A külkereskedelem szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír a forint árfolyam főbb devizákhoz viszonyított mozgása, illetve az amerikai dollár-euró keresztárfolyam változása. Hogy megtudjuk, mi várható, Tardos Gergelyt, az OTP Bank Elemzési Központjának igazgatóját kérdeztük a következő két hónapban várható devizapiaci trendekről.
A forintot tavaly leginkább az európai földgáz ára mozgatta, mivel a hazai gazdaság régiós összevetésben erősen energiaintenzív, a hazai termelés pedig alacsony, így a hazai energiaimport régiós összevetésben is magasnak számít.
Az energiaár-robbanás miatt tavaly ikerdeficitet okozott, a folyó fizetési mérleg hiánya egyensúlyi pozícióból a GDP 8 százalékáig romlott, miközben az energiaársokk ezermilliárdos nagyságrendben rontotta a költségvetés egyenlegét is. A forintot pedig az gyengítette, hogy az energiaszámlák kifizetéséhez mintegy 10 milliárd euróval kellett több devizát venni a hazai devizapiacon, mint 2021-ben.
Előretekintve azonban a magas folyó fizetési mérleghiány és az ikerdeficit, mint probléma sokat vesztett a jelentőségéből, hiszen a csúcsról mintegy 90%-kal esett az európai gázár, így az idén a GDP 4%-ig csökkenhet a külső deficit ami számottevően hozzájárult a forint erősödéséhez – ismertette a magyar fizetőeszköz árfolyamát befolyásoló tényezőket Tardos Gergely.
A forint mellett szól a magas kamatkülönbözet is, hiszen az irányadó 18 százalékos kamatnak (egynapos betéti eszköz) köszönhetően a külföldi befektetők szívesen tartanak rövid lejáratú forint eszközt – fogalmazott a szakértő.
A fenti tényezők várhatóan nem fognak megváltozni a következő 1-2 hónapban. Előreláthatólag az infláció alakulása függvényében a jegybank leghamarabb májusban-júniusban kezdhet bele kamatvágásba, de ennek bekövetkezése esetén sem arra kell gondolni, hogy egyik napról a másikra drasztikusan csökkenne az irányadó kamatszint – húzta alá.
A gázárak hirtelen, drasztikus emelkedésének szintén kevés az esélye – tette hozzá.
„Ezek alapján én úgy gondolom, hogy a jelenlegi 380 körüli, vagy akár ennél erősebb forint árfolyam fennmaradhat a következő 2 hónapban” – mondta az OTP Bank Elemzési Központjának igazgatója.
Hozzátette, teljesen biztos előrejelzést adni lehetetlen és fontos figyelembe venni, hogy a forint egy kis nyitott gazdaság devizája, ennek következtében az árfolyamot a nemzetközi gazdasági események is befolyásolják, elég csak a márciusban bekövetkezett amerikai, svájci bankcsődök utáni ideiglenes forintgyengülésre gondolni, amiből azóta szerencsére a forint teljesen visszaerősödött.
Az euró-dollár keresztárfolyammal kapcsolatban Tardos Gergely kiemelte, hogy jelenleg rendkívül nehéz megjósolni a két vezető deviza egymáshoz viszonyított mozgásának alakulását.
„Mindemellett mi erősebb euróra számítunk, részben azért, mert az amerikai jegybank várhatóan lassan befejezi a kamatemelési ciklust, az Európai Központi Bank pedig az inflációs helyzetre való tekintettel vélhetően tovább fogja folytatni a kamatemelést” – vélekedett.
Mint mondta, alapvetően a piac arra számít, hogy a FED még egyszer emelni fogja a kamatot, az EKB pedig változatlanul hagyja, tehát az Egyesült Államokban 5 százalék feletti lesz, míg az eurózónában 3,5 százalékon marad az irányadó kamat.
Azonban, ha jobban megnézzük az inflációs helyzet legalább olyan kedvezőtlen Európában, mint az USA-ban. A maginfláció emelkedik, sőt magasabb is, mint Amerikában, az átárazás gyorsul, a bérek emelkednek – sorolta.
„Ezek alapján én nem látom, hogy miért lenne indokolt, hogy az eurózónában 2 százalékkal alacsonyabb legyen a hozamkörnyezet, mint az Egyesült Államokban. Emiatt azt gondolom, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy az EKB magasabbra emeli a kamatot annál, mint amit a piac beárazott. Ez alapján esélyesebbnek tűnik a mostaninál erősebb euró a következő 2 hónapban.” – ismertette Tardos Gergely az OTP Bank Elemzői Központjának előzetes várakozásait.
A bankpiacot jól ismerő szakértő kiemelte, hogy a fentebb elmondottak ellenére bármikor bekövetkezhet olyan esemény, ami felülírja az előzetes várakozásokat, hiszen minél hosszabb időtávra készítünk prognózist, annál nagyobb a bizonytalansági faktor, így az előrejelzések soha nem tekinthetőek száz százalékban biztosnak.
