Egy magyar csapat olyan műanyag alternatívát hozott létre, ami képes pótolni a régi eldobható evőeszközöket, szívószálakat, miközben fenntarthatóbb a fa és papír alapú megoldásoknál. Interjú Rédey Somával a Vilhemp társalapítójával.
Mikor indult el a vállalkozásotok és milyen folyamatok vezettek oda, hogy céget alapítsatok? Miért épp a fenntartható, komposztálható evőeszközök gyártására esett a választásotok?
A koronavírus-járvány idején, 2020-ban alapítottuk a vállalkozásunkat, amelynek a fő profilja máig változatlan. Környezetbarát evőeszközöket és szívószálakat gyártunk, amelyeket a műanyag eldobható evőeszközök fenntartható alternatívájának szánunk. A termékünk esetében az innovációt az alapanyag jelenti.
A Vilhemp létrehozását másfél-két évvel megelőzően feleségemmel, Fülöp Villővel dolgoztuk ki az alapötletünket. Ez utóbbi az alapanyagfejlesztés volt, amelynek során eredetileg kenderrost szálakból szerettünk volna lebomló alapanyagot fejleszteni, amelyből piacra vezethető készterméket terveztünk gyártani. Az alapanyag kifejlesztésének két fázisa volt. Sikerült létrehoznunk kenderrostból és politejsavból egy olyan granulátumot, amely használható volt a hagyományos műanyagfeldolgozásban használt gépekkel. Mivel azonban az uniós szabályozás nem tette lehetővé a kenderrost használatát, így végül tovább léptünk, ezt az összetevőt lecseréltük és helyette farost zúzalékkal dolgozunk, míg a politejsavat kukoricakeményítőből nyerjük ki.
„Már ekkor, a fejlesztési időszakban megfogalmazódott bennünk a kérdés, hogy ezzel a granulátummal, tehát egy alapanyaggal lépjünk a piacra, vagy készterméket állítsunk elő belőle.”
Végül a szabályozási környezet változása segített meghozni a döntést. Az Európai Unióban 2019-től elkezdett körvonalazódni az egyszer használatos műanyagok betiltásával kapcsolatos direktíva. Mindez nekünk épp jókor jött és piaci lehetőséget láttunk abban, hogy a granulátmuból komposztálható termékeket próbáljunk meg gyártani.
Mit kell tudni egy komposztálható alapanyagról? Érzetre, ha hozzányúlunk a terméketekhez, azt tapasztaljuk, hogy egy műanyaghoz hasonlatos, kemény, ellenálló anyagról van szó, az elmondásod alapján pedig jól is formázható ez az anyag. Mi történik vele azután, ha kidobjuk a kommunális hulladék közé és mit értünk a komposztálhatóság alatt? Mi marad a terméketek után miután lebomlik?
„Mivel a termékünk csupán a két említett növényi eredetű alapanyagból készül, így bármi is történik az evőeszközeinkkel, vagy szívószálainkkal, garantáltan nem keletkezik utána mikroműanyag hulladék.”
Az eredeti koncepciónk az volt, hogy olyan partnerek felé értékesítsük a terméket, ahol lehetőség van azok visszagyűjtésére, így azokat leadjuk ipari komposztálásra. Tipikusan ilyenek lehetnek egyes éttermek, nagyobb fesztiválok. Sikerült is ilyen partnert találni, például a paloznaki Jazz Pikniket, de emellett nyitnunk kellett a lakossági fogyasztók felé is, akiknek nem feltétlenül van lehetősége a komposztálásra, habár ez most változhat a fejlődő hazai hulladékgazdálkodásnak köszönhetően.
Mindez azért fontos, mert bevizsgáltattuk a termékünket és TÜV Austria tanúsítványt is szereztünk arról, hogy ipari komposztálási körülmények között garantáltan 3 hónap alatt apró darabokra esik szét és humusszá, földdé válik.
A házi komposztra hasonló szabványt felállítani nem tudunk, hiszen abban az esetben nem szabályozottak a körülmények. Éppígy akkor is nehéz pontos lebomlási időt meghatározni, ha a kommunális hulladékba dobják a terméket. Azonban az a tapasztalatunk, hogy 1-3 év alatt mindenképp lebomlik a termék, mi több extra károsanyag-kibocsátás nélkül el is égethető. Ami viszont a legfontosabb, hogy végül szerves anyag, humusz lesz belőle és semmilyen mikroműanyag hulladék nem marad utána.
Mennyire mutatkozott piaci igény erre a termékre?
Ez az irány sikeresnek bizonyult és létrehoztuk a máig forgalmazott termékcsaládunkat. A cég indulása azonban közel sem volt zökkenőmentes. Mire lezárult a fejlesztés időszaka és egy gyártásérett termékkel piacra léphettünk, addigra Európában is kitört a koronavírus-járvány, amely épp a termékeink fő felvevő piacát, a HORECA szektort érintette a legsúlyosabban. Épp ezért annak ellenére, hogy szabályozói oldalról elvárás nehezedett a piacra a műanyag evőeszközök leváltásának irányába, nekünk is szembe kellett néznünk a HORECA szektort sújtó gazdasági kihívásokkal. Miközben éttermek, kávézók zártak be, embereket bocsátottak el az ágazatból, addig a környezetvédelemre is muszáj volt figyelmet fordítania a vendéglátóiparban működő cégeknek, a nehézségek hatására azonban ezen a területen is spórolni próbáltak a vállalkozások.
Ebből fakadóan hiába sikerült megragadnunk egy piaci lehetőséget, egy nem várt gazdasági sokk következtében nekünk is kompromisszumot kellett kötni az eredeti üzleti terveink vonatkozásában és máig érezzük a cégünk növekedési ütemének alakulásán a kezdeti nehézségeket. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy meghátráljunk.
„A tapasztalatunk ezzel kapcsolatban, hogy a szintén fenntartható megoldásokkal foglalkozó startupok hasonló tapasztalatokról számoltak be.”
Ezek szerint keresitek a kontaktust a hasonló vállalkozásokkal?
Igen, a kezdetektől kapcsolatban állunk olyan zöld startupokkal, akik velünk egy időben indultak el. Velük a fejlődésünket segítő Startup Plastic Surgery és az EIT Climate-KIC akcelerátor programok során ismerkedtünk meg. Nagyon jó tapasztalataink vannak a hozzánk hasonló cégek zöld kezdeményezéseiről és nyugodtan kijelenthetem, hogy nem érheti a green washing vádja ezeket a startupokat, hiszen valóban figyelembe veszik a zöld szempontokat és sokat tesznek a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság és a megújuló energiaforrások használatának elősegítése érdekében. Ezeket az elveket mi is valljuk. A felhasznált anyagok fenntarthatósága, az energiahatékonyság, a minél inkább környezetbarát csomagolás használata fontosak számunkra.
Kik számítanak a fő vevőiteknek?
Tapasztalatunk szerint a piac nyitott a fenntartható termékekre, de mostanra már számunkra is tisztává vált, hogy melyek azok a vállalatok, amelyek valóban elkötelezettek a zöldítés mellett és tényleg nyitottak az innovatív fenntartható termékekre. Ezek a cégek azért választanak minket, mert a saját üzletpolitikájukban elég fontosak a zöld szempontok ahhoz, hogy a mi környezetbarát termékünket válasszák az esetlegesen olcsóbb, de kevésbé fenntartható módon készülő termékekkel szemben. Így azt mondhatom, hogy azok a cégek számítanak a fő piaci bázisunknak, amelyek felismerték azt, hogy hosszú távon megtérülő lehet a fenntarthatóság, még ha rövid távon költségesebbnek is tűnik.
Létrehoztatok egy innovatív alapanyagot, egy piacképes terméket, rendelkeztetek egy üzleti tervvel, megvolt a saját víziótok. Ezen a ponton azonban biztosítani kell a szükséges finanszírozást ahhoz, hogy elindulhasson a vállalkozás. Ti milyen formában teremtettétek elő a szükséges pénzalapot, milyen lehetőségeitek voltak a finanszírozási piacon?
Én mindig is úgy láttam, hogy a lehetőségek figyelembevétele mellett a finanszírozási forma kiválasztása mindig is az alapítói attitűd kérdése. Szerencsére napjainkban számos lehetőség közül választhat az ember Magyarországon.
„Azt üzenném azoknak, akik szeretnének saját vállalkozást indítani, hogy ne adják fel, tartsanak ki az elképzeléseik mellett és ne féljenek igénybe venni az elérhető finanszírozási formák valamelyikét.”
Mi annak idején úgy döntöttünk, hogy nem saját vagyont kockáztatunk, mi több, még csak nem is banki hitelt veszünk fel. Ehelyett különböző inkubációs programokba jelentkeztünk. Ilyen volt a már említett EIT Climate-KIC startup innovációs programja, ahol több körös rostán mentünk keresztül. Összesen három körben kellett bemutatnunk a fejlődésünket, terveinket egy szakmai zsűrinek és mindhárom alkalommal sikerült támogatást elnyernünk, összesen mintegy 10 ezer euró értékben, ami ebben a fázisban elegendő volt annak a gépnek a beszerzéséhez, amellyel megkezdhettük az ipari termelési próbákat.
Eközben már jelentkeztünk egy másik inkubátor programba, amelynek a zsűrijében részt vett a HiVentures, akik felfigyeltek ránk és felajánlották a saját 9+5 millió forintos keretösszegű inkubációs programjukat, így a HiVentures volt az első kockázati tőke befektetőnk.
Később az OXO Labs Startup Factory második körös befektetőként jelent meg a cégünk életében, szintén kockázati tőkebefektetés formában. Utóbbinak köszönhetően nem csak piacon maradhattunk, de tovább erősödhettünk.
Mi ezt az utat választottuk, ennek pedig megvoltak az előnyei, de a nehézségei is. Azonban nyilván egy kezdő vállalkozó dönthet a saját tőke használatáról, vagy banki hitelek igénybevételéről, esetleg a különböző finanszírozási formák kombinálásáról is. Pénzügyi támogatás, külső forrás nélkül azonban nagyon nehéz lenne vállalkozást indítani, ezért is fontos átgondolni milyen módon tudjuk ezt a legelőnyösebb módon biztosítani.
Mindezzel kapcsolatban pedig szeretnék megfogalmazni egy fontos tanácsot, amit érdemes megfogadni. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy már az első 2-3 évben olyan sikereket szeretnének elérni, hogy ki tudjanak venni annyi pénzt a cégből, amellyel számukra magánemberként is pénzügyi nyereséget hajt a vállalkozás. Az élet azonban nem ezt a modellt igazolja. Türelmesnek kell lenni és nem csak a nagyösszegű osztalékokban gondolkozni. Természetesen mi is haladunk előre, annak érdekében, hogy nekünk magánemberként jobb életet biztosítson a cég, azonban még mindig abban a szakaszban tartunk, hogy amikor arról kell dönteni, hogy a saját fizetésünket emeljük meg, vagy alapanyagba, fejlesztésbe fektessünk, akkor végül inkább mindig visszaforgatjuk a pénzt a vállalkozásba. Nyilván mi is terveztünk be a kezdetektől bérköltségeket magunknak is, hiszen meg kell élni, de a fizetéseink meghatározásakor nem a vagyonosodás volt a cél.
„Hinni kell az ötletünkben, áldoznunk kell a vállalkozásunkra, ki kell szolgálnunk a vevői igényeket, és én hiszek benne, hogy ennek köszönhetően végül eljön az a pont, amikor magánemberként is igazán jól járhatunk.”
Milyen stratégia mentén kerestek üzleti partnereket és az alapítást követően mikor éreztétek, hogy sikerült megvetnetek a lábatokat a saját célpiacotokon? Mekkora jelentősége van a partnerkeresésben a hozzátok hasonló startupokkal való kapcsolatotok ápolásának?
„Üzletfilozófiánk fontos része, hogy soha nem konkurenciát láttunk a hozzánk hasonló társaságokban, sokkal inkább a partneri együttműködés lehetőségét kerestük velük.”
Tapasztalatunk szerint a kooperáció sikerre visz, hiszen azokkal a cégekkel, akikkel kapcsolatban állunk egymást ajánljuk az üzletfeleink felé. Ez kimondottan jól működik ebben a szegmensben, hiszen, amennyiben egy étterem, vagy egy viszonteladó nyitott egy fenntartható termék, vagy szolgáltatás iránt, akkor nagyobb eséllyel érdeklődik más, szintén fenntartható termék iránt.
Pozitív példaként emelném ki a partnerkeresés kapcsán a HungariCool by Spar kezdeményezést, amelynek keretében a boltlánc kimondottan hazai kezdő kisvállalkozások termékeit kereste. Mi is jelentkeztünk a programba, és a nonfood kategóriában egyedüliként sikerült bekerülnünk, majd egy közel fél éves felkészülési folyamat eredményeként Spar beszállítókká váltunk. Ezután egy közel egy éves próbaidőszak következett, amelynek végén a sikeres termékek a polcokon maradtak. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a mi termékünk is utóbbiak közé tartozik és a fogyasztók ennek köszönhetően országszerte találkozhatnak a Vilhemp evőeszközökkel.
A piacszerzés során nagyon fontos volt a Magyar Termék – Hazai Termék védjegy programban való részvételünk is. Mi is sikeresen pályáztunk és elnyertük a Hazai Termék védjegyhasználatának a jogát, ez pedig végső soron segítette, hogy a vásárlói döntések során nagyobb eséllyel kerüljön a mi termékünk a fogyasztók kosarába, hiszen az a tapasztalatunk, hogy a magyar fogyasztók egyre inkább keresik a magyar cégek termékeit.
Szintén segíti a termékünk értékesítését a Green Brands kezdeményezés, amelynek keretében a termékek karbonlábnyomát vizsgálják. A tőlük elnyert minősítés arra jelent garanciát a vásárlók, megrendelők számára, hogy a termékünk valóban alacsonyabb karbonlábnyom mellett készül, mint egy esetleges versenytársunk terméke. A Green Brands védjegy már a nemzetközi piacokon is előnyt jelenthet.
Említetted a nemzetközi piacokat. Mennyire fontos számotokra a külpiaci jelenlét? Mekkora részét teszi ki az értékesítéseteknek? A kezdetektől terveztetek exportpiaci értékesítést, vagy csak menet közben döntöttetek úgy, hogy az országhatárokon túl is piacra léptek?
Már az üzleti terv elkészültekor és a cég bejegyzésénél is elvi kérdés volt, hogy először csak a belföldi piacra koncentráljunk és csak akkor lépjünk ki a külpiacokra, amikor organikusan növekedve kellőképp megerősödtünk, vagy a kezdetektől nyissunk az export értékesítés felé. Mi egyből az utóbbit választottuk és amerre csak lehetőségünk volt próbáltunk piacot szerezni, a főbb exportpiacainknak pedig elsősorban a környező uniós tagállamok számítanak. Azonban a külpiacok iránti nyitottságunk ellenére jelenleg is 90-95 százaléka az árbevételünknek a belföldi piacról származik.
Ennek oka, hogy az egyes EU-s országokban eltérően értelmezték az egyszerhasználatos műanyagokat betiltó uniós direktívát és csak most kezdenek ráébredni, hogy a növényi rostokból készülő anyagokhoz képest az eldobható fa és papír eszközök nagyobb karbonlábnyom mellett készülnek, ráadásul gyakran funkcionaltiásukban sem kielégítőek. Így idő kellett hozzá, de úgy látjuk, egyre több országban kezdték el keresni a miénkhez hasonló innovatív megoldásokat.
Az Enterprise Europe Network kezdeményezés kapcsán kerültetek kapcsolatba HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel. Milyen segítséget kaptatok, ami elősegítheti a külpiaci jelenlétetek erősítését?
Több lehetőséggel is éltünk, amit a HEPA biztosított számunkra, amelyek közül kettőt mindenképpen kiemelnék. Egyrészt a HEPA-nak köszönhetően jutottunk ki immár két alkalommal a legnagyobb itthon megrendezett, ám nemzetközi jelentőségű fenntarthatósági fókuszú rendezvénysorozatra a Planet Expo-ra. A Planet-en több nemzetközi partnerrel kapcsolatba kerültünk és ennek köszönhetően több nemzetközi viszonteladóval is megismerkedtünk. Ezeknek a viszonteladóknak azóta küldtünk termékmintát és az ártárgyalások is lezajlottak, most pedig azon dolgozunk, hogy létrejöhessen az első komolyabb megrendelés részükről.
Részt vettünk egy tengeren túli kezdeményezésben is. A HEPA kanadai regionális partnerirodája segítségével bemutatkozhattunk a 2023-as SIAL Canada nemzetközi élelmiszeripari kiállításon Torontóban.
„Tapasztalataink szerint ezek a nemzetközi expók, vásárok rendkívül jó helyszínei a partnerkeresésnek. Koncentráltan találkozhatunk a külföldi vevői célközönséggel, ráadásul lehetőségünk van megismerni a nemzetközi trendeket, innovációkat, új megoldásokat, épp ezért mi is igyekszünk részt venni ezeken az eseményeken.”
Számos lehetőséggel éltetek eddig és létrehoztatok egy piacképes terméket, egy gyártókapacitást és felvevő piacot teremtettek magatoknak, mi több már kint vagytok az exportpiacokon is. Mik a terveitek 2024-re, hogyan szeretnétek tovább fejlődni?
Én többnyire bizakodó vagyok és egyre inkább úgy tűnik, hogy 2024 akár az exportpiaci áttörés éve lehet, a már ismertetett folyamatnak köszönhetően.
Mi megtettük a lépéseket. Számos külföldi partnerrel tárgyaltunk, kiküldtük a termékmintáinkat, most pedig várakozunk. Egyelőre igazán nagy volumenű terméklehívás még nem történt, de pozitívan tekintünk a jövőre. Sok helyen még papír szívószálat és fa evőeszközöket használnak, de ezek úgy tűnik nem a legjobb megoldások, ez pedig piaci lehetőséget teremthet számunkra, amivel mi élni fogunk, így talán a legfontosabb célunk az exportlábunk megerősítése és egy vagy több nagy volumenű nemzetközi beszállítói szerződés megkötése.
