Nagyjából borítékolható volt, hogy az elmúlt években tapasztalt globális kihívások összefonódásai a világ vezető nagyhatalmait sem kímélik. De vajon milyen közvetlen hatást gyakorol ez a feltörekvő gazdaságokra? Cikkünk Közép-Amerika és Kelet-Ázsia között keresi a válaszokat.
A koronavírus-járvány, valamint a Washington és Peking közötti gazdasági versengés a globális kereskedelem körvonalainak átrendezését eredményezheti. A Kínából a Csendes-óceánon keresztül szállítandó termékek logisztikai költségei az egekbe szöktek, a nemzetközi kikötőkben kialakult kaotikus helyzet egyre nagyobb veszélyt jelent a nyugati ellátási láncokra. A multinacionális vállalatok körében törésvonalat előidéző probléma kiküszöbölésére az amerikai cégek sokkal közelebbi országba helyezik át üzleti tevékenységüket, történetesen Mexikóba. A „nearshoring” néven kibontakozó tendencia már a Walmart figyelmét is felkeltette – olvasható a The New York Times online hasábjain.
Alapvetően a földrajzi adottságok is szerepet játszanak az amerikai vállalatok Mexikóba költöztetésében. Egy konténernyi kínai árunak az USA-ba történő szállítása általában egy hónapot vesz igénybe, ez az időtartam a világjárvány legsúlyosabb időszakaiban legalább a duplájára duzzadt. A szállítási időt a mexikói gyárakkal ma két hétre csökkenthetik.
A tavalyi év első 10 hónapjában Mexikó 382 milliárd dollár értékben exportált árut az USA-ba, ami több mint 20 százalékos növekedést jelent a 2021-es év azonos időszakához képest. Összességében a mexikói áruk amerikai importja 2019 óta így több mint a negyedével emelkedett. A McKinsey Global Institute elemzése szerint 2021-ben az amerikai befektetők több pénzt fektettek Mexikóba, mint Kínába, többek között vállalatokat vásároltak és projekteket finanszíroztak, áll a New York Times cikkében.
Mivel az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada egy kereskedelmi övezetbe tartoznak, ellátási láncaik gyakran összefonódnak. Mindegyikük szállít alkatrészeket és nyersanyagokat, ezeket pedig egymás késztermékeihez használják fel. A Mexikóban összeszerelt autók például nagymértékben támaszkodnak az Egyesült Államokban gyártott alkatrészekre. A Mexikóból az Egyesült Államokba irányuló export értékének mintegy 40 százaléka amerikai üzemekben gyártott alkatrészekből és komponensekből áll. Ezzel szemben a Kínából származó import mindössze 4 százalékban tartalmaz amerikai gyártmányú alkatrészeket, alapanyagokat.
Az, hogy Mexikó a globalizáció buktatóitól való oltalom potenciális eszközeként tűnik fel, amerikai összefüggésben komoly előrelépésnek számít. Azonban a legnagyobb akadálya annak, hogy Mexikó versenyelőnyhöz jusson Kínával szemben, maga Mexikó lehet. Az ország infrastruktúrája jelenleg nincs abban az állapotban, hogy versenybe szálljon Kínával, pedig az alapanyagok nagy része továbbra is onnan származik. A kínai ruhagyártók felismerve a problémát már most kecsegtető árengedményeket kínálnak.
A korábban kivetett amerikai vámokhoz hasonlóan Washington jelenleg is a technológiai hozzáférést kívánja megvonni Kínától. A mexikóiak pedig abban reménykednek, hogy az ellentétek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további ingadozásához vezetnek, ezért a megbízható ellátási láncok garantálása érdekében a vállalatok hosszú távon Mexikót választják majd.
