A 2025-ös évben ünnepeljük a párizsi klímaegyezmény aláírásának tizedik évfordulóját, illetve már ötödik éve annak, hogy Kína bejelentette, a kibocsátáscsúcs (carbon peaking) bevezetésével maximalizálja a károsanyag-kibocsátást és elköteleződik a karbonsemlegesség mellett.
Mint a China Daily írja, Kína és az Európai Unió, a párizsi megállapodás aláíróiként következetesen vállalják a kibocsátáscsökkentést és nem csupán regionális, hanem globális erőfeszítéseket is képviselnek a klímaváltozás elleni küzdelemben, míg a zöld átállásra és az energetikai átalakulásra nem csupán célként, hanem a fenntartható jövő felé vezető útként is tekintenek.
Kína szerepe a zöld technológiai versenyben
Az elmúlt évek során Kína átfogó stratégiákat dolgozott ki politikai, technológiai, ipari és fogyasztói szinten, hogy előmozdítsa a zöld átmenetét. Ennek eredményeként az ország kulcsszereplővé vált a fenntarthatóságért folytatott nemzetközi folyamatokban.
Kína az egyik vezető világgyártóvá nőtte ki magát a szél-, napelem- és az úgynevezett új energiás járművek (NEV) piacán. Ezeket a termékeket pedig már nem csupán belföldön, hanem exportcélra is egyre jelentősebb arányban értékesítik.
Kína szerepvállalása Közép- és Kelet-Európában: Magyarország és Szlovákia
Miként a China Daily rámutat, a kínai új energiával foglalkozó vállalatok európai térnyerésében kiemelkedően fontos szerepet játszanak a közép- és kelet-európai (CEE) országok – köztük Magyarország és Szlovákia – mint stratégiai bázisok. Ráadásul a kínai–európai együttműködés a kereskedelemtől elmozdult a K+F, az ipari beruházások és a szabványalkotás irányába.
Magyarországon a kínai vezető zöldipari vállalatok – CATL, BYD, EVE Energy – összességében 17 milliárd eurónyi (közel 19,89 milliárd dollár) beruházást hajtottak végre a hírportál szerint. A CATL például önmagában 7,34 milliárd eurót (8,59 milliárd dollárt) fektet be egy, Európa legnagyobb nagyteljesítményű akkumulátor-üzemének építésébe, amely a BMW, a Mercedes-Benz és a Volkswagen járműveit fogja ellátni beszállítóként.
Emellett a CATL, FiberHome, EVE Energy és Huayou Cobalt magyarországi projektjei lefedik az akkumulátorgyártást, alkatrész-előállítást, sőt, komplett jármű-összeszerelést is – így létrejött egy átfogó elektromos járműipari klaszter.
A China Daily Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szavait is idézi a témában megjelent elemzésében. Mint írják, a tárcavezető a fejlesztéseket méltatva úgy fogalmazott, Kína új energiás vállalatai részvételének köszönhetően Magyarország hamarosan a világ második legnagyobb elektromos jármű-gyártójává válhat.
Szlovákiában is látványos az előrelépés. Az új energiaiparban szoros együttműködés valósult meg Kína és Szlovákia között, különösen a napelemek és elektromos járművek terén. Így többek közt a kínai Gotion High-Tech 1,23 milliárd eurós (1,44 milliárd dollár) akkumulátor-gyártó üzem építésébe kezd – mely a második legnagyobb beruházás lesz Szlovákia törtében. Emellett a kínai Geely tulajdonában álló Volvo már elindította harmadik európai gyártóüzemét Szlovákiában, amely teljesen elektromos járművek tömeggyártását célozza.
Társadalmi és gazdasági előnyök
A kínai befektetések nem csupán ipari előrelépést hoznak – jelentős társadalmi, gazdasági haszonnal is járnak: munkahelyteremtéssel, jövedelemnövekedéssel és energia infrastruktúra fejlesztéssel járnak. Magyarországon a CATL, a BYD, a Nio és más cégek több mint 30 000 munkahelyet teremtettek a zöld energia szektorban, és ez a szám várhatóan tovább nő.
Ezek a vállalatok az új technológiák, gyártási módszerek és irányítási gyakorlatok átadásával is hozzájárulnak a helyi cégek hatékonyságának növeléséhez. Emellett technikai képzések révén és felsőoktatással való együttműködésben hozzájárulnak a zöld technológiai szakembergárda megerősítéséhez – így biztosítva a hosszú távú ipari fejlesztést a közép- és kelet-európai országokban.
A kínai–európai zöld együttműködés új korszaka
Kína az Európai Unióval is együttműködik az érintett területen. 2019 decemberében az EU elindította a Zöld Megállapodást („European Green Deal”) azzal a céllal, hogy Európa legyen az első klímasemleges kontinens.
Azóta az EU Green Deal és Kína karboncéljai közötti egyre nagyobb összhang lehetőséget teremt a megújuló energia-innováció, az emissziós piacok és a zöld infrastruktúra közös fejlesztésére. Ezáltal a kínai–európai zöld együttműködés egy új, dinamikus szakaszba léphet – összegzi a China Daily.
