Azerbajdzsán és Kazahsztán erősíti a Kaszpi-tengeren átívelő kapcsolatát, mely nagy lendületet adhat a Középső Folyosó kereskedelmi útvonal fejlesztésének – adta hírül az Eurasianet.
A stratégiailag is kiemelkedően fontos együttműködésről Azerbajdzsán elnöke, Ilham Alijev több soron is beszélt, aláhúzván, hogy a közép-ázsiai türk államok közötti kooperáció – szövetség számos aspektusra kiterjed, kezdve a szoros történelmi kötelékektől, az érték és érdekbeli azonosságokon át egészen az addig nem titkolt célig, hogy megszűntessék a régióval kapcsolatos, olykor fejüket felütő negatív nyugati álláspontokat. Nem sokkal újabb elnöki mandátumának megszerzését követően az azeri állam vezetője így fogalmazott: „A mi családunk a türk világ … Létezik ennél erősebb szövetség? Természetesen nem!”
A türk államok családján belül Alijev egyértelműen kedvenc kuzinjaként tekint Kazahsztánra. Az azerbajdzsáni vezető március közepén állami látogatás keretében fogadta kazah kollégáját, Kaszim-Zsomart Tokajevet, nem titok, a közép-ázsiai régió két éllovas gazdasága számos közös irányelven dolgozik.
Kétnapos csúcstalálkozójuk során a vezetők részt vettek egy, a bakui Absheron állomáson is rakodó, egyébként Európába tartó tehervonat érkezését jelző virtuális ünnepségen. A vonat rakománya egy új, kazah-kínai kivitelezés keretében indult Hszian városából és a Kaszpi-tengeren való átkelés előtt áthaladt Kazahsztánon.
Emellett elnököltek egy olyan megállapodás aláírásán is, amelynek célja a Baku-Tbiliszi-Ceyhan kőolajvezetéken keresztül áramló kazah olaj mennyiségének növelése.
Tokajev emellett látogatást tett a Hegyi-Karabah két településén – Fuzuliban és Shushaban, ahol biztosította azeri kollégáját támogatásáról és ígéretet tett a területre irányuló nemzetközi befektetések iránti érdeklődés felkeltésére. Itt kell megjegyezzük, hogy a hegyi-karabahi újjáépítésben több magyar vállalat is részt vesz, és a magyar kormány az azeri stratégiai partnerség alapjaként tekint a térségre.
A találkozók talán legfontosabb fejleménye azonban egy 300 millió dolláros közös befektetési alap létrehozása volt. A fejlesztési alap nem különösebben új koncepció. Azerbajdzsán már számos türk állammal, köztük Törökországgal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal is kötött hasonló megállapodásokat. A kazah alap azonban sokkal nagyobb falat a korábbiaknál. Koncepciója magába foglal egy Baku – Asztana, a Kaszpi-tengeri kereskedelmi infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges tervet is – mondta Mahammad Mammadov, a bakui Topcsubasov Központ kutatója az Eurasianet-nek.
Az alapból más közép-ázsiai és európai országokban – Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Törökországban – is finanszírozhatók projektek, elsősorban az energiatranzit és -kereskedelem fejlesztésére. Ezen kívül nem titok, hogy az említett országok mindannyian gazdasági hasznot húzhatnak a Középső Folyosó néven ismert útvonalból, amely a Kaszpi-medencén keresztül hivatott megkönnyíteni a Kína és az EU közötti kereskedelmet.
„Ezen projekt megvalósíthatósága roppant összetett, ugyanakkor Bakunak és Asztanának némi platformot biztosít arra, hogy kihasználják a Kaszpi-tenger – Fekete-tenger energia- és konnektivitási geopolitikában betöltött kulcsfontosságú pozíciójukat.” – mondta Mammadov.
Az Alijevvel tartott közös sajtótájékoztatón Tokajev hangsúlyozta, hogy a Kaszpi-tengeri együttműködés a kétoldalú kapcsolatok alapvető építőköve. „A közlekedési és logisztikai lehetőségekhez való hozzáférésért folytatott harc az egész világon fokozódik. Ez egy stratégiai terület. Örvendetes, hogy Kazahsztán és Azerbajdzsán természetes partnerként szorosan együttműködik ebben is”.
Az azerbajdzsáni-kazah alap segíthet katalizálni az Egyesült Államok által közvetített gazdasági keretet, amelyet márciusban mutattak be a közép-ázsiai kormányzati és üzleti vezetők találkozóján. A B5+1 folyamatnak nevezett keretrendszer a kereskedelmi akadályok felszámolására és a közös közép-ázsiai gazdasági térség előmozdítására törekszik. Ez megkönnyítheti a nyugati befektetések vonzását, és a Középső Folyosót a kelet-nyugati kereskedelem legjövedelmezőbb és leghatékonyabb útvonalává teheti. Az Almatiban tartott B5+1 nyitó ülésen több felszólaló is hangsúlyozta, hogy a közép-ázsiai államoknak be kell vonniuk Azerbajdzsánt a folyamatba, hogy biztosítsák a szankciókkal sújtott Oroszországot megkerülő Kaszpi-tengeri útvonalak zavartalan működését.
Alijev a maga részéről úgy tűnik, hogy Azerbajdzsán regionális jelentőségének megerősítése érdekében szívesen fejlesztené a Kaszpi-tengeri útvonalat. „A tenger ma már nem jelent akadályt” – mondta Alijev a Tokajevvel tartott közös sajtótájékoztatón. „A Kaszpi-tenger nemcsak a mi országaink, hanem számos más állam között is híd”.
Bár jelenleg sok az optimizmus, a Kaszpi-tengeren átívelő kereskedelmi útvonal előtt kihívások állnak, elsősorban Kazahsztán számára, amelynek egyensúlyt kell teremtenie a Középső Folyosó jövedelmező lehetőségei és a két legnagyobb szomszédját, Oroszországot és Kínát érintő gazdasági megfontolások között.
Kazahsztán szeretné csökkenteni az Oroszországtól való függőségét a legértékesebb árucikke – az olaj exportjában. A kérdés az, hogy Moszkva mennyire lesz toleráns Asztana exportútvonalak diverzifikálására irányuló törekvéseivel szemben.
Hasonlóképpen, kelet-nyugati kötélhúzás készülhet egy másik értékes árucikk tekintetében, amellyel Kazahsztán bőségesen rendelkezik – a lítium miatt, amely az elektromos autók akkumulátorainak és más zöld energiaforrásoknak kulcsfontosságú összetevője. A lítium ipari termelési célokra fordított kereslete mind Kínában, mind Nyugaton drámaian meg fog nőni, ez Kazahsztánt kényes kereskedelmi döntések meghozatalára kényszerítheti.