Nemzetgazdasági jelentőségű külföldi tőkeberuházást valósított meg a Masterplast Szabadkán. A hazai nagyvállalat új üzemében XPS táblás szigetelőanyagot fognak előállítani, amelyre az európai piacon várhatóan folyamatosan emelkedni fog a kereslet a jövőben. A cég új gyára az első magyar tulajdonú XPS-t előállító üzem.
Forrás: MTI; Masterplast
Több mint 5 milliárd forint értékű zöldmezős nagyberuházást valósított meg a Masterplast, magyar nagyvállalat. A Budapesti Értéktőzsdén prémium kategóriában jegyzett cég XPS, azaz zártcellás polisztirolt előállító üzemet adott át a szerbiai Szabadkán, 2023. május 19-én. A gyár az első hazai tulajdonú XPS üzem. A beruházáshoz a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Külpiaci Növekedési Támogatás keretében a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség megvalósításában nyújtott 50 százalékos mértékű, 2,52 milliárd forint összegű vissza nem térítendő állami támogatást – olvasható a vállalat weboldalán található közleményben.
A Masterplast már 2008 óta működtett gyáregységet az észak-bácskai városban. Az új szabadkai üzem jelentős, évi 150 ezer köbméteres kapacitással rendelkezik. Azon túl, hogy az épületek energetikai korszerűsítéséhez szükséges, így a fenntarthatósági célok eléréshez rendkívül fontos építőanyagot állítanak elő, az új üzem maga is korszerű, környezetbarát technológiával lett felszerelve.
Az XPS előállítása által fontos tétellel bővült a Masterplast portfóliója, hiszen a jövőben fokozódó kereslet lehet erre a típusú szigetelőanyagra a vállalat várakozásai szerint.
Mint írják: „a REPowerEU terv és „Fit for 55%” klímavédelmi csomag miatt fokozottan szigorodó épületenergetikai követelmények és szabályozásváltozások várhatók, melynek következményeként növekszik a terméktípus épületenergetikai felhasználása, amely a szigetelendő felületek és az alkalmazott termékek vastagságnövekedése mellett a kereslet jelentős bővülését okozhatja a következő években.”
Az XPS egyébként nagy terhelhetőségű, alacsony vízfelvételű, táblás hőszigetelőanyag. Különösen alkalmas nagy terhelésnek kitett beépítési környezetben való használatra és olyan épületek szigetelésére, amelyek vízzel érintkeznek.
„Lábazati és mélyépítési hőszigetelésként, terhelt aljzatok és lapostetők hőszigeteléseként, valamint zöldtetők esetében is ideális szigetelőanyag. Az XPS polisztirol fontos eleme a műanyag és ásványi alapú hőszigetelő rendszereknek is, és nincs kiváltó termékalternatívája” – derül ki a cég tájékoztatójából.
A Masterplast már ma is forgalmaz XPS termékeket, az új üzem átadásával azonban a saját kezébe vonta az ellátási lánc termelési szakaszát is, ezzel a terveik alapján növelhetik a piaci részesedésüket az uniós országokban és a balkáni térség piacain.
Az újonnan átadott üzemcsarnok 3600 négyzetméteres, amelyhez további 2000 négyzetméteres raktárcsarnok, mintegy 6000 négyzetméteres szabadtéri raktár, továbbá egy 400 négyzetméteres iroda kapcsolódik. A beépített gépsor a legmodernebb technológia felhasználásával készült. A most következő tesztgyártási időszakot követően fokozatos felfutás mellett egyelőre évi 100 ezer köbméteres tényleges gyártási volumennel tervez az első teljes évben, azaz 2024-ben. A gyár építésekor fenntarthatósági célokat is figyelembe vettek, ezért egy újrahasznosító rendszer is kialakításra került a környezetterhelés és a hulladékkibocsátás csökkentése érdekében.
„Csodálatos pillanata a 20 éves szerbiai működésünknek és remek bizonyítéka a magyar-szerb összefogás erejének az újabb közös gyáravatás. Vállalatunk stabil pontja a Vajdaság gazdasági életének, elhivatottak vagyunk a hőszigetelőanyag gyártás területén és elkötelezettek a Masterplast szerbiai jelenlétének hosszútávú fejlődésében. Számíthat ránk Szabadka és Szerbia, és számíthat ránk Magyarország és természetesen az európai üzleti partnereink is. Büszke vagyok a munkatársi csapatomra, valamint a projektcsapatomra, akikkel rekordidő alatt, mindössze 15 hónap alatt építettük fel az új XPS gyárunkat. Szabadka az adottságai és a Belgrád-Budapest vasúti fejlesztés révén az európai irányú árumozgás stratégiai jelentőségű régiós központjává fejlődhet, de emellett nagyon fontos lenne a magyar és szerb vállalatoknak egyaránt, hogy a közúti határforgalom áruátbocsátási kapacitása is növekedjen, mert ez ma jelentős korlátozó tényező az országok közötti kereskedelem fejlődésében.” – fogalmazott az új üzem kapcsán Bunford Tivadar, a Masterplast szerbiai leányvállalatának vezetője.
Az Magyar Távirati Iroda (MTI) tájékoztatása szerint a hőszigetelőanyag gyár átadó ünnepségén Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese is részt vett.
Egy és ugyanazt a rendszert építjük, a magyar gazdaság rendszerét, a magyar nemzetgazdaság szerbiai pozícióit, Szerbia gazdaságának az erősítését, és a Magyarország és Szerbia közötti gazdasági kapcsolatok fellendítését – fogalmazott a miniszterhelyettes, olvasható az MTI közleményében.
Kiemelte: jelenleg adódnak zavarok a magyar nemzetgazdaságban és államháztartásban, elsősorban az ukrajnai háború miatt, de ezeken „úrrá lehet lenni”, és folytatni lehet az együttműködést.
„A következő években, amint erre költségvetési lehetőség nyílik, folytatni fogjuk a hasonló beruházások támogatását. Szerbia és Magyarország olyan sikertörténetet épít, amit erősíteni kell, és az eddigi tapasztalatok csak erre bíztatnak bennünket, nincsen ebben a kapcsolatrendszerben olyan akadály vagy negatív tényező, ami eltántorítana bennünket attól, hogy fokozva a tempót, és fokozva az ambíciót ennek a két országnak a közös jövőjét építsük a magunk gazdaságfejlesztési eszközeivel” – húzta alá.
A politikus részt vett a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjában megnyert pályázatok ünnepélyes szerződés-aláírási ceremóniáján is. A szabadkai Városháza dísztermében tartott eseményen Magyar Levente megköszönte az eddigi együttműködést, és kijelentette: egy korszak, egy szakasz most ugyan lezárul, de új szakasza kezdődik egy hosszabb folyamatnak, amely arról szól, „hogyan tudja Magyarország minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni határon túli honfitársainknak a boldogulását”.
„A magyar kormány az utóbbi tíz évben nagyon komoly eszközöket mozgatott meg annak érdekében, hogy gazdasági, vállalkozásfejlesztési, végső soron egzisztenciális vonalon erősítse a határon túli közösségeket. Ez a program különösen sikeres lehetett Szerbiában több ok miatt is. Az egyik az, hogy itt egy rendkívül jól szervezett közösség fogadta ezeket a forrásokat, amely képes volt arra, hogy hatékonyan és a legnagyobb célszerűséggel használja azokat fel. A második fontos feltétele ennek az, hogy Magyarország és Szerbia különlegesen jó viszonyt ápol egymással. Nagyrészt annak köszönhetően, hogy Szerbiának olyan vezetője van Aleksandar Vucic személyében, aki a magyarságra barátként és szövetségesként, nem pedig veszélyként tekint. (.) Harmadrészt pedig (.) Magyarország képes volt az utóbbi években megtermelni azokat a forrásokat, amelyeket korábban nem, 2010 óta viszont ezek a források a sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően rendelkezésre álltak, és tudtuk mobilizálni őket annak érdekében, hogy soha korábban nem látott mértékben támogassuk a határon túli magyar közösségeket” – részletezte a miniszterhelyettes.

Magyar Levente azt is elmondta, hogy a fejlesztések körülbelül 170 milliárd forintos nagyságrendben valósultak meg, emellett pedig a magyar kormány magyarországi vállalatoknak adott támogatást arra, hogy Szerbiában fektessenek be. A két program összértéke mintegy 230 milliárd forintot tesz ki – tette hozzá.
Magyar Levente szerint a támogatásnak rövid, közép és hosszú távon olyan hatása lesz, amely megtartja a vajdasági magyar közösséget „abban az erőben, amelyben ma is van, olyan erőben, amely lehetővé teszi számára, hogy a valós súlyánál sokszor nagyobb mértékben tudjon részt venni ennek az országnak, Szerbiának a közéletében, és egy olyan intézményrendszert tudjunk építeni és fenntartani, ami egyedülállónak mondható a Kárpát-medencében”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a helyszínen kiemelte: a gazdaságfejlesztési program nem zárul le, viszont most hosszabb szünetre lehet számítani a következő pályázatok kiírásáig.
„A körülmények olyanok, hogy azt a dinamikát, amelyet az elmúlt hét és fél évben tudtunk tartani, most nem tudjuk. A háború miatt, a háború következményei miatt egyszerűen másak és mások lettek a prioritások” – tette hozzá.
Ehhez még hozzáfűzte, hogy a következő időszak a tervezésé, azoknak az ötleteknek a papírra vetéséé, amelyeket az elkövetkezendő időszakban meg akarnak valósítani.
A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára a magyar kormány kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A programban a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték a legnagyobb hangsúlyt, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakaszát 2019-ben indították el. A program összértéke már meghaladta a 170 milliárd forintot.