd köbméter földgáz szállítására képes. Ez a kapacitás azonban jelenleg nincs kihasználva.
Az új beruházások lehetővé tennék, hogy a vezeték adta lehetőségeket teljes mértékben kiaknázzák, ez pedig jelentős mértékben hozzájárulna Dél-Európa gázellátásához. Amennyiben Líbia megbízható energiaszállító partnerré válik, Olaszország nem csupán saját szükségleteit elégítheti ki stabilabban, hanem európai gázelosztóvá is válhat.
Ebből Magyarország is közvetetten profitálhat, mivel egyrészt az ellátási útvonalak diverzifikálása mérsékelheti a földgáz árát az európai piacon, másrészt egy újabb alternatív forrás nyílhat délnyugati irányból.
Mindezen túl Líbia könnyű, alacsony kéntartalmú (Brent-típusú) nyersolajat termel, amely nemcsak környezetbarátabb, hanem a feldolgozóipar számára is kedvezőbb.
