„Kedvezően alakult a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom értéke a második negyedévben. Éves alapon a többlet 188 millió euróval 2,9 milliárd euróra emelkedett, köszönhetően annak, hogy amíg az export értéke 5,5 százalékkal nőtt, addig az import ennél lassabb ütemben, 4,9 százalékkal emelkedett.” – olvasható Molnár Dánielnek, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének a Központi Statisztikai Hivatal 2024. augusztus 30-án megjelent adatközlése kapcsán írt kommentárjában.
(A KSH szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának 2024. második negyedéves alakulását összegző gyorstájékoztatója alapján a vizsgált időszakban a szolgáltatások euróban számított exportja 5,5, míg az importja 4,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest Magyarországon. Így az export értéke 8,7 milliárd euró (3,4 ezer milliárd forint), az importé pedig 5,8 milliárd euró (2,3 ezer milliárd forint) volt. Az aktívum 2,9 milliárd eurót tett ki, amely 188 millió euróval több a 2023. második negyedévinél. Az előző negyedévhez mérten az export értéke 12, az importé 7,6%-kal emelkedett, a többlet pedig 498 millió euróval magasabb volt.)
Mint a Makronóm Blog oldalán olvasható: az előző év azonos időszakához viszonyítva import oldalon csökkentek a kisebb súlyú szolgáltatások, mint a bérmunka vagy a javítási, karbantartási szolgáltatások behozatala, miközben a szállítási szolgáltatások és az üzleti szolgáltatások kismértékben, a turizmus pedig jelentősen, 21,0 százalékkal nőtt. Ez utóbbi tételsoron jelennek meg a magyarok külföldi utazásai során végbemenő vásárlások, mint például a szálláshely foglalás. Tehát ezek az adatok is azt mutatják, hogy a reálbérek emelkedése nyomán létrejövő többletjövedelmet a magyar háztartások jelentős részben külföldön költik el, az online vásárlások mellett a hazai szálláshelyek helyett inkább külföldön nyaralnak, amely megmutatkozik abban is, hogy a turizmust hónapok óta csak a külföldi vendégforgalom húzza.
Export oldalon is összességében hasonló képet mutat az egyes szolgáltatáscsoportok forgalmának alakulása. A nagy súlyú szállítási és üzleti szolgáltatások kismértékben emelkedtek érték alapon. A lassabb bővülésben a külső kereslet gyengélkedése nyomán csökkenő ipari termelés játszhat szerepet, tekintve, hogy a szállítási szolgáltatások jelentős részben a termékexporthoz kötődnek, de az üzleti szolgáltatások is részben összekapcsolódnak az iparral. Itt a volumencsökkenést a szolgáltatások áremelkedése tudta ellensúlyozni. Ezzel szemben a turizmusexport 10 százalék feletti bővülést produkált, amelyben a külföldi vendégforgalom felfutása játssza a legnagyobb szerepet.
Országcsoportos bontásban azt láthatjuk, hogy import oldalon a legfontosabb partnerországok húzták a forgalmat, míg export oldalon a 10 legfontosabb célország irányába a növekedés mértéke kisebb volt, mint a teljes, vagyis itt inkább diverzifikálódott a kivitel. Mindkét relációban Németország a legfontosabb külpiaci partnerünk, azonban súlya némiképp kisebb, mint a termék-külkereskedelemben, nagyságrendileg 20 százalék. Emellett a szolgáltatás-külkereskedelemben nem is jelenik meg a német gazdaság gyengélkedése, úgy az import, mind az export oldalon jelentős, 10 százalék feletti bővülést regisztrált a KSH, sőt, a gyorsabb exportbővülésnek köszönhetően még a Németországgal szembeni többletünk is növekedett.
Ezzel együtt is, a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javulásához minden szolgáltatáscsoport hozzá tudott járulni. A második negyedéves többlet közel harmadáért azonban még így is a turizmus ágazat volt felelős, de a szállítási szolgáltatások súlya is közelítette a 30 százalékot. Pozitívum, hogy az első negyedév után nem romlott a turizmusegyenleg értéke, vagyis a magyarok egyre aktívabb külföldi utazásait és költéseit ellensúlyozni tudták a második negyedévben hazánkba érkező külföldi vendégek.
A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javulása és jelentős többletének fennmaradása mindenképpen kedvező hír a gazdasági növekedés szempontjából – összegezte a szakértő.
