Magyarországon jön létre a Türk Államok Szervezetének Aszálymegelőző Intézete. Ez komoly lehetőséget jelenthet a hazai víziparnak, hiszen a türk országokban intenzív mezőgazdasági termelés folyik, miközben számos problémával küzdenek akár a csapadékhiány, akár a meglévő vízkészletek tisztasága terén.
Az éghajlatváltozás világszerte kihívás elé állítja a mezőgazdaságot. A hosszú aszályos időszakok számos régióban súlyos problémát okoznak és veszélyeztetik a globális élelmezésbiztonságot. Ennek hatására felértékelődnek az aszálykárokat elhárító – megelőző technológiák.
Magyarországon a vízgazdálkodásnak és a víziparnak komoly, több mint 100 évre visszatekintő hagyományai vannak. Most új lehetőséghez juthat ez a stratégiai jelentőségű ágazat, mivel Budapesten jön létre a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) Aszálymegelőző Intézete.
Korábban a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség kezdeményezte, az intézmény hazai megalakítását. Magyarország végül november 10-én, csütörtökön, az üzbegisztáni Szamarkandban, a TÁSZ ülésén írta alá az Intézet létrehozásáról szóló megállapodást. Az eseményről Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere számolt be közösségi oldalán.
Az Aszálymegelőző Intézetnek köszönhetően a magyar vízipari technológiák könnyebben eljuthatnak a TÁSZ országaiba, ahol segíthetnek az aszály okozta kihívások kezelésében, nem utolsó sorban pedig így új exportpiachoz juthatnak a szektorban tevékenykedő hazai vállalatok.
A türk államok bár globális összevetésben nem tartoznak a leginkább vízhiányos országok közé, mégis szinte mindegyikükben problémát okoz az utóbbi években a szárazság, a vizek nem megfelelő állapota. A TÁSZ-nak jelenleg öt tagja van, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán, ezenkívül megfigyelőként Türkmenisztán és Magyarország is tagja a szervezetnek. Ezeknek az országoknak az összlakossága meghaladja a 150 millió főt, így óriási piacra törhetnek be a magyar cégek. Mindenképp kiemelendő közülük a török piac, hiszen Törökországban rendkívül intenzív és folyamatosan bővülő mezőgazdasági tevékenység folyik, miközben az ország az éghajlatváltozásnak rendkívül kitett területen fekszik. Szintén hatalmas lehetőségek lehetnek a kazah piacon, ahol folyamatos a vízhiány, a meglévő vízkészletek pedig a szovjet idők örökségéből fakadóan rendkívül szennyezettek.
Az elmúlt 12 év során egyébként hazánk, valamint a türk államok közt lebonyolított kereskedelem volumene 2,5-szeresére nőtt, így napjainkban meghaladja a 4,5 milliárd amerikai dollárt. A TÁSZ tagországok a magyar cégek számára komoly exportpiacot jelentenek. Jól jelzi a régió fontosságát a magyar külkereskedelem szempontjából, hogy a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség partnerirodát működtet Isztambulban, ezen kívül pedig számos eszközt biztosít a partnerei számára, hogy elősegítse a térségben a piacra jutásukat. Most az Aszálymegelőző Intézet újabb lendületet adhat az említett országokba irányuló magyar exportnak.
