Kirgizisztán egy gyors ütemben fejlődő közép-ázsiai ország. Bár a Magyarországgal folytatott kétoldalú kereskedelme volumenében egyelőre nem jelentős, mégis figyelmet érdemel, mivel ebben a relációban magyar részről kereskedelmi mérleg többlet képződik.
A magyar külkereskedelem Európa központúságának csökkentése érdekében hazánk folyamatosan keresi a lehetőséget, hogy a NEXT irányelveivel összhangban fejlessze gazdasági kapcsolatait az unión kívüli országokkal is.
Most a magyar-kirgiz kapcsolatok vehetnek új lendületet, mivel 2023. február 13-14. között magas rangú kirgiz delegáció látogatott Magyarországra és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség által Budapesten szervezett Magyar-Kirgiz Üzleti Fórumon megállapodás született arról, hogy bővítik a két ország közötti partnerséget és a jövőben jobban kiaknázzák a magyar-kirgiz kétoldalú kereskedelemben rejlő lehetőségeket.
Az esemény kapcsán megnéztük, hogy az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése alapján hogyan alakultak az elmúlt években a magyar-kirgiz gazdasági kapcsolatok.
Kirgizisztán – területét tekintve – jelentős méretű, ám rendkívül ritkán lakott, mindössze 6,3 milliós közép-ázsiai ország. Hazánktól messze, légvonalban nagyjából 4300, közúton 5300 km-re található.
Az egy főre eső GDP jelenleg még alacsony, mindössze 1160 amerikai dollárt tesz ki, azonban az ország gazdasága rendkívül dinamikusan fejlődik és jelentős átalakulás előtt áll. Kirgizisztán teljes exportja 2020-ban a Világbank adatai alapján 1,8 milliárd dollárt tett ki. Legfőbb exportpiacai az Egyesült Királyság (53,1 százalékos részesedéssel), Kazahsztán, Oroszország, Üzbegisztán és Törökország voltak. Az országba irányuló import 3,4 milliárd dollárra rúgott és legnagyobb részben Oroszországból (32,2%), Kínából, Kazahsztánból, Törökországból és Üzbegisztánból érkezett.
A kirgiz árukivitel elsősorban nyersanyagokra és közepes feldolgozottságú, úgynevezett köztes árucikkekre korlátozódik (különösen fontos a különböző értékes fémek és drágakövek exportja), míg külföldről elsősorban fosszilis energiahordozókat, gyógyszereket és híradástechnikai eszközöket importálnak az országba.
Az ország gazdasága nyitottnak tekinthető, hiszen a kereskedelem a GDP 83%-át adja.
Magyarország és Kirgizisztán 31 éve vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatot, az azóta eltelt évtizedek alatt pedig rendkívül hullámzó volt a két ország közti kereskedelem volumene.
Az ENSZ COMTRADE adatbázisa szerint Magyarország Kirgizisztánba irányuló exportja 12,4 millió amerikai dollár volt 2021-ben, amely az előző évhez képest közel 47 százalékos növekedést jelent – olvasható az Oeconomus elemzésében.
A kivitelen belül a legnagyobb súlyt az egészségipari termékek (7,8 millió amerikai dollár) képviselik. Emellett Magyarország kisebb részben műanyagipari termékeket, gabonaféléket, elektronikai eszközöket, kozmetikai termékeket, optikai és fotóipari termékeket, illetve élőállatokat exportál.
Hazánk 2002 óta megszakítás nélkül pozitív kereskedelemi mérleget tart fenn a kirgiz viszonylatban. A közép-ázsiai országból származó import rendre elmarad a magyar kivitel mellett.
A Kirgizisztánba irányuló egészségipari exporttal kapcsolatban lényeges megemlíteni, hogy a hazai gyógyszeripar zászlóshajója, a Richter Gedeon Nyrt. lassan 26 éve van jelen a kirgiz piacon, és jelenleg a hetedik legnagyobb részesedéssel bír az országban. 2020-ban másfél millió doboz gyógyszert adott el a kirgiz piacon.
A kereskedelmi kapcsolatok további fejlődésének kimondottan jól megágyazhat a 2021-ben 16 millió dolláros indulótőkével létrejött Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap, amely azt a célt szolgálja, hogy magyar cégek részt vehessenek Kirgizisztán infrastrukturális, pénzügyi, mezőgazdasági, egészségügyi modernizálásában.
A kezdeményezés sikerességét jól mutatja, hogy mindössze egy évvel az alap létrejötte után, 2022-ben már elindult az első projektek előkészítése, melyek a vízerőművek építését, az élőállatok szállítását, a bankautomaták exportját, a komplett öntözési és csatornarendszerek létrehozását célozzák meg.
A két ország gazdasági kapcsolatainak élénkülését a kétoldalú egyeztetések mellett segítheti, hogy Kirgizisztán tagja a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ), míg hazánk megfigyelő státusszal rendelkezik a szervezetben. A Kirgizisztánban esetlegesen magyar partnerekkel megvalósuló vízipari projekteket külön élénkítheti, hogy 2022 novemberében Budapesten létrejött a TÁSZ Aszálymegelőző Intézete.
