A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb adatok alapján 2023 augusztusában 708 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, miközben az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 0,5%-kal nőtt, míg az importoldalon 0,9%-kal csökkent.
A vizsgált időszakban a termékexport euróban számított értéke 1,5 százalékkal, míg az importé 19 százalékkal csökkent. Ezzel az egyenleg 708 millió eurót tett ki, amely kiugróan magas, 2,3 milliárd eurós egyenlegjavulás az egy évvel ezelőtti, rekordmagas deficithez képest – világított rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza elemzői kommentárjában.
Mint írta, fontos kiemelni, hogy a termék-külkereskedelmi egyenleg augusztusban még soha nem volt ennyire magas, azaz nemcsak az éves alapú növekedés jelent rekordot az augusztusi adatok között, de az egyenleg javulása sem volt még soha ekkora – és nem csak augusztusban.
A két forgalmi irány alakulása közötti jelentős eltérésben egyaránt szerepe lehetett a volumen- és az árváltozásnak. Bár mindkét tényezőre csak a második becslésben közöl pontos adatot a KSH, tekintettel az ipar exportértékesítési árainak augusztusi 7,6 százalékos mérséklődésére, a kivitel volumene növekedhetett – ebben az exportra termelő iparágak beruházásainak lehetett szerepe. Import oldalon a jelentős visszaeséshez hozzájárulhatott az alacsony belső kereslet miatti keresletcsökkenés, ám ennél nagyobb a szerepe az árak alakulásának: a bázisidőszakban szabadult el a gáz világpiaci ára és érte el a MWh-nkénti 340 eurós szintet, amely az importárak 42,5 százalékos emelkedését okozta. A gáz világpiaci ára idén a tavalyinál alacsonyabban, 30-40 EUR/MWh körül alakult, így ez nagyban javította a cserearányt – ismertette a részleteket.
Bár a külkereskedelmi egyenleg kedvező alakulása jó hatással van a folyó fizetési mérleg egyenlegére, itt mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek. A profit-húzta infláció eredményeként jelentősen megnövekedett az országból való profitkiáramlás: az első félévben az elsődleges jövedelmek deficitje 58,3, míg az ezen belüli befektetések jövedelmeinek hiánya 47,4 százalékkal nőtt – a második negyedéves adat mindkét esetben negatív rekordot jelent. A külkereskedelmi forgalom alakulásának egyenlegjavító hatását tehát jelentősen mérsékli a romló jövedelemegyenleg.
A külkereskedelmi termékforgalom kedvező alakulása a következő hónapokban is fennmaradhat: a cserearány javulása, az export bővülése, illetve az import mérséklődése vagy stagnálása egyaránt jellemző lehet – zárta elemzését Regős Gábor.
