Könnyen hihetnénk, hogy a víz szinte korlátlanul a rendelkezésünkre álló erőforrás, hiszen bolygónk felszínének a háromnegyedét víz borítja. A Föld víztartalékának azonban mindössze 0,007 százalékát teszi ki a könnyen elérhető, folyékony édesvíz. Ezzel a vízkészlettel kell gazdálkodnunk, miközben a bolygó népessége folyamatosan növekszik és a globális éghajlatváltozás hatására egyre több régióban alakulnak ki vízhiányos területek. Ebben a környezetben pedig folyamatosan növekvő szerep jut a víziparnak, hiszen a különböző vízgazdálkodási technológiák iránti kereslet emelkedő tendenciát mutat, ez pedig az ágazatban tevékenykedő magyar vállalkozások számára komoly exportpiaci lehetőségeket jelent.
A Hungarian Water Partnership (HWP) a tagok együttműködésén és kölcsönös segítségnyújtásán alapuló klaszter, a vízipar különböző területein működő, magyar tulajdonú vállalatok hálózata. A 15 éves múltra visszatekintő szervezet sokoldalú szolgáltatást nyújt a tagvállalatainak. Elsődleges feladata kiterjedt exporttámogatás biztosítása a tagok számára, valamint a magyar vízipari ágazat arculatfejlesztése. A partnerségben résztvevő cégek mostanra a világ szinte minden táján jelen vannak termékeikkel, megoldásaikkal.
Horváth Zoltánnal, a HWP-t működtető Hungarian Water Partnership Nonprofit Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk a magyar cégek exportlehetőségeiről, a feltörekvő piacok kihívásairól, valamint a vállalatközi együttműködés fontosságáról.
Az ágazati együttműködések minden formája rendkívül hasznos a gazdaságnak. Azonban míg a legtöbb szektorális szövetség a közös érdekképviselet biztosítása érdekében jön létre, addig a Hungarian Water Partnership célja a vízipari cégek exportfejlesztése. Mióta létezik ez a társulás és hány tagja van jelenleg? Hogyan működik ez a partnerség a gyakorlatban?
A HWP alapvetően egy klaszter, melynek pillanatnyilag 20 magyar tulajdonú vízipari, illetve az ágazathoz köthető tevékenységet folytató cég a tagja. A platform 15 éve létezik, 2019 óta Hungarian Water Partnership néven.
Az együttműködés alapja, hogy tagvállalataink a partnerség keretein belül kölcsönösen segítik egymást a külpiacokon. Ez azt is jelenti, hogy azok a cégek, amelyek itthon versenytársak, külföldön össze tudnak fogni.
Fontos kiemelni, hogy a HWP tagjai túlnyomóan kis- és közepes vállalatok. Ha ezek a cégek elszánják magukat a külpiacra lépésre, az komoly felkészülést igényel tőlük mind szervezetileg, mind humán erőforrás, mind pedig költség tekintetében. Ezt követően azonban a siker nem jön egyik pillanatról a másikra. Hosszabb időt vesz igénybe, amíg létrejöhet egy export üzlet. Akkor viszont, ha valakinek sikerül külföldön egy működő kapcsolatrendszert kiépítenie, utána már a többi tagvállalatnak is segítséget tud nyújtani az adott célpiacon való megjelenésben. Ennek nyilván a feltörekvő piacok esetében van jelentősége, hiszen egy európai országban, például Hollandiában vagy Norvégiában másképp köt az ember üzletet. Olyan térségekben viszont, mint például a szubszaharai Afrika, számos váratlan feladatot, helyzetet kell megoldania az exportálni kívánó cégnek. Valójában még abban sem lehetünk olykor biztosak, hogy az, aki velünk szemben ül a tárgyalóasztalnál, illetékes-e az adott üzlettel kapcsolatban. Ilyenkor rendkívül fontos szerephez jut a tagvállalatok együttműködése, információcseréje, ami csökkenti az ilyen kockázatokat. Ettől partnerség a partnerség. Hiszen együtt erősebbek vagyunk.
Említette, hogy egy európai partnerrel egészen másképp köt az ember üzletet. Milyen különbséget kell ezalatt érteni?
Biztonságosabb az üzleti környezet, különösen, ha az Európai Unión belül kötünk üzletet. Egy fejlődő országban hosszabb időt vehet igénybe a bizalomépítés, a kapcsolatteremtés pedig sokszor egészen más összetevőkből áll. Sok esetben például különösen nagy jelentősége van a minél több személyes találkozónak.
Mely térségek számítanak a HWP tagjai számára fontosabb exportcélpontoknak? Ha jól értem, a partnerség alapja, hogy információhoz és kapcsolati tőkéhez juttatják egymást a tagok a feltörekvő piacokon. Ez azt jelenti, hogy inkább a fejlődő országok a HWP tagok célpiacai?
Tagvállalataink gyakorlatilag 5 kontinensen vannak jelen. A HWP támogatásának főbb irányai a szubszaharai térség, Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia, valamint a Nyugat-Balkán.
Mekkora a verseny a feltörekvő piacokon a vízipar területén?
Éles konkurenciaharc zajlik. Egyértelműen beszélhetünk a nagy, nemzetközi vállalatok dominanciájáról, ezen belül is francia, német és brit hátterű versenytársakról, akik ráadásul gyakran otthonosabban mozognak az egykori gyarmati területeiken.. A mi vállalkozásainknak gyakorlatilag ezek mellett kell megtalálni a saját piaci résüket. Ebben tud segíteni a HWP azáltal, hogy összegyűjti, feldolgozza és továbbítja a tagvállalatoknak a célpiaci információkat.
Milyen most a magyar vízipar nemzetközi megítélése? Mi adja a hazai vállalkozások versenyképességét? Mi lehet az említett piaci rés, amit kitölthetnek?
Építünk a magyar vízipar hagyományos hírnevére, ami annak köszönhető, hogy a hazai vállalatok, mérnökök évtizedeken át aktívak voltak a fejlődő országokban. Most egy újabb felívelő szakaszról beszélhetünk az ágazatban. Cégeink európai szakmai színvonalú megoldásokat kínálnak a vízzel kapcsolatos, szinte valamennyi típusú problémára. Ezek mellett a tudás, a know-how jelenti a legfontosabb magyar hozzáadott értéket a külpiaci projektekben. Magát a fizikai kivitelezést helyi alvállalkozók végzik, a magyar cégek ehhez a tervezést és a technológiai hátteret biztosítják, valamint azt felügyelik, hogy ez a technológia működni tudjon. Ebben megfigyelhető egy láncolat. A tagok között ugyanis vízi közmű vállalat is megtalálható, amely egy-egy külföldi magyar projekt elkészülte után ki tudja képezni a helyi szakembergárdát, vagy más módon támogatja az üzemeltetést.
Mennyire tartják fontosnak az információszerzést a konkurens vállalatokról, azok projektjeiről?
Fontos tájékozódni a többi piaci szereplőről. Engem személy szerint nagyon érdekel, hogy a velünk összemérhető, térségünkbeli, tehát például cseh, szlovákiai, vagy akár romániai vállalatok mennyire sikeresek külföldön. Erről rendszeresen kérdezzük is a külgazdasági attasékat. Ez azért kiemelkedően fontos, mert nem egy német nagyvállalattal kell magunkat összemérni, hanem a hasonló lehetőségekkel bíró cégekkel.
Szóba hozta a külgazdasági attasékat. Ők miben segítik a HWP munkáját?
Nagyon sokat tudnak segíteni. Szorosan együttműködünk velük, valamint a misszióvezetőkkel. Rendszeresen részt veszünk a KGA-értekezleteken és a nyári külképviselet-vezetői értekezletek regionális programjain. Ezek a diplomáciai események kiváló alkalmat biztosítanak arra, hogy bemutatkozzunk és elmondhassuk, hogy mivel foglalkoznak a tagvállalataink. Azt is elmondjuk ilyenkor, hogy miben kínálunk együttműködést számukra és miben kérjük a segítségüket.
Nemrég az Etióp Kereskedelmi és Iparkamara elnökével volt lehetőségünk egy Teams megbeszélést lefolytatni, amit az addisz-abebai magyar nagykövet és a külgazdasági attasé segített lebonyolítani. Elmondható tehát, hogy összességében rendkívül jó tapasztalataink vannak.
Beszélgettünk partnerekről, piacokról, az ágazati versenyről. De mi a legfontosabb? Mit mondana, mi a kulcsa a sikeres exporttevékenységnek?
Az export nem egy instant siker. Kitartónak kell lenni. Sok helyre kell ellátogatni, sok konferencián, kiállításon és egyéb rendezvényen kell részt venni, akár olyanon is, ami nem kötődik közvetlenül a víziparhoz. Sok partnerrel kell beszélni, mert nem tudhatjuk, hol találunk egy jó üzleti lehetőséget.
Mondta, hogy a HWP-nél a tagvállalatok megosztják egymással azokról a piacokról az ismereteiket, ahol jelen vannak. Hogyan zajlik, amikor érintetlen terepre lépnek? Miként értesülnek róla, ha egy új piacon, ahol eddig nem voltak jelen, indul egy olyan beruházás, amiben érdekeltek lehetnek?
Kapcsolatrendszert építünk. Említettem, hogy egyik oldalról befelé szorosan együttműködünk. Legutóbb például egy tagvállalatunkat megkeresték egy máltai ipari szennyvíztitsztó-projekttel kapcsolatban, és mivel nem volt rá kapacitása, rajtunk keresztül a többi taggal is megosztotta ezt az információt. Ezen felül a külképviseletekről is számos esetben jelzik, ha kínálkozik valamilyen üzleti lehetőség számunkra.
Másik oldalról viszont kifelé is nyitottak vagyunk, partnerségeket hozunk létre és működtetünk úgy itthoni, mint külföldi szervezetekkel. Hazai együttműködő partnereink közül kiemelendő a HEPA, a CED, az Exim Bank, a Nemzeti Vízművek Zrt., valamint a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség. Fontos megemlíteni továbbá, hogy kivesszük a részünket az MKIK külgazdasági tevékenységéből is: a HWP elnöke, Dr. Kovács Károly a kamara Magyar-Afrika Tagozatának is elnöke, Forintos Róbert társelnök pedig a Magyar-Vietnámi Üzleti Tanács elnöke. Tagvállalataink mellett szervezetünk is több tagozat, valamint üzleti tanács tagja. Rendszeres az információcsere a vizes témákban beérkező megkeresések kapcsán. Számos nemzetközi szakmai szervezetben vállaltunk tagságot, mint például az European Water Association, International Water Association, African Water Association. Alapítói voltunk az ASEM keretében működő vízipari platformnak (ASEM WATER). Ezen túlmenően több afrikai és ázsiai országban működő szakmai szövetséggel kötöttünk már együttműködési megállapodást. Ezek a partnerek olyan kapcsolati hálót jelentenek, amin keresztül áramlanak hozzánk az információk
A partnereik között szereplő HEPA is exportfejlesztéssel foglalkozik, HWP-hez hasonlóan. Milyen az együttműködése a két szervezetnek?
A HEPA nagyon sokat segít,és ezt korántsem udvariasságból mondom. Kiválón tudunk együttműködni, és nagyon jól ismerjük egymást. A HEPA egyfajta horizontális segítséget nyújt, ágazatoktól lényegében függetlenül, míg a HWP vertikálisan, kifejezetten a vízipari szektoron belül segíti a tagvállalatait. Tevékenységünk jól kiegészíti egymást. Hangsúlyozandó, hogy a HWP nem csak a saját tagjait támogatja. Egyfajta „brandépítési célból” nyitottak vagyunk a többi vízipari, vagy azon kívüli magyar vállalatokkal való együttműködésre is. A HEPA ebben is remek partner számunkra.
Fontos szerepet játszik a HEPA a külföldi megjelenéseink támogatásában is. Legutóbb épp Kairóban hirdetett meg egy magyar standot, ahol társkiállítóként regisztráltunk, ami jelentősen csökkenti a részvételi költségünket. Mi ezt a lehetőséget meg tudtuk hirdetni a tagvállalatainknak között és hárman azonnal jelezték, hogy szeretnék, ha a HWP képviselné őket a szakkiállításon. Ez egy igen költséghatékony és időtakarékos részvételi forma tagvállalataink számára.
A megfelelő partnerek és az új piacok megtalálása mellett a feltörekvő országokkal való kereskedelem kapcsán gyakran felmerül a finanszírozás kérdése is. Ezt hogyan oldják meg a HWP tagvállalatai?
Ez valóban fontos kérdés, de természetesen vannak jól működő megoldások. Az éghajlatváltozás miatt a víz stratégiai fontosságú erőforrássá nőtte ki magát. Paradox módon a vízhiány, vagy az ivóvíz nem megfelelő minősége a legszegényebb országokat sújtja leginkább. Azokat a beruházásokat viszont, amelyek ezekben a fejlődő országokban tiszta ivóvizet szolgáltatnak, valahonnan finanszírozni kell, ami többnyire a nemzetközi pénzintézetekre hárul. Fontos azonban kiemelni, hogy Magyarország is képes ilyen projekteket finanszírozni. Több tagvállalatunknak sikerült már olyan projekteket megvalósítania külföldön, amelyekhez a külföldi partnerek igénybe tudták venni az Exim Bank pénzügyi konstrukcióit (például a kötött segélyhitelt vagy a vevőhitelt).
Végül fontos feltennem a kérdést, amit minden interjú végén szoktam. Mik a terveik a jövőt illetően, hogyan tud tovább fejlődni a HWP?
Tovább bővítjük nemzetközi kapcsolatrendszerünket. Az idei első, fontos alkalmat az ENSZ március végén, New Yorkban sorra kerülő, 2023-as vízügyi konferenciája fogja biztosítani hozzá. Büszkék vagyunk arra, hogy a HWP egyike azon két hazai szervezetnek, amely résztvevőként sikeresen regisztrált a rendezvényre.
Említettem, hogy klaszter jelleggel működünk, azonban még nem vagyunk az. Most az egyik legfontosabb feladat, amit célként tűztünk ki magunk elé, hogy valódi klaszterré válhassunk. Ehhez már elindítottuk az akkreditációs folyamatot és most arra várunk, hogy a klaszterstratégiát elfogadják, ami alapján majd kidolgozzák a részletes hitelesítési feltételeket. A sikeres akkreditáció komolyabb státuszt fog biztosítani a HWP-nek, így további támogatási lehetőségekhez juthatunk.
Számos egyéb ágazathoz hasonlóan a vízipar számára is meghatározza a további fejlődési irányt a körforgásos gazdaságra való átállás. A HWP is részt vesz ennek a folyamatnak a hazai előkészítésében. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által működtetett Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform (KGTP) vízgazdálkodással foglalkozó munkacsoportját a HWP elnöke, Dr. Kovács Károly vezeti, a titkársági feladatokat pedig a partnerség menedzsment vállalata, a HWP Nonprofit Kft. látja el. A partnerség hat tagvállalata vesz részt a munkacsoport munkájában.
Végül, de nem utolsósorban fontos feladatunknak tekintjük a közreműködést az ENSZ 6. (tiszta víz és alapvető köztisztaság” című) fenntartható fejlődési céljának hazai teljesítésében. Bekapcsolódtunk a fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletformálásba, hogy segítsük a tudatos vízhasználat minél szélesebb körű elterjesztését a társadalomban. Példának okáért tagvállalataink részt vesznek a PontVelem Nonprofit Kft. által az iskolás gyermekek számára szervezett Fenntarthatósági Témahét programjában.
(A borítóképen egy Közép-Vietnám Quang Binh tartományában épült 10 000 m3/nap kapacitású, felszíni vízkivételi és víztisztító műtárgy látható, amely a Rao Nan folyóból nyert felszíni vízre, mint vízbázisra. A kivitelezésben a fővállalkozó (Vietnam Hidroprojekt Kft.) mellett közreműködő magyar mérnök csapatban (PureWater Konzorcium) a Pureco Kft. és a BDL Kft. vett részt.)
