Az agrárium előtt álló globális kihívások a magyar gazdák hétköznapjait sem kímélik. A hagyományos alapokon nyugvó gazdálkodás változásra szorul, a versenyképesség megőrzése érdekében technológiai megújulásra van szükség.
A termelékenység fellendítésével összefüggésben ma egyre nagyobb hangsúlyt kap a precíziós gazdálkodás, s mint ahogyan azt a nyugati példák is tükrözik, ez jelenti az európai mezőgazdaság jövőjét. Az infokommunikációs eszközök, drónok, mesterséges intelligencián alapuló rendszerek, önvezető mezőgazdasági gépek, távfelügyeleti technológiák, mérő és adatgyűjtő berendezések bevonásával zajló gazdálkodás hosszú távú javulást és növekvő termelékenységet eredményez. Ezen túl számos további előnnyel is jár, többek közt visszaszorítja a felesleges vegyszerhasználatot, optimalizálja a permetező berendezéseket, mérsékli az elszálló műtrágyaárat, a mezőgazdasági gépek üzemanyagköltségét, mi több, csökkenti az öntözővíz felhasználást, ezáltal nagyban elősegíti az egyre szigorúbb EU-s szabványok integrálását is. Végső soron pedig magasabb hozamot, jobb termésbiztonságot eredményez.
Utóbbi nem csupán a hazai élelmiszer-ellátásbiztonságot javítja, de a magyar agrárexport megerősödését is szolgálja. Rendkívül fontos, hogy a hazai gazdálkodók a nemzetközi trendeket követve alkalmazzák a legújabb technológiákat, hiszen termékeink folyamatosan megmérettetnek az unión kívülről érkező, gyakran nyomott áru import agrártermékekkel és a többi uniós tagállamban megtermelt áruval is.
Szerencsére a precíziós gazdálkodás gyakorlata egyre elterjedtebb Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal 2020-as Agrárcenzusa kimutatta, hogy a precíziós gazdálkodás technológiai eszközeinek használata a fiatal, szakmailag képzett gazdák körében mutat növekvő tendenciát. A széleskörű érdeklődés és a precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségek okán a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen elindították a precíziós mezőgazdasági szakmérnök szakirányú továbbképzést. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a modern technológiák alkalmazása vonzóbbá tehetik a fiatalabb generációk számára az agráriumot, ez pedig segítheti a generációváltást a gazdatársadalomban.
Mi is kíváncsiak voltunk a precíziós gazdálkodás elterjedésének hazai tendenciáira, ezért ellátogattunk a Bio-Fungi Kft. ócsai telephelyére, az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agroinform közös szervezésében megrendezett sajtóreggelire. Nem volt véletlen a helyszínválasztás. A precíziós mezőgazdasági technológiák alkalmazásán alapuló gombatermelő vállalkozás jelentős sikereket ért el az európai exportpiacon, termékeik több áruházlánc polcain is fellelhetőek. Az üzemlátogatással egybekötött szekértői panelen ismertették a precíziós gazdálkodás jelenlegi helyzetét, a technológiák alkalmazásának célját és az igénybe vehető támogatási lehetőségeket.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a sajtóreggelin kiemelte:
„A mezőgazdasági termelést érő nehézségek, az európai uniós zöld előírások erősödése és a piacok hektikusabbá válása nem csökkenti, hanem éppenséggel növeli a technológiai megújulás kényszerét a gazdálkodóink számára. Napjainkban olyan ütemben zajlik a világ mezőgazdaságának átalakulása, hogy az alkalmazkodást és a hatékonyság fokozását elmulasztók behozhatatlan versenyhátrányba kerülnek. Kormányzati oldalról mi látjuk ezt a nagy feladatot, ezért támogatjuk az agrárdigitalizációt, segítséget nyújtunk a gazdálkodók számára precíziós fejlesztéseikhez, és ezért vállaljuk a PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia fővédnökségét, amely a lehető legszélesebb szakmai kitekintést adja minden magyar gazdálkodó számára arról, milyen stratégiák mentén érdemes fejlesztenie saját gazdaságát.”
Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke hangsúlyozta:
„A precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció terén 2022-ben jelentős előrelépések történtek, többek között a digitális átállást támogató pályázati lehetőségnek köszönhetően. A mezőgazdaság következő időszakának fontos fejlesztési területe a precíziós gazdálkodás, az agrárdigitalizáció. A tradicionális technológiákban jók a magyar gazdák, a sikerességhez – mind a szántóföldi, mind a kertészeti, mind az állattenyésztési területen – a hatékonyságot és a szervezettséget kell emelni, ennek egyik legjobb eszköze a digitalizáció és a precíziós gazdálkodás, amiket a NAK zászlajára is tűzött. Számos különféle adat áll rendelkezésre a területen. Azokat feldolgozva, már hasznosítható formában kell a gazdálkodókhoz eljuttatni. A NAK keretében megalakult Digitális Információszolgáltató és Technológiafejlesztő Munkacsoportnak célja a precíziós gazdálkodással kapcsolatos kiforrott tudás közvetítése a gazdák felé. A NAK feladata a gazdák felkészítése, képzése, a szakmai információk átadása. Emellett fontos, hogy az egyetemről kijövő új generáció már ezen korszerű információk, tudás birtokában kerüljön az ágazatba. A precíziós gazdálkodásban hatalmas előrelépés várható, ami révén az egész országban magasabb szinten fog működni a mezőgazdaság.”
A legújabb technológiákkal és fejlesztésekkel nemsokára a hazai ágazat szereplőinek széles köre is megismerkedhet. A precíziós gazdálkodással kapcsolatos szakmai ismeretek elmélyítésének céljából 2023. február 8-9-én, immár nyolcadik alkalommal rendezik meg Magyarország egyik legnagyobb agrárkonferenciáját, a PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferenciát. A szakmai eseményen a hatékony mezőgazdasági termelés és a már bevált gyakorlatok kerülnek bemutatásra mintegy 100 szakmai előadóval és 800 résztvevővel.
