Interjú Mutsy Árpáddal, a Bio-Fungi Kft. alapító-tulajdonosával
A főváros környékéről elsősorban nem a mezőgazdaság jut az ember eszébe. Van azonban egy vállalkozás Ócsán, Budapesttől mindössze néhány kilométerre, ahol túlzás nélkül állíthatjuk, hogy megreformálták a hazai gombaágazatot. Magyarországon először a Bio-Funginál vezették be a felszíni gombatermesztést, élen járnak a precíziós mezőgazdasági technológiák alkalmazásában és évek óta vertikálisan termelnek. A termelékenység folyamatos fejlesztésének köszönhetően jelentős sikereket értek el az exportpiacokon és termékeik nem csak a magyar, de az osztrák, a horvát, a szlovák és a szlovén kereskedelmi láncok polcain is megtalálhatóak.
Ellátogattunk a vállalat telephelyére, ahol Mutsy Árpádot, a Bio-Fungi Kft. alapító-tulajdonosát kérdeztük a személyes kapcsolattartás, a folyamatos fejlesztés, bővülés, a konferenciák és az expók fontosságáról, valamint arról, mit tehet egy magyar vállalkozás, hogy exportképessé váljon és akár közvetlenül is bekerülhessen a nagy áruházláncok termékkínálatába.
Az év agráremberének választották 2018-ban. Egy akkor megjelent újságcikkben olvasható, hogy a Bio-Fungi évente 10-15 százalékkal bővítette az export-kapacitásait. Hogy állnak most? Meddig lehet ilyen intenzíven növekedni, milyen korlátai lehetnek ennek?
Alapjában véve az export-kapacitásunk bővülésének már csak a saját termelési korlátaink szabnak határt. Képesek vagyunk az összes gombát értékesíteni, amelyet a saját gombafarmunkon, illetve az általunk integrált kistermelőknél megtermelünk. Ez körülbelül heti 150 tonnát jelent. Ennél többet csak azért nem, mert jelenleg nincs további elérhető kapacitásunk.
,,Szerencsére a további bővítéshez a piacok rendelkezésre állnak, nagyon erős a marketingünk, négy-öt országba pedig most is rendszeresen értékesítünk.”
Jól értem, hogy jelentős a kereslet a gombára az élelmiszerpiacon? Milyen hatással volt erre a koronavírus és az energiaválság?
Nagyon pozitív a gomba megítélése a fogyasztók körében. Az elmúlt néhány évben, miközben a koronavírus-járvány számos negatív hatását érezhettük, a gomba iránti kereslet emelkedett. Ez részben köszönhető a vegán, vegetáriánus étkezési trendek terjedésének, részben pedig az egészséges étkezés egyre népszerűbbé válásának, hiszen a gomba számos vitamint – többek közt D-vitamint, valamint hasznos tápanyagot, ásványi anyagot tartalmaz.
Jelenleg az energiaválságnak is érzékelhető egy pozitív hatása az ágazatra nézve. Habár az energiaárak emelkedése természetesen negatívan érinti a gombaipart is – különösen az alapanyaggyártást drágítja meg -, azonban más ágazatokban, köztük a hajtatott növénytermesztésben, ennél is nagyobb volt a költségnövekedés, így összességében a gomba ára más élelmiszerekhez képest kevésbé emelkedett, amely még vonzóbbá tette a terméket a fogyasztók szemében.
Melyik országok piacaira szállít gombát a Bio-Fungi?
A magyar piac mellett folyamatosan jelen vagyunk Szlovákiában, Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban is. Ezen túl vannak olyan országok, köztük Spanyolország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Németország, ahol eseti jelleggel megjelenünk.
Nem csak gombákkal, hanem gombatermesztéshez szükséges alapanyag, gombakomposzt előállításával is foglalkoznak. Ezt a terméket is exportálják?
Igen, valóban két fő termékünk van. A gomba mellett a másik meghatározó termékünk az alapanyag és a gombakomposzt. Utóbbit Szerbiába, Montenegróba, Észak-Macedóniába, Bulgáriába, Romániába, Szlovákiába, Lengyelországba, Olaszországba, Horvátországba és több másik országba is értékesítjük.
A heti 150 tonnás gomba termésmennyiség rendkívüli, ráadásul ezt a volument a fentebb felsoroltak alapján csupa uniós tagállamban értékesítik, ahol nagyon jelentős a verseny az élelmiszerpiacon. Ehhez igazi nagyvállalati struktúrára van szükség. A Bio-Fungi kisvállalkozásként indult és mára a gombapiac jelentős nemzetközi szereplőjévé vált. Hogyan jutottak el idáig? Mi vezetett oda, hogy a hagyományos pincés termesztésről átálljanak a ma látható csúcstechnológiás felszíni gombaházakra?
,,Ehhez is, mint mindenhez, természetesen szerencsére, de legalábbis egy jó konstellációra van szükség. A jó konstelláció mögött azonban mindig komoly munka van.”
Mi is tudatosan dolgoztunk azon, hogy növekedjen a vállalkozás. Már a pincés termesztés során is elértünk egy bizonyos szintet. Komoly előrelépést jelentett, hogy a pincés termesztésnél nem maradtunk meg a heti pár száz kilós termelési mennyiségnél, így folyamatos fejlesztéssel 11-12 év után már akkor is elértük a 15-20 tonnányi heti gombamennyiséget, amellyel meg tudtunk jelenni nagyobb kereskedelmi láncoknál és a nagyobb exportpiacokon. Ez jó alapot adott ahhoz, hogy kiépíthessük a földfelszíni termesztést, amelyet 2008-ban indítottunk el.
Ha jól értem kulcsfontosságú volt, hogy folyamatos bővítésekkel olyan termelési volument érjenek el, amellyel érvényesülni tudtak a piacon? Ez a kisebb mezőgazdasági vállalkozásoknál gyakori problémát jelent. Ezek szerint, ha valaki exportálni szeretne, muszáj növelnie a termelési kapacitását?
Nagyon fontos, hogy mindenki megismerje a saját termékpályáját. Meg kell célozni egy olyan felvevői piacot, amelyet folyamatosan el tud látni, a lehető legjobb ár-érték arányban.
Vannak olyan kistermelők, akiknek például vannak zöldségboltos kiskereskedő vevőik. Ők néhány száz forinttal magasabb kilónkénti áron is képesek lehetnek érvényesülni.
,,Ha azonban valaki kicsit is nagyobb méretben, vállalatszerűen gondolkozik, akkor már néhány százmillió forintos forgalom sem elegendő. Egy vállalati struktúrának a felépítése sok alapköltséggel jár, tehát 0,5-1 milliárdos forgalom alatt nem lehet elindítani egy komolyabb vállalkozást.”
Hogy látja, milyen lehetőségei vannak ma egy magyar agrárcégnek, hogy a termékei kikerüljenek a külföldi hipermarketek polcaira? Mi lehet a megfelelő stratégia? Érdemes esetleg helyi nagykereskedőkkel felvenni a kapcsolatot, vagy inkább közvetlenül a kiskereskedelmi láncokat jobb megkeresni?
,,Az én személyes tapasztalatom, hogy előbb-utóbb mindenképpen olyan mérethatékonyságot kell elérni, hogy az ember direkt tudjon értékesíteni a kereskedelmi láncoknak.”
Természetesen vannak olyan nagykereskedők, akikkel érdemes összeállni, ezt terméke válogatja. Emellett Magyarországon van még nem egy olyan TÉSZ, ami jól működik. Ezeken keresztül egy-egy különlegesebb zöldséggel, gyümölccsel vagy más élelmiszerrel szintén be lehet törni egy piacra vagy egy kereskedőhöz. Kiemelten fontos minden esetben, hogy egy termelő tudja koordinálni az értékesítést, és olyan ráhatással bírjon, melynek köszönhetően megtartja és kibővíti vevőkörét.
Hogyan választják, választották ki az új piacokat, ahol megjelentek a termékeikkel? Megelőzte ezt egy piackutatás? Hogyan mérték fel a helyi igényeket? Esetleg egy ideális partner jelenléte a döntő ilyenkor?
Valójában a gombatermelés és -értékesítés egy viszonylag zárt világ. A kereskedelmi láncok és a termelők ismerik egymást. Ha például valakinél készlethiány alakul ki gombából Angliában, akkor már ismer és felkeres bennünket. Vállalatunk mostanában nem lépett be új piacra, mert a meglévő láncainknál bővítettük az értékesítést és a termelésünket az új gombaházak építésén kívül más módon már nem igazán tudjuk növelni. Tehát elmondható, hogy a kibocsátási képességünk most maximálisan ki van használva.
,,Abban az esetben viszont, amikor korábban új piacon jelentünk meg, felmértük, hogy melyik az a lánc, ahová érdemes lehet betörni és hol érhetjük el a megfelelő termelési mennyiséget. Ma már nem lehetséges, hogy egy 150 tonnás értékesítési volumen esetében a rendelni kívánt mennyiség csupán 1-2 tonna.”
Mérethatékonysági szempontból legalább 10-15 vagy akár 30 tonnás felvevő piacot kell megcélozni. Ennek oka, hogy a gomba egy olyan friss élelmiszer, amelyet a hét minden napján, amikor nyitva vannak az üzletek, folyamatosan szállítani kell. Ehhez egy értelmezhető volumenre van szükség, hogy az üzlet megtérülő lehessen. Ez annál inkább igaz, minél messzebbre kell szállítani az árut, hiszen értelemszerűen a távolsággal emelkednek a fuvarköltségek.
Említette, hogy a gomba ágazat egy zártabb világ, ahol ismerik egymást a szereplők. Hol alakulnak ki ezek az ismeretségek? Szoktak expókra, vásárokra, szakmai konferenciákra járni? Hogy látja, mekkora jelentősége van az ilyen eseményeknek?
Igen, rendszeresen járunk vásárokra és kiállításokra is.
Egyrészt jelen vagyunk a kifejezetten szakmai jellegű gombaipari kiállításokon, konferenciákon. Ezek viszonylag ritkán, 2-3 évente kerülnek megrendezésre, jellemzően Lengyelországban vagy Hollandiában. Ilyenkor lehetőség nyílik rá, hogy közvetlenül is megismerkedhessünk a szektor többi szereplőjével.
Emellett viszont részt veszünk számos egyéb élelmiszeripari, mezőgazdasági eseményen, különösen az olyan zöldség-gyümölcs ágazatot reprezentáló konferencián, mint a hamarosan megrendezésre kerülő németországi Fruit Logistica vagy a Grüne Woche.
Fontos kiemelni, hogy a nemzetközi kiállítások mellett ugyanúgy rendszeres résztvevői vagyunk a magyar OMÉK és SIRHA kiállításoknak is, ahol saját standunkon fogyasztás-ösztönzéssel, kóstoltatással igyekszünk minél több emberrel megismertetni a termékeinket. A külföldi expókon egyébként többnyire csak látogatóként jelenünk meg, saját stand nélkül és azt vizsgáljuk, milyen irányba halad a szakma, valamint kapcsolatot építünk más ágazati szereplőkkel.
Végül egy utolsó szubjektív kérdésem lenne. A koronavírus-járvány kitörése óta gyakran hallani, hogy az üzletkötéshez egyre kevésbé szükséges a személyes találkozás és ma már az üzletek egy része online köttetik. Mennyire igaz ez a gomba szakmában? Illetve ön cégvezetőként hogy látja, valóban csökkent a személyes találkozók jelentősége?
Én most is úgy látom, hogy a személyes kontaktus továbbra is nélkülözhetetlen. Egyértelmű, hogy a kényszer törvényt bont alapon szükséges volt kialakítani az online kapcsolattartást, de szerintem nem szabad megspórolni a személyes találkozókat. Vannak persze olyan láncok, amelyek összességében szeretnek személytelenül kommunikálni, részben a versenyhelyzet erőteljesebbé tétele érdekében.
Mindemellett számos komoly kereskedelmi hálózat elvárja, hogy évente legalább egyszer-kétszer találkozzanak vele.
,,Az Egyesült Államokban hallottam, hogy a személyes kontaktus 16-szor erősebb. Vagyis többet ér, mint bármilyen e-mailes vagy más virtuális kapcsolat, pedig Amerika pont arról híres, hogy élen jár a virtuális kommunikációs technológiák alkalmazásában. Egyszóval egyelőre a személyes kapcsolattartást nem lehet leépíteni és ez így is van rendjén.”
Beszélgetésünk során egy rendkívül dinamikus, folyamatosan fejlődő vállalkozás képe rajzolódott ki előttem, ahol mindig előre tekintenek. Mi most az elképzelésük a jövőt illetően?
Komoly fejlesztési terveink vannak. A jövőben természetesen szeretnénk tovább bővíteni, akár megtöbbszörözni a kapacitásainkat. Ennek érdekében beadtuk a pályázatunkat a ’’Megújuló vidék, megújuló agrárium’’ programba, amelynél most az irányadó hatóság döntésére várunk. Mindemellett mivel harminc éve működő vállalkozás vagyunk és minden kritériumnak megfeleltünk, nyugodtak vagyunk, hogy a pozitív irányú döntés előbb-utóbb meg fog érkezni. Ezután indulnak majd a fejlesztések. A precíziós gazdálkodást támogató pályázaton is sikeresen indultunk. Ez utóbbi szintén lehetővé tett kisebb fejlesztéseket.
Amennyiben sikeresen megtörténik a kapacitásbővítés, az tovább növeli az árualapunkat és erősíti a piaci pozíciónkat. Ennek segítségével a belföldi és az exportpiacokon történő értékesítésünket egyaránt növelni tudjuk majd.
,,A Bio-Fungi életében eddig is a folyamatos növekedés, fejlesztés segített minket előrejutni és továbbra is ezt a stratégiát szeretnénk követni.”
