Kihívásokkal teli éveken van túl a magyar borágazat, a nehézségek ellenére azonban továbbra is az Európai Unió legnagyobb bortermelői közé tartozunk. Nagy lehetőségek előtt állhat a magyar bor, de fontos területeken szükséges fejleszteni és javítani az együttműködést.
Magyarország rendkívül kedvező adottságokkal bír a szőlőtermesztés és borkészítés szempontjából. A magyar borászat története – szinte túlzás nélkül kijelenthető -, hogy egyidős az ország történetével. Az évszázadok során óriási változáson ment keresztül az ágazat. A XX. század nehézségei megtörték ugyan a borszektor szerves fejlődését, azonban az utóbbi három évtizedben újra elkezdte visszanyerni régi fényét a magyar bor. Kihívások azonban bőven akadnak napjainkban is.
A 61. Közgazdász-vándorgyűlésen, 2023 őszén, Egerben, az ország egyik történelmi borvidékének szívében, ’’A hazai borászat helyzete’’ címmel tartott szekcióülésen – többek közt – Gál Péter, az Agrárminisztérium Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing Főosztályának vezetője, valamint Páll Zsombor, az Agrárminisztérium Agrárgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkárságának gazdasági elemzője értékelték az ágazatban zajló folyamatokat.
Magyarország és a magyar mezőgazdaság fontos exportpiaci terméke a bor. Jelenleg az agrár-külkereskedelem több mint 3 százaléka származik a borágazatból, hazánk pedig az Európai Unió szőlőterületeinek 2 százalékát adja, azonban ez a belföldi termőterület számottevően csökkent a koronavírus-járvány idején – derült ki a szekcióülésen elhangzottakból.
Ez a folyamat sajnos azóta sem szűnt meg, így 2023-ra a szőlővel borított termőterületek mérete 30 ezer hektár alá csökkent, ennek ellenére még mindig évről-évre a hatodik, vagy a hetedik (az éves termésmennyiségtől függően) helyen áll Magyarország az unió hatodik-hetedik legnagyobb bortermelői között.
Jelenleg a kékfrankos a legelterjedtebb szőlőfajta a magyar borvidékeken, emellett az utóbbi időszakban kiemelendő az úgynevezett illatos szőlőfajták gyors ütemű terjedése is. Ebbe a kategóriába sorolható többek közt az Irsai Olivér, a Muskotály, vagy éppen a Cserszegi Fűszeres is.
Fontos megállapítása volt az előadásoknak, hogy a hazai borpiacon jelenleg egy folyamatos koncentrálódás tapasztalható. Ennek köszönhetően a magyar piacon a borok 72,55 százalékát a 20 legnagyobb borászat hozza forgalomba. Mindemellett a hazai borpiac még mindig nagyon kompetitív.
A kereslet alakulásáról kiderült, hogy a borfogyasztás mind Magyarországon, mind Európában, mind pedig világszerte csökkenő tendenciát mutat. Megváltoztak a társadalom fogyasztási szokásai, így a borozás egyre inkább alkalomszerűvé válik.
A magyar borexport helyzetét ismertetve a szekcióülésen rámutattak: nem az jelent problémát, hogy nagy tételben exportálunk lédig borokat, hanem az, hogy ehhez képest kicsi a külpiacokra vitt palackozott bor aránya. Azonban a belső piacon az import – annak mennyisége alapján – főképp választékbővítő szereppel bír, hiszen a belföldön elfogyasztott borok mintegy 90 százaléka magyar.
A legfőbb kockázatokat így jelenleg a csökkenő fogyasztás, a költségek növekedése, a fenntarthatósági törekvések okozta terhek, az elaprózódott, kompetitív kínálati oldal, a nehézkes közösségi fellépés, a gazdatársadalom elöregedése, a klímaváltozás és az alkohol-ellenesség jelentik.
Kedvező azonban a kilátások szempontjából, hogy folyamatosak a nagyértékű beruházások az országban. Jó hír, hogy az ágazat hitelállományán belül is egyre inkább előtérbe kerülnek a beruházási hitelek. Segítette a hazai borászatok fejlődését az is, hogy 2014 és 2022 közötti mintegy 55 milliárd forint támogatást lehetett fajtaváltásra, ültetvény átalakításra igénybe venni.
Természetesen a lehetséges megoldásokról is szó esett: pillanatnyilag az egyik legfontosabb a közösségi együttműködés és a közös érdekképviselet kialakítása. Érdemes lehet termelői integrációs szervezeteket is létrehozni, amelyre az uniós jog is lehetőséget teremt. Így több apró piaci szereplő legálisan összehangolhatja a piaci lehetőségeit. Emellett diverzifikálni kell, tehát a bor mellett más termékek felé is érdemes nyitni a borászatoknak.
Ezalatt nem csak a turizmust és vendéglátást kell érteni, hanem innovatív termékeket is, ilyenek lehetnek a borecet, a pezsgő, az alkoholmentes bor, vagy éppen a különböző szőlőből, annak származékaiból készült alkoholmentes üdítők.
Emellett fontos egyfajta konzervatív megközelítés is a borászatban, így többek közt a minőség megóvását, a földrajzi árujelzők, eredetvédelmi jelölések használatát és a borvidékek jellemző karakterének a megtartását érdemes előtérbe helyezni.
