Visszafogottabb gazdasági növekedésre számítanak Kínában idén és jövőre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzői.
A 2010-es évek dinamikus fejlődését némileg megtörte a koronavírus járvány. Mindemellett GDP csökkenést még 2020-ban sem szenvedett el a kínai gazdaság, bár a 2,2 százalékos éves bővülés nagyon alacsonynak számít a korábbi évek rendre 6 százalék feletti növekedéséhez képest. Az oltások megjelenését követően látványos volt a kínai kilábalás, így tavaly 8,1 százalékkal tudott emelkedni a távol-keleti ország GDP-je.
A felpattanást követően viszont nem állt helyre a múlt évtized gyors növekedési üteme. Az IMF előrejelzése szerint 2022-ben mindössze 3,2 százalékkal, míg jövőre 4,4 százalékkal fog bővülni a kínai gazdaság. Mindez azt jelenti, hogy idén a kínai növekedés igazodik a Nemzetközi Valutaalap által prognosztizált globális növekedési ütemhez, jövőre pedig akár 1,7 százalékkal is meghaladhatja azt.
Érdemes kiemelni, hogy az IMF a prognózisát azt követően tette közzé, hogy november első felében a Valutaalap tisztviselői magas rangú kínai kormány- és banktisztviselőkkel, illetve magáncégek vezetőivel és akadémikusokkal is konzultáltak.
,,A zéró-COVID politikának köszönhetően Kína viszonylag jól átvészelte a világjárvány kezdeti szakaszát. Ez lehetővé tette a gyors gazdasági kilábalást”
– fogalmazott Gita Gopinath, az IMF vezérigazgató-helyettese, olvasható a ChinaDaily elemzésében.
A Valutaalap magas rangú tisztviselője kiemelte, hogy Kína növekedése azóta lelassult, és az ország gazdasága továbbra is nyomás alatt áll az ismétlődő COVID-hullámok, az ingatlanszektorban jelentkező problémák és a lassuló globális kereslet következtében.
,,A zéró-COVID politika Kínában az idő múlásával „kifinomultabbá” vált. A fertőzőbb koronavírus változatok megjelenése és az oltások hiányosságai azonban gyakoribb lezárásokhoz vezettek, ami mérsékli a fogyasztást és a magánberuházásokat”
– ismertette Gita Gopinath, aki több magas rangú kínai politikai tisztviselővel folytatott virtuális megbeszélést.
Az IMF közleménye szerint az ingatlanszektor szabályozásának szigorítása is súlyos pénzügyi terhet rótt a fejlesztőkre, ami a lakáseladások és az ingatlan beruházások gyors visszaeséséhez, valamint az önkormányzati földeladásból származó bevételek meredek csökkenéséhez vezetett.
Kockázati tényezőként azonosították továbbá a világgazdaság lassulását, az energiaárak világpiaci emelkedését, valamint a globális pénzügyi feltételek szigorodását.
A fenti tényezőket figyelembe véve a Nemzetközi Valutaalap 2022-re 3,2 százalékos, 2023-ra és 2024-re pedig 4,4 százalékos növekedést prognosztizált, feltételezve, hogy a jelenlegi zero-COVID politikát 2023 második felében fokozatosan és biztonságosan feloldják.
Az előrejelzés megjelenése óta Kína meglepő hirtelenséggel, drasztikusan enyhített a korlátozásokon. Ennek hatására újból berobbanni látszik a koronavírus járvány a távol-keleti országban, ami egészségügyi válsághelyzettel fenyeget. A kínai politikai vezetés részben a gazdasági nehézségek enyhítése, részben pedig a fokozódó társadalmi nyomás következtében dönthetett a zero-COVID politika feloldása mellett, a járvány gyors elharapódzása viszont nagy bizonytalanságot jelent a jövőre nézve.