Mekkora lehet idén a magyar export értéke? Mennyivel járulhat hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez a külkereskedelem? Miképp alakulhat a cserearány? Milyen folyamatok zajlanak hazánk legfontosabb exportpiacain. Regős Gábort, a Makronóm Intézet vezető közgazdászát kérdeztük a magyar külkereskedelem helyzetének várható alakulásáról.
Idén tavasztól újra pozitív a magyar külkereskedelmi mérleg. Miképp értékelhető a magyar külkereskedelem eddigi idei teljesítménye?
Az idei évben a nettó export az egyetlen tényező a GDP felhasználási oldalán, amely hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez. Az első félévben a nettó export növekedési hozzájárulása igen jelentős volt, 5,0 százalékpont. Ez egyrészt adódott az export 3,4 százalékos bővüléséből, ami 3,1 százalékpontos növekedési többletet eredményezett, illetve az import 1,9 százalékos volumencsökkenéséből, amelynek nyomán a növekedési hozzájárulása 1,9 százalékpont volt. Az exporton belül az áruk kivitele 4,4 százalékkal nőtt, míg a szolgáltatásoké 1,5 százalékkal mérséklődött. Ez utóbbi mindenképpen negatív meglepetés, hiszen a turizmus koronavírus utáni újjáéledése alapján növekedést vártunk volna, ám ezt a szállítási szolgáltatások termeléscsökkenése visszahúzta. Az áruk exportjának emelkedésében jelentős szerepet játszanak a korábbi beruházások. Az import volumene az áruknál 1,7, míg a szolgáltatásoknál 4,0 százalékkal mérséklődött. Bár az import volumencsökkenése az egyenleg szempontjából mindenképpen kedvező, mégsem lehetünk felhőtlenül boldogok: az import visszaesésének oka az alacsony belső kereslet, amely összességében az idén csökkenő gazdasági teljesítményhez vezet.
A korábbi években nem beszéltünk volna ennyit a cserearányról, elég lett volna a volumeneket nézni, az elmúlt 1-2 év energiaár-sokkja nyomán azonban egyre inkább kell ezt a tényezőt is vizsgálnunk, hiszen az egyenleg számszerű értékét ez is egyre jobban befolyásolja. 2022-ben itt nagyon kedvezőtlen folyamatokat láthattunk, az elszabaduló világpiaci energiaárak jelentősen megdrágították az importot, mivel hazánk energiából jelentős behozatalra szorul. A világpiaci energiaárak normalizálódása fokozatosan megjelenik a külkereskedelmi árakban is: míg tehát tavaly az importárak 31,7 százalékkal növekedtek, idén az első hét hónap 0,5 százalékos drágulást hozott éves alapon – július pedig már 12,9 százalékos árcsökkenést. Az export árak esetében tavaly az importnál kisebb, 22,7 százalékos drágulás történt, majd idén az első 7 hónapban éves bázison 4,8 százalékkal növekedtek az árak, miközben júliusban már 5,7 százalékos csökkenés történt. A cserearány tehát már javul, a rendkívül magas energiaárak szerencsére nem maradtak tartósan velünk.
A magyar külkereskedelem legfontosabb célországainak a gazdasági helyzetének alakulása fényében mi várható az év hátralevő részében, hogyan teljesíthet a magyar export?
A naptárhatástól megtisztított termékforgalmi adatok szerint az első hét hónap mindegyikében nőtt éves alapon az export volumene, összességében a növekedés 6,2 százalék volt. Ebben nagyobb szerepet játszott a korábbi beruházások termőre fordulása, mint a külpiacok teljesítményének fokozódása, bár természetesen ez sem elhanyagolható tényező. Az 5 legfontosabb export célországunk gazdasági helyzete eltérően alakult: Németország GDP-je az első félévben 0,2 százalékkal csökkent, Olaszországé 1,2 százalékkal nőtt, Romániáé 2,8 százalékkal emelkedett, Szlovákiáé 1,1 százalékkal lett nagyobb, míg Csehországé 0,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az év hátralévő részében az eddigiekhez hasonló folyamatokat várunk és az export célországok teljesítménye is hasonlóan alakulhat. Ami kérdés, az a szolgáltatás-külkeresekedelem: itt is indokolt lenne a pozitív irányú volumenváltozás. Összességében elmondható, hogy az idei évben a nettó export az év egészét tekintve is pozitívan tud hozzájárulni a GDP volumenváltozásához – még ha az összességében a belső kereslet zsugorodása miatt negatív is lesz. A kedvező cserearány és volumenváltozás miatt a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya a tavalyi 8,2 százalékos szintről 1,4 százalékra csökkenhet még a profit-húzta infláció nyomán erősödő jövedelemkiáramlás ellenére is.
Az elmúlt években a keleti nyitás politikájának köszönhetően a magyar külkereskedelemben felértékelődtek az Európán kívüli piacok. Folytatódhat ez a trend? A Közép-Ázsiai és Távol-Keleti gazdaságok gazdasági fejlődése alapján számíthatunk rá, hogy a jövőben egyre fontosabb célpiaca lehet a magyar export termékeknek ez a két régió?
A magyar külkereskedelem fókusza továbbra is az Európai Unió – már csak annak közelsége miatt is. Az Európain Unión kívüli országokból az importnak 31,1 százaléka származott az első 7 hónapban, miközben ez az arány az export oldalon jóval kisebb, 22,7 százalék volt. Az ázsiai piacok aránya az exportban nagyon alacsony, 4,8 százalék, míg az importban 19,0 százalékot tett ki. Azaz bár a valós arány a reexport miatt ennél magasabb lehet, a keleti piacok meghódítása még várat magára. Ez két szempontból is fontos lenne: egyrészt Magyarország a Kelet és Nyugat találkozási pontjaként tekint magára, ami akkor lehet sikeres, ha a külkereskedelmi tevékenységünk is diverzifikáltabb. Másrészt pedig ezen országok növekedése a régiós országokénál jóval magasabb, itt láthatjuk új kereslet kiépülését. Ugyanakkor a jelentősebb exportvolument a nagy távolság egyértelműen akadályozza. Ez alapján tehát a régió fontossága akár növekedhet is, de erre a nagy távolság miatt egyáltalán nincs garancia.
Ismét rekordot dönthet a magyar árukivitel 2023-ban is?
Volumenét tekintve mindenképpen számíthatunk újabb rekordra. Euróban számítva is valószínű a rekord, ám ott már sokkal kétségesebb, tekintettel arra, hogy bár az első 7 hónapban az export értéke 10 százalékkal meghaladta a tavalyit, a maradék öt hónapban a magas bázisidőszaki árak miatt ez megfordulhat.
Mely ágazatok húzhatják leginkább az exportot 2023 hátralévő részében?
A termékek esetében a járműgyártást, illetve a villamos berendezések gyártása ágazatokat emelném ki, amelyek rendre jól szerepelnek az ipari termelési statisztikákban. Ezen ágazatokban jellemzőek a nagyvolumenű beruházások is, amelyek szintén az export bővüléséhez vezetnek hosszabb távon. A szolgáltatások közül egyértelműen a turizmust emelném ki, itt hónapról hónapra látjuk a külföldi vendégéjszakák növekedését – miközben a magyarok is egyre többet járnak külföldre. Ebben szerepet játszhat a „bosszúutazás” (revenge travel) jelensége is, ami azt jelenti, hogy a turisták utazásokat foglalnak és nyaralni mennek, hogy – „bosszút állva” a világjárványon – pótolják az elvesztegetett időt.
Az energiaárak miatt tavaly sokat romlott a cserearány, ám idén komoly javulást mutat. Várhatóan miképp alakulhat ez a mutató a november-decemberi időszakban. Folytatódhat a javuló tendencia?
Tavaly novemberben az import árak növekedése 29,9 százalékos volt, míg decemberben 22,5 százalékos. Eközben az export árak 22,0, illetve 19,7 százalékkal lettek magasabbak ugyanezen hónapokban. Az idei évben az energiaárak a tavalyinál jóval konszolidáltabbak, ami a külkereskedelmi árakon különösen is látszik majd. Ez alapján tehát az idei év végén jelentős árcsökkenés várható mind export, mind import oldalon – értelemszerűen ez utóbbi lehet a jelentősebb. Ebből a szempontból fontos lesz, hogy az októberben induló új gázévben az energiakereskedők milyen ajánlatot adnak a cégeknek. Ugyanakkor hosszú távon az lenne a kedvező, ha nem aszerint alakulna a cserearány, hogy milyen nagyobb ugrások vannak az energiaárakban, hanem hogy mennyivel növekszik a hazánkban előállított áruk piaci értéke, és abban mennyivel lesz több a hazai hozzáadott érték.