A Kína és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok látványosan felívelő tendenciát mutattak az elmúlt évtizedek során, és ez a folyamat folytatódni látszik. Erről árulkodik Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnökének májusi látogatása Budapesten, valamint Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter pekingi utazása is, amelyre a közelmúltban került sor.
A Kína és Magyarország közötti kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítése a Nemzeti Export Stratégiának, azon belül a keleti nyitás politikájának is kiemelten fontos eleme. A kelet-ázsiai országok (Kína, Japán, Dél-Korea) igen hangsúlyos szerepet töltenek be a globális gazdaságban, összesített nominális GDP-jük meghaladja a 20 ezer milliárd dollárt. Az említett országok mindegyike igen jelentős működőtőkével képviselteti magát hazánkban, leginkább a járműgyártás és az elektronika területén.
A szóban forgó térségen belül Magyarország legnagyobb exportpartnere 2019 és 2022 között Kína volt. Az ázsiai óriásba irányuló magyar termékexport az említett időszak alatt számottevően gyarapodott: 0,9 milliárdról 1,2 milliárd dollárra nőtt. A szolgáltatások exportja szempontjából nagy kihívásokat tartogatott a COVID-19 járvány, amelyet a statisztikák is alátámasztanak, hiszen csak 2022-re érte el a 2019-es 200 millió dolláros szintet. A külső okokra visszavezethető megpróbáltatások ellenére a magyar vállalatok komoly sikereket értek el Kínában az élelmiszeripar, az egészségipari innováció, az automatizáció és a high-tech digitális megoldások területén is – olvasható a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Magyarország exportteljesítményét vizsgáló elemzésében. A mutatók 2023-ban is igen szép számokkal kecsegtettek: a két ország közötti kétoldalú kereskedelem elérte a 14,52 milliárd dollárt, amely 73 százalékos növekedést jelent 2013-hoz képest. Továbbá szintén ebben az évben Kína közvetlen magyarországi befektetései 8,12 milliárd dollárt tettek ki, amely a teljes magyarországi közvetlen külföldi befektetések 58 százaléka. Így 2020 óta Kína a legnagyobb külföldi működőtőke forrásország Magyarországon – írja a China Briefing.
A kínai-magyar gazdasági kapcsolatoknak lényeges eleme az Övezet és Út Kezdeményezés (Belt and Road Initiative, BRI), amely egy Hszi Csin-ping által 2013-ban útnak indított globális infrastruktúrafejlesztési program. Célja – többek között – újradefiniálni Ázsia, Afrika és Európa kapcsolatrendszerét. Magyarország volt az első olyan európai ország, amely kormányközi megállapodást írt alá az Övezet és Út Kezdeményezésen belüli együttműködésről. Hazánk dinamikusan fejlődő gazdasági kapcsolatainak köszönhetően meghatározó regionális szerepet célozhat meg magának a programban. Ennek egyik ékes példája a Budapest-Belgrád nagysebességű vasútvonal, amely a közép-kelet európai térség zászlóshajó-projektje.
A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján a kínai elnök 20 év után ismét Budapestre látogatott idén májusban. Magyarországi tartózkodása alatt 18 fontos megállapodás aláírására került sor. A felek megegyeztek a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítéséről (V0 vasútvonal) egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében. Erre a szállítás hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tétele miatt van szükség, mivel a magyar főváros jelenleg egyfajta szűk keresztmetszetet jelent a vasúti szállítmányozás szempontjából. Egyezség született még az elektromos autók töltőhálózat-fejlesztésének megalapozásáról, amelynek a gazdasági mellett szintén van környezettudatossági relevanciája is. Ezenfelül közös erővel megkezdődik Európa legmodernebb határátkelőjének megépítése Magyarország és Szerbia között. A mezőgazdasági export területén is történt előrelépés, hiszen bővült hazánk kínai exportengedélyeinek listája, például a cseresznyével. Végül, de nem utolsó sorban a kínai államfő és a magyar kormányfő elhatározták, hogy új szektorral színesítik a bilaterális kapcsolatokat, ez pedig nem más, mint a nukleáris energia – látható a Növekedés.hu oldalán.
A közelmúltban Szijjártó Péter Pekingbe utazott, ahol a kínai állami vezetők ismét megerősítették, hogy kiemelt szándékukban áll az országunkkal folytatott gazdasági együttműködés további mélyítése és fejlesztése – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a hivatalos közösségi média oldalán megjelent posztjában. A tárcavezető üdvözölte, hogy Kína továbbra is támogatja a modern színvonalat képviselő, munkahelyek tízezreit létrehozó kínai ipari beruházásokat hazánkban. Előrelépés látható a turizmus szektorában is, mivel a koronavírus-járvány nehézségeit leküzdve ismét megindult a kínai turisták áramlása a világban, amelynek egyik kiemelt célpontja Magyarország. A kényelmes és hatékony légi személyszállítás érdekében immár heti 21 közvetlen repülőgépjárat közlekedik Budapest, Peking és további 6 kínai város között. A miniszter továbbá azt is közölte, hogy a közép-európai régióban hazánk rendelkezik a legtöbb mezőgazdasági és élelmiszeripari termékre vonatkozó kínai exportengedéllyel.
„És most újabb megállapodások állnak kidolgozás alatt, ráadásul a sertés- és baromfihús exportját újra lehetővé tevő megállapodásról is tárgyalunk, a technikai részletek kitárgyalása van csak hátra” – jelentette ki.
Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert a Nébih adatai szerint 2020 januárjától a baromfi és baromfitermékek közvetlen vagy közvetve történő exportja korlátozás alatt áll.
A témával kapcsolatban még több érdekes információt olvashatnak egy korábban megjelent cikkünkben.
