Lassú növekedés, magas infláció és szigorú monetáris politika. Az idei évben még problémát okozhatnak az előző tényezők a világgazdaságban, de a 2024-es évre már kedvezőbbek a kilátások. Mi várható a globális gazdaságban? Szemléztük a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet 2023. július 17-én közzétett Konjunktúrajelentését.
A globális növekedés az idén – az OECD legfrissebb előrejelzése szerint – 2,7% körül alakulhat, és jövőre is csak szerény javulás várható (2,9%). A növekedés gyorsulása elsősorban azon múlik, hogy az infláció mennyire enyhül és a reáljövedelmek mennyire emelkednek. Régiónként továbbra is nagyok a különbségek: India és Kína esetében dinamikus növekedés, az USA-ban és Japánban 1% feletti mérsékelt bővülés, míg Európában inkább stagnálás várható.
Az idei inflációs előrejelzéseket tekintve még mindig borús a kép: az infláció Kína kivételével mindenütt jóval a jegybanki célérték fölött mozog, a nyersanyagárak csökkenése ellenére is még erősek az árfelhajtó tényezők. Jövőre az infláció várhatóan enyhülni fog, de e tekintetben vannak negatív kockázatok is, mivel a maginfláció a legtöbb országban magas szinten befagyott.
Az egyelőre még szigorú monetáris politika fékezi a növekedést és a magas kamatok miatt a fiskális politika növekedést támogató mozgástere is nagyon szűk. Noha a monetáris szigorítás mértéke az év folyamán várhatóan enyhülni fog, összességében egyelőre marad a magas kamatszint az országok többségében, de van, ahol további szigorítások várhatók.
A jelentés az idei évre változatlanul mérsékelt bővüléssel számol a világkereskedelemben és jövőre is csupán a pandémia előtti átlagos növekedés alatti bővülésre lehet számítani.
Az energiahordozók piacán jelenlegaz árak mérséklődése a jellemző. A Brent nyersolaj ára az idén éves átlagban hordónként 80 dollár körül alakulhat és a gázpiacokon is mérsékeltek az árak. A kínai és az indiai kereslet bővülése a továbbiakban enyhén felnyomhatja az energiahordozók árát. Folytatódott a nem energiahordozó nyersanyagok árának mérséklődése is, azonban egyre valószínűbb, hogy érdemi csökkenés az idén már nem lesz tapasztalható.
A termelési költségek emelkedése és az aszály is felfelé nyomja az árakat. Az Európai Unió külső környezetében vegyes a kép: míg az USA-ban és az Egyesült Királyságban enyhe növekedés látszik, addig Kínában, Indiában erős az élénkülés, és Japánban is gyorsul a növekedés üteme.
A tavalyi 3,5%-os GDP bővülés után az euróövezet gazdasága az idén csupán, 0,6%-kal bővül, míg jövőre valamelyest élénkülhet a növekedés. A továbbra is kedvező munkaerőpiaci helyzet élénkíti a magánfogyasztást, míg a bizonytalan piaci kilátások és a szigorúbb finanszírozási feltételek fékezik a magánberuházásokat.
A monetáris politika egyelőre restriktív marad, ezzel együtt a COVID és az energiaválság alatt tolerált laza fiskális politika egyre inkább szigorodik, valamint a korábbi támogató intézkedések mindenütt kivezetésre kerülnek. Az idén legfeljebb 1% vagy az alatti GPD bővülés várható a közép-kelet-európai térségben. Ezzel szemben 2024-ben már 3,5%-os növekedési ütem prognosztizálható a régióra.
A bázishatáson túl az elemzés hátterében az a feltételezés is áll, hogy már nem várható újabb energiaár-sokk, a tagállamok jól használják fel a kohéziós és újjáépítési alapokat, a kamatok pedig olyan szintre csökkennek, ami ösztönözni fogja a beruházásokat és a fogyasztást.
Az infláció az EU-13 átlagában 10% fölött alakul az idén, míg jövőre jelentős mérséklődés várható, ám ennek egy része csupán a technikai bázishatás eredménye lesz. A jövő évi, átlagosan 5% körüli infláció jelentős javulásnak tekinthető, de az árindexek így is számottevően a jegybanki inflációs cél felett alakulnak majd.
