Olaf Scholz, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, Kaszim-Zsomart Tokajev, Kazahsztán elnöke, Shavkat Mirziyoyev, Üzbegisztán elnöke, Szadir Zsaparov, Kirgizisztán elnöke, Emomali Rahmon, Tádzsikisztán elnöke és Gurbanguly Berdimuhamedov, Türkmenisztán volt elnöke részvételével, szeptember 29-én Berlinben tartották az első közép-ázsiai-német csúcstalálkozót. A régió országainak vezetői támogatták Németország javaslatát, miszerint regionális, stratégiai partnerséget hozzanak létre, és rendszeres konzultációkat tartsanak ebben a formátumban – áll a gazeta.uz hasábjain.
Az államfők megvitatták a kereskedelmi, gazdasági, kulturális és humanitárius együttműködés bővítésének lehetőségeit. Közös javaslatokat fogalmaztak meg az éghajlatváltozás okozta kihívásokkal szemben, tárgyaltak a természeti erőforrások és a környezetvédelem, a stabil és fenntartható regionális fejlődés biztosítására irányuló közös iránymutatásokról is.
Az esemény résztvevői a közép-ázsiai-német formátumot a nyílt párbeszéd, a régió országai és a Németország közötti gyakorlati együttműködés új menetrendjének kialakítását szolgáló hatékony platformnak nevezték.
Az AstanaTV beszámolója alapján a közép-ázsiai régió legerősebb gazdaságának vezetőjeként Kaszim-Zsomart Tokajev, kazah államfő beszédében kitért a közép-ázsiai országok és a Németország közötti gazdasági kölcsönhatás kulcsfontosságú kérdéseire: „Régiónk az eurázsiai térséget összekötő, egyedülálló stratégiai központként funkcionál. Országainkon keresztül kulcsfontosságú kereskedelmi és gazdasági folyosók haladnak át, ezen felül hatalmas ásványkincsekkel rendelkezünk. Mindez nagyszerű kilátásokat nyit a Németországgal és általában az Európai Unióval való kereskedelmi és befektetési együttműködés megerősítésére. Érdekeltek vagyunk az együttműködés bővítésében a kritikus nyersanyagok területén. Ma a ritkaföldfémek iránti világkereslet jelentősen meghaladja a kínálatot. Az országok további technológiai fejlődése csak erősíteni fogja ezt a tendenciát. Kazahsztán, valamint más közép-ázsiai államok hatalmas tartalékokkal rendelkeznek az Európai Unió által igényelt kritikus fémek és ásványi anyagok tekintetében. Ebben az irányban nagyszerű kilátásaink vannak nemcsak a közös bányászatukra, hanem a feldolgozásukra is.” – hangsúlyozta.
Megemlítve Kazahsztán fontos szerepét a Németországgal való regionális kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban, az elnök számos javaslatot tett az együttműködés fokozására és új szintre emelésére.
Az államfő tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy megállapodás született a német HMS Bergbau vállalat vezetőségével egy 500 millió dolláros beruházási volumenű lítium-feldolgozó komplexum építésével kapcsolatos geológiai feltárások elvégzéséről.
„Az ipari együttműködés minőségileg is új szintre lép. Ennek erőteljes lendületet ad a Linde-projekt megvalósítása a karbamidgyártáshoz szükséges teljes gázfeldolgozással. A beruházások teljes volumene 1,4 milliárd dollárra becsülhető” – mondta a kazah elnök.
A kazah vezető szerint az együttműködés további kiemelt területei közé tartozik a szénhidrogén nyersanyagok szállítása, a globális élelmiszerbiztonság megerősítése, a tranzit, a szállítás és a pénzügyi területen való partnerség megerősítése.
Az államfő külön felhívta a találkozó résztvevőinek figyelmét a fenntartható fejlődés és a zöld gazdaság terén tett közös erőfeszítések fontosságára.
„Kazahsztán kész teljes mértékben hozzájárulni a regionális éghajlat-változási trendek előmozdításához. Meghívjuk a német partnereket, hogy vegyenek részt a 2026-ban, Kazahsztánban az ENSZ égisze alatt megrendezendő regionális éghajlat-változási csúcstalálkozón. Kötelezettséget vállaltunk arra, hogy 2060-ra karbonsemlegességet érünk el. Ehhez azonban jelentősen modernizálnunk kell gazdaságunkat, és több mint 600 milliárd dollárnyi beruházást kell vonzanunk a zöld technológiákba” – mondta Kaszim-Zsomart Tokajev.
Végezetül az elnök bizakodását fejezte ki, hogy a találkozó eredménye új távlatokat nyit a közép-ázsiai országok és a Németország közötti gazdasági kapcsolatokban.
