Kiemelten fontos a nyelvi sokszínűség az Európai Unióban – mutat rá egy 2023-ban készült felmérés. Az európaiak túlnyomó többsége úgy véli, hogy mindenkinek legalább egy idegen nyelven kellene beszélnie, amely többek között hozzájárulhat a jobb munkalehetőségekhez is.
A nyelvi sokszínűség a gazdasági lehetőségek szempontjából kulcsfontosságú szereppel bír. Az Európai Unióban 24 hivatalos nyelv van használatban, emellett regionális szinten, és bizonyos társadalmi csoportok körében mintegy további 60 nyelvet beszélnek – derül ki az Eurobarométer friss felméréséből.
Az idegennyelv-tudás tekintetében a legutóbbi felmérés egyértelmű fejlődést mutat a korábbi, 2012-es kutatás eredményeihez képest: ötből három európai tud az anyanyelvétől eltérő nyelven beszélni, amely 2012 óta 3 százalékpontos növekedést jelent. A fiatal európaiak körében ez az arány ötből négyre emelkedett (79 százalék a 15-24 évesek körében), amely pedig 5 százalékpontos növekedés.
Ami a második idegen nyelvet illeti, az európaiak 28 százaléka és a fiatalok 39 százaléka tud egynél több idegen nyelven társalogni.
Az angolt az európaiak majdnem fele (47 százalék) beszéli idegen nyelvként. Ez jelentős, 5 százalékpontos növekedést jelent 2012 óta. Így 2023-ban 10 fiatal európai közül 7 tudott angolul, amely 9 százalékponttal több, mint a 2012-es felmérés során mért arány. A felmérésben részt vevők 85 százaléka szerint ez a legfontosabb nyelv, amelyet a gyerekeknek meg kell tanulniuk a jövőjük érdekében, ezt követi a spanyol, a német, a francia és a kínai.
Az angol után a francia (11 százalék), a német (10 százalék) és a spanyol (7 százalék) a leggyakrabban beszélt idegen nyelv az EU-ban.
A válaszadók szerint a nyelvtudás fő előnyei közé tartoznak a jobb munkalehetőségek, az eltérő kultúrájú emberek hatékonyabb megértése és a külföldi utazások (legyen az munkahelyi vagy magáncélú) alkalmával való használat is.
A potenciális munkavállalók körében a nyelvtudással bírók arányának emelkedése természetesen a vállalkozói szektor számára sem közömbös. A nemzetközi üzletkötés során kiemelt fontosságú, hogy megfelelő nyelvi készségekkel bíró munkaerő álljon a cégek rendelkezésére, különösen igaz ez az exportáló, illetve kifektetést megvalósító vállalkozások körében. A nyelvtudás járulékos előnyei közt említett interkulturális ismeretek bővülése szintén pozitív hatást gyakorolhat egy vállalat külpiaci tevékenysége szempontjából, hiszen a sikeres üzletkötés alapja a tudás, kiváltképp a célpiacra jellemző üzleti kultúra ismerete. A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség épp ezért célpiaci tréningekkel készíti fel a vállalkozókat, illetve a vállalkozók képviselőit az egyes piacokra jellemző szükséges ismeretekből és unikális Exportkoordinátor képzést biztosít, hogy segítse a szakember utánpótlást.
Az eredmények összhangban vannak az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) egyik másik tanulmányával, amely a fiatalok angol nyelvtanulását vizsgálta. Ez a tanulmány arra mutat rá, hogy a fiatalok egyre inkább az osztálytermen kívül tanulnak nyelveket az internet, a közösségi média vagy az eredeti nyelven készült tartalmak megtekintése révén. Érdemes azt is kiemelni, hogy az európaiak többsége (53 százalék), különösen a fiatalok (65 százalék), ma már inkább a feliratozott, mint a szinkronizált tartalmakat részesítik előnyben. Ez 2012-höz képest jelentősen változott (+11 százalékpont).
******
A járványos időszak és az energiaválság hatására Európa még többet tesz a kis- és középvállalkozások támogatásáért. Melyek azok az európai országok, ahol érdemes lehet vállalkozást indítani? A témakört korábbi cikkünkben jártuk körbe.
