Az elmúlt évtizedben a Görögország és Kína közötti üzleti kapcsolatok folyamatosan fejlődtek. Nemrégiben újra az együttműködés további bővítéséről tárgyaltak.
Az Athéni Kereskedelmi és Iparkamaránál (EBEA) tett látogatást a kínai delegáció – számol be róla az ekathimerini.com.
A kínai küldöttséget üdvözölve Sofia Kounenaki-Efraimoglou kamarai elnök kifejtette: „A feltételek ideálisak a Görögország és Kína közötti üzleti kapcsolatok bővítéséhez. Az elmúlt évtizedben ezek a kapcsolatok folyamatosan erősödtek. Számos példát tudunk felmutatni a sikeres együttműködésre olyan ágazatokban, mint a hajózás és a hajógyártás, a közlekedés, a kereskedelem és a turizmus.”
Felhívta a figyelmet arra is, hogy még mindig sok a lehetőség a görög termékek és szolgáltatások jelenlétének erősítésére a kínai piacon.
Agrár-élelmiszeripar, csúcstechnológia, építőanyagok, orvosi berendezések, gyógyszerek és kozmetikumok, biotechnológia és egészségügyi szolgáltatások – ezek mind olyan területek, amelyek a görög és kínai vállalatok közötti együttműködés szempontjából hangsúlyosak.
Szerkesztői kommentár:
Kína és Görögország kétoldalú gazdasági kapcsolata kimondottan szorosnak mondható. A két ország közti legfontosabb kapcsolódási pont Pireusz kikötője. A 2008-2009-es pénzügyi válságot követően Pireusz eljelentéktelenedett és a gazdasági nehézségekkel küzdő Görögország nem rendelkezett a szükséges forrásokkal a kikötő revitalizálására. Ekkor lépett be a képbe befektetőként a kínai COSCO, azaz a China Ocean Shipping Company, amely 2016 után tulajdont szerzett a görög kikötőben és komoly beruházásokat hajtott végre, melyeknek köszönhetően Pireusz újra a nemzetközi hajózás egyik csomópontjává vált.
Nem utolsó sorban a Belt and Road Initiative (Egy Övezet Egy Út Kezdeményezés) egyik európai kapcsolódási pontja, itt csatlakozik ugyanis a Balkánon átfutó vasúti korridor a Kínából érkező konténer szállító hajókat fogadó terminálokra. Hazánk kereskedelmi kapcsolatai szempontjából utóbbi kiemelt jelentőségű, hiszen az említett vasúti korridor hazánkon keresztül lép be az uniós közös piacra, így Magyarország szervesen kapcsolódhat a létrejövő kereskedelmi vérkeringésbe.
