A pilóta nélküli repülőeszközök jelentősége már ma is felbecsülhetetlen és a jövőben egyre fontosabb szerepet fognak betölteni az egyes nemzetek védelmi képességeinek fejlesztésében is. Ezért is nagy jelentőségű az a tény, hogy egy magyar cég nemzetközi szinten is első osztályú és egyedülálló légvédelmi célrepülő drónt fejleszt és értékesít. Molnár Zsolttal, a Rotors & Cams Zrt. ügyvezetőjével beszélgettünk.
Tavaly kelt szárnyra a hír, hogy a Rotors & Cams Zrt. a Magyar Honvédség Modernizációs Intézetével, a Genevation Aircraft Kft. égisze alatt világviszonylatban is különleges pilóta nélküli repülőeszközt fejleszt. Hol tart most a munka?
A soron következő legnagyobb sikerünk a ProTar rendszer fejlesztésének befejezése lesz. A ProTar alapja egy magyar fejlesztésű drón, amely célanyagként támogatja a légvédelmi rakétarendszerek éles és gyakorló lövészeteinek végrehajtását. Ez annyit jelent, hogy egy szimulált készültség terén ezt a drónt kell a rakétákkal eltalálni; vagy éppenséggel valódi repülőgépek helyett ez a drón tudja előállítani azt a készültségi helyzetet, amelyre a légvédelemnek reagálnia kell; sorolhatnám még a helyzeteket, az a fontos, hogy minél több helyzetet szimulálni lehessen vele, miközben nem használunk millió dolláros repülőgépeket, és pilóta sem kell a gyakorlathoz. Ugyanakkor ehhez a ProTar célanyag drónnak úgy kell viselkednie, mint egy vadászbombázó-rajnak; és a Rotors and Cams fejlesztése képes is erre, mert akár kötelékben is tudnak repülni. Ilyenre még korábban nem volt példa ezen a piacon és az ehhez szükséges irányítórendszer is magyar fejlesztés.
Mit tud a gyakorlatban egy célanyag drón?
A szimulációnak élethűnek kell lennie, vagyis megfelelő nehézséget kell támasztani a védelmi erők számára – hiszen a végső cél ezzel az eszközzel a légvédelmi képesség hatékony fejlesztése.
A rendszer maga nem csupán a drónból, hanem több elemből áll, és ezek az elemek nemzetközi szinten is kimagasló teljesítményre képesek.
A drón egy merev szárnyú, 65 kilogramm felszállótömegű, gázturbinával ellátott intelligens pilóta nélküli légi jármű, melynek sebessége eléri az 500 km/órát, repülési magassága a 6000 métert, üzemideje a 60 percet, a kommunikációs hatótávolsága pedig a 75 kilométert.
A repülési kötelék létrehozásához, szükség van arra, hogy a drónok gyorsan, egymás után a levegőbe tudjanak emelkedni. A ProTAR célrepülő készlet kulcsfontosságú eleme lett az innovatív meghajtású elektromos katapult, ami kifejezetten nagy sebességű és nagy tömegű pilóta nélküli repülőgépek gyors, egymást követő indítására került kifejlesztésre. A katapult a ProTAR F4J légijármű számára másodpercenként 30 méteres kilövési sebességet biztosít. Az indítás ismétlési idő nem haladja meg a 2 percet.
Integrált akkumulátora az energiavisszanyerés eredményeként nagy kilövésszám esetén is hosszú ideig biztosítja a töltésmentes üzemelést.
Utánfutón szállítható a rendszer, telepítése előkészítetlen terepen is gyorsan megvalósítható.
Egyedi, optimalizált multirotoros, merevszárnyú és hibrid drón-rendszerek fejlesztését, gyártását, valamint drónrendszerek alkalmazását kínálja a cég partnerei számára. Magyarországon ez még meglehetősen ritka, mikor döntöttek arról, hogy ilyen jellegű drónokat fognak fejleszteni és gyártani?
A Rotors and Cams Zrt-t 2014-ben hoztuk létre, kifejezetten azzal a céllal, hogy az egyre inkább terjedő dróntechnológia polgári és védelmi hasznosításában fejlesztőként és szolgáltatóként részt vegyünk. Pontosan látni lehetett, hogy mindkét területen egyre nagyobb szerepe lesz ennek a technológiának, amely elképesztő fejlődés előtt áll. A stratégiánk nem tér el a kezdetekben megfogalmazott céloktól: nemzetközi szinten is élvonalbeli szolgáltatást kívánunk nyújtani, és nemzetközi szinten élvonalbelinek számító eszközöket szeretnénk kínálni.
Két egymástól erősen elütő, nagyon különbözően működő területen tevékenykednek, a katonai védelem (defence) és a civil alkalmazások területén. Vannak azért kapcsolódási pontok?
Kétségtelen tény, hogy a védelmi iparágban a drónok használata sokkal korábban elterjedt, mint az iparszerű polgári hasznosításuk elkezdődött volna – de hát ez az innovációkkal sokszor van így, a repüléstől, az informatikán át, az űrkutatáson keresztül. A két terület fejlesztési szempontból nem feltétlenül tér el egymástól. Mindkettő esetében fontos, hogy a repülő eszközök minél nagyobb sebességgel, minél több ideig, minél nagyobb tömeget mozgatva és minél kevesebb emberi beavatkozás mellett legyenek képesek ellátni nagyon sokfajta feladatot. Ezek a célok azonban sokszor egymásnak is ellentmondanak: a sebesség vagy az üzemidő növelése, a teherbíró képességet csökkenti. Tehát vagy gyorsak leszünk, vagy nagy terheket mozgatunk, amiből következik, hogy a professzionális drónokat, mindig az adott feladatnak megfelelően fejlesztik ki.
A specializáció azonban ellentmond annak az igénynek, hogy ezeknek az eszközöknek számos, egymástól eltérő feladatot is képesnek kell ellátniuk. Ebből következően a védelmi iparágban sokszor előbb jelennek meg bizonyos fejlesztési igények, amelyek eredményei aztán különböző civil alkalmazásokban is elérhetőek lesznek.
Az egyedi eszközök esetében is működhet a technológiák hasznosítása?
Persze, van arra példa, hogy egyedi igényeknek megfelelően kell fejlesztenünk ipari célból, és az itt megszerzett tudást felhasználjuk máshol. Ilyen fejlesztésünk például a drónnal támogatott szálbehúzásos technológia. Olyan speciális, nagy teherbírású drón-rendszert fejlesztettünk, amelyekkel a vezetékrendszereket a korábbi költségek akár tizedéért lehet megépíteni vagy szerelni. A technológiát villamos vezetékek, nagysebességű internetet biztosító optikai-kábelek behúzására, és kötélpályák (sífelvonók, erdészeti pályák) létesítésére, de akár a hídépítésben is hasznosítani lehet. A vezetékek drónnal történő behúzása eleve egyszerűbb és olcsóbb, mert kevesebb gépet és embert kell így mozgatni ahhoz, hogy az egyik oszloptól elvigyük a másikig a vezetékeket. Például ha egy folyó két partját kell összekötni, akkor nem kell odavinni hajókat és felépíteni egy kész hidat ahhoz, hogy át lehessen vinni a vizen a vezetéket, de vannak további költségek is, amelyek drónok alkalmazásával egyáltalán nem merülnek fel. Ilyen például az a kompenzáció, amit akkor kell fizetni, ha a vezeték kihúzása közben a gépek átmennek mezőgazdasági területeken, vagy erdőkön, és ott károkat okoznak a növényzetben. Drónok nélkül amikor a kihúzandó vezeték más közművek felett megy el, utat, vasutat ível át a kiépítés idejére korlátozásokat kell bevezetni: nem lehet úgy két oszlop között elvinni a vezetéket a hagyományos módszerrel, hogy közben ott mennek az autók vagy a vonatok. Az általunk kifejlesztett szálbehúzást végző drón képes akár négy-öt kilóméteres távolságra is elvinni a levegőben egy speciális elő-előkötelet, és azt a megfelelő helyeken befűzni a tartóoszlopokon elhelyezett rögzítő pontokra. Az óriási szakítószilárdságú, 3 milliméter vastag elő-előkötél segítségével pedig a kívánt vezeték, a keresztmetszetétől függően egy vagy több lépésben behúzható a helyére.
Nem tűnik egyszerű feladatnak, milyen drón képes ezt elvégezni?
Ez egy 6 rotoros eszköz, amelynek a teherbírása 25 kilogramm és folyamatos munkavégzés közben 30-40 percet képes a levegőben tölteni.
Milyen előnyei vannak, ha drónnal végzik el ezt a munkát?
A drónok segítségével jóval környezetbarátabb technológiát alkalmazunk a hagyományosnál, hiszen így nem kell tereprendezést igénybe venni két oszlop között ahhoz, hogy ott a vezeték kifeszítsük. Számos esetben azért hívnak minket, hogy környezetvédelmi terület felett vigyük el a vezetéket. Így húztunk ki 1,2 kilóméternyi ADSS légkábelt a Duna felett Mohács-Szőlőhegy és Újmohács között, ahol a speciális földrajzi adottságok, a terepviszonyok és az ártér élővilágának megóvása miatt alkalmazták az új technológiát.
A Rotors&Cams több cég egy cégbe sűrítve, hiszen a fejlesztés és gyártás mellett a drónokkal végzett speciális szolgáltatások nyújtása is benne van a portfólióban. Hogyan kell a működésüket elképzelni?
Valóban úgy működünk, mintha a Boeingnek vagy az Airbusnak lenne egy légitársasága is. Persze minden repülőgép-gyártónak vannak tesztpilótái, akik a fejlesztéseket kipróbálják, és az új gépeket beüzemelik. Ugyanakkor mi valóban nem csak a drónokat kínáljuk, hanem azt a szaktudást is, amely ezek speciális felhasználását lehetővé teszi. A tudás alapú gazdaságban ezt a szemléletet fontosnak tartom. Bár ma sokan gondolják azt, hogy tudnak drónt vezetni, azért van különbség egy akár 20-25 kilóméteres távolságban tevékenykedő ipari eszköz és az otthoni kamerás kisgép irányítása között. Ráadásul, ha speciális feladatot is végre kell hajtani, akkor nagyon nem mindegy, ki vezeti a drónt.
Vannak olyan felhasználási területek – elsősorban a védelmi iparban -, ahol a drónokat kizárólag a megfelelően képzett személyzet irányíthatja. Itt elsősorban a fejlesztés-gyártás a feladat, bár a képzésben, továbbképzésben ezen a területen is részt veszünk. Ha egy drón segítségével naponta, vagy akár naponta többször kell ellenőrizni egy adott területet – és az mindegy, hogy ez mondjuk határvédelmi feladat, vagy mondjuk egy mezőgazdasági terület folyamatos lejárása, hogy lássuk megjelentek-e a kártevők -, akkor biztosan van értelme drónt vásárolni és saját személyzetet alkalmazni ennek vezetésére. Ám akkor már érdemes a technológiát szolgáltatásként igénybe venni, ha a feladat ritkábban merül fel: például a földterület felmérésére nem mindig van szükség, viszont a drónok segítségével ez nagy pontossággal és gyorsan elvégezhető a terepviszonyoktól függetlenül. Ekkor nem a drónt érdemes megvásárolni, hanem a drón-szolgáltatást.
Van ilyenre példa a védelmi iparban is?
Igen, a ProTar rendszert például célanyag-szolgáltatásként is értékesíteni kívánjuk a jövőben. Mint említettem, ez egy rendkívül gyorsan, kötelékben manőverező drón, amelynek az irányítása megint csak speciális tudást követel. Ez természetesen megszerezhető, elsajátítható, de kérdés, van-e értelme kiképezni több embert erre, ha a rendszert egy évben néhány alkalommal, mondjuk a gyakorló és éles lövészetek során alkalmazzák. Miután ilyen gyakorlatok ritkán vannak, ezért a célanyag-szolgáltatás egy bevett nemzetközi rendszer: azok, akik tudnak megfelelő célanyagot adni, odamennek a gyakorlatra arra a pár napra, és biztosítják a megfelelő anyagot a légvédelmi egységeknek.
Az, hogy a szolgáltatás – vagyis a felhasználás -, a fejlesztés és a gyártás egy cégben van, óriási előnyt jelent a számunkra. Sokkal gyorsabban vagyunk képesek a piaci igényekre reagálni, hiszen látjuk, mire van szükség a technológiánk alkalmazása közben.
A drónok kapcsán talán az egyik legérdekesebb kérdés, hogy mit tartogat a jövő…
A drón-technológia még egy innováció-vezérelt ágazat: még csak elképzelni tudjuk, mit hoz a jövő. Mondhatnám azt is, hogy a legnagyobb sikereink még előttünk állnak – ugyanakkor jelentős sikerként éljük meg, hogy egyedi fejlesztéseket tudunk megvalósítani, magas minőségben, innovatív megoldásokkal.
