A főbb gyártó országokban, amelyek a ruházati termékek nagy részét exportálják, a szélsőséges időjárás egyre több gondot okoz, ráadásul a divatipari márkák mintegy kétharmada le van maradva saját dekarbonizációs ütemtervével. Mit lehet tenni a szén-dioxid-mentesítés felgyorsítása érdekében?
Jelenleg a globális divatipar a becslések szerint az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának 3-8 százalékáért felelős. Az iparág kibocsátása 2030-ra várhatóan mintegy 30 százalékkal fog növekedni, ha nem történik változás.
Friss statisztikák szerint a márkák mintegy kétharmada le van maradva a saját dekarbonizációs ütemtervével, és 40 százalékuknál még nőtt is a kibocsátás, annak ellenére, hogy korábban már fenntarthatósági vállalásokat tettek. A helyzetet nehezíti, hogy a szélsőséges időjárással kapcsolatos események az elsődleges gyártó országokban – például Bangladesben, Kínában, Indiában és Vietnámban – egyre többször fordulnak elő, amelyek a ruházati termékek nagy részét exportálják.
A McKinsey kutatása szerint a legtöbb divatmárka több mint 60 százalékkal csökkenthetné üvegházhatású gázkibocsátását bevételeinek kevesebb mint 1-2 százalékáért. Mivel a közvélemény hozzáállása a környezetvédelem témakörét illetően sokat változott az elmúlt időszakban, hogy megfeleljenek az új igényeknek, a márkák fenntarthatósági ígéreteket tettek az üvegházhatású gázkibocsátásuk csökkentésére.
A McKinsey elemzésében szereplő divatipari vállalkozások átlagosan arra vállaltak kötelezettséget, hogy 2030-ig mintegy 55 százalékkal csökkentik a Scope 1 és 2 kibocsátásokat, és 35 százalékkal a Scope 3 kibocsátásokat. A szakemberek meghatározása alapján a Scope 1 kategóriába a vállalat közvetlen kibocsátása tartozik, a Scope 2-be a vásárolt energiából fakadó kibocsátások (például villamos energia), a Scope 3-ba pedig minden más, amely az értéklánchoz kapcsolódik.
Az ígéretek ellenére a márkák nehezen tartanak lépést a dekarbonizációs céljaikkal. Mi több, ötből két márka esetében nőtt a kibocsátási intenzitás. Mindössze 37 százalékuk halad a 2030-ra kitűzött szén-dioxid-mentesítési céljaik elérésének útján, feltéve, hogy a jelenlegi ütemben folytatják a kibocsátási intenzitás csökkentését. Jelenleg úgy tűnik, hogy a divatmárkáknak csak körülbelül egyharmada lesz képes elérni fenntarthatósági céljait.
Hogyan lehetne megsürgetni a változást?
Bár a legtöbb divatipari vezető nyilvánosan vállalt fenntarthatósági kötelezettségeket, ezek megvalósítása továbbra is kihívást jelent számukra.
Nem elég a kibocsátás csökkentéséhez szükséges nagyszabású változtatásokat meghatározni: a dekarbonizációs stratégiák gyors és nagy léptékű megvalósítása érdekében a divatipari vezetőknek ugyanolyan elhivatottsággal kell eljárniuk, mint teszik azt például a digitális átállás kapcsán.
A fenntarthatósági kezdeményezéseknek a teljes működési modellt át kell hatniuk, a tervezéstől és a beszerzéstől kezdve a marketingig és a kiskereskedelmi műveletekig. A fenntarthatóságot tehát az üzlet középpontjába kell helyezniük.
A dekarbonizáció megvalósítása a divatipar területén komplex feladat. Az optimális intézkedések feltérképezése komoly odafigyelést igényel egy márka beszállítói lábnyomával, valamint olyan témakörök megértésével kapcsolatban, mint a kibocsátási gócpontok, a gyártógépek, a bioüzemanyagok, a megújuló energia és az energiahatékonyság.
Érdemes szót ejteni a beszállítói környezet felülvizsgálatáról is. A nagy divatmárkák több száz vagy néha több ezer beszállítóval dolgoznak együtt, amely megnehezíti, hogy mindegyikükkel fenntarthatósági kezdeményezéseket indítsanak. Csak kevés beszállító rendelkezik a fenntarthatóbbá váláshoz szükséges pénzügyi forrásokkal. Ehelyett elsősorban a márkákra támaszkodnak, hogy aktív szerepet vállaljanak a változás elősegítésében.
A szakemberek szerint a divatipari szereplőknek többek között érdemes elgondolkodniuk azon, hogy a fogyasztók számára mi az, amely a fenntarthatósággal kapcsolatban kiemelt fontossággal bír, amelyet aztán felhasználhatnak a márkaépítés és a fejlesztések során. Továbbá a felhasznált anyagok cseréjét is szorgalmazzák: az innovatív, környezetbarátabb anyagok – beleértve a pamut helyettesítő anyagokat, az újrahasznosított anyagokat és a bőr alternatívákat – egyre szélesebb körben és alacsonyabb költségek mellett állnak rendelkezésre.
Összességében kijelenthető, hogy a divatipar számára a fenntarthatóbbá válás legnehezebb része nem az, hogy eldöntse, hogy egyáltalán elindul-e az úton, hanem magának a haladásnak a fenntartása.
******
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a bangladesi ruhaipar a globális könnyűipar jelentős szereplőjévé vált, és a világ második legnagyobb ruhaexportőreként biztosította pozícióját. Arról, hogy milyen kilátásai vannak az ágazatnak, IDE kattintva olvashat.
