Az elemzők minden év elején számba veszik a gazdasági kilátásokat. 2023 elején látható volt, hogy a visszaesés elkerülésének kulcsa a nettó export alakulása lesz. Az export esetében az évek óta magas beruházási ráta nyomán kiépülő kapacitások, valamint a külső kereslet fennmaradása adott okot reménykedésre.
A tavalyi év első felében beigazolódni látszottak a várakozásaink: az export volumene 3,8 százalékkal nőtt az áruexport 4,0, illetve a szolgáltatásexport 2,7 százalékos bővülése nyomán, miközben az importé 1,5 százalékkal visszaesett. Így a nettó export növekedési hozzájárulása megközelítette az 5 százalékpontot. Export nélkül tehát súlyosabb problémákkal néztünk volna szembe. A második félévben ugyanakkor elkezdte éreztetni hatását legfőbb külpiacaink lassulása: az export volumene ugyanis 3,9 százalékkal csökkent. A felelős a termékkivitel volt a maga 5,0 százalékos mérséklődésével, miközben a szolgáltatásexport tovább bővült 3,3 százalékkal, jelentős részben a nemzetközi turizmus koronavírus-járvány utáni fokozatos helyreállásának köszönhetően. Viszont mivel a behozatal csökkenési üteme a második félévben meghaladta az kivitelét, a nettó export hozzájárulása pozitív maradt.
A termékexport adatok (a fenti, nemzeti számlák szerint számba vett adatoktól való eltérést a módszertani különbségek magyarázzák) a tavalyi második félévre 1,0 százalékos volumencsökkenést mutattak éves bázison, amelyet a negyedik negyedév 2,3 százalékos zsugorodása okozott. A visszaesés forrásai az uniós országok voltak: a forgalom volumene itt a félév során 2,3 százalékkal mérséklődött – csak a negyedik negyedévet tekintve pedig 3,9 százalékkal. Ezt az EU-n kívüli országokba irányuló forgalom 3,2 százalékos bővülése nem tudta ellensúlyozni a második félévben. (Utóbbi kapcsán fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió részaránya továbbra is meghaladja a 75%-ot az exportban, míg a teljes kereskedelemben a 67%-ot. – a szerkesztő)
Termékcsoportok szerinti bontásban a feldolgozott termékek, illetve a gépek és szállítóeszközök kivitelének volumene csökkent, előbbi 2,2, míg utóbbi 3,6 százalékkal – utóbbi csak a negyedik negyedévben 6,3 százalékos visszaesést mutatott. Ezzel szemben az élelmiszerek, italok, dohányáruk forgalma 3,8, a nyersanyagoké 5,7, az energiahordozóké 43,5 százalékkal nőtt. Itt is az látható tehát, hogy a nagyobb súlyú (az euróban számolt érték alapján 87,3 százalék) termékcsoportok forgalma esett vissza. Látható tehát, hogy hirtelen és jelentős fordulat következett be a második félévben külpiacainkon és így a hazai exportban, ami a negyedik negyedévre még tovább fokozódott.
A jelentősebb célországaink közül a kivitel a tavalyi második félévben éves alapon Szlovákia, Franciaország, Ausztria, valamint Hollandia viszonyában mérséklődött, rendre 7,3, 4,1, 12,9, illetve 13,4 százalékkal. Ezzel egyidejűleg azonban például Lengyelországba 10,2, Csehországba pedig 5,1 százalékkal emelkedett az export értéke, de a több mint 25 százalékos részesedéssel bíró német kivitel is nőtt, 3,1 százalékkal. A német adat ugyanakkor csalóka, a harmadik negyedéves, 6,5 százalékos növekedésből és a negyedik negyedéves, 0,2 százalékos mérséklődésből tevődött össze. Ez utóbbi is úgy jött össze, hogy a német kivitel euróban számolt értéke decemberben 6,9 százalékkal csökkent. Továbbá figyelembe véve, hogy pont azon termékcsoport (gépek és szállítóeszközök) árának mérséklődése (az EU irányába 2,4 százalék) volt a legkisebb, amely leginkább dominálja a Németországba irányuló kivitelt, ez érdemi volumen-visszaesést is jelent. Látható tehát, hogy nem kizárólag a német gazdaság problémái okozták az export gyengébb teljesítményét a második félévben, de azok begyűrűzése az év vége felé felerősítették a negatív folyamatokat.
A Makronóm Intézet márciusi előrejelzése szerint az export volumene – a nemzeti számlák rendszere szerint – az idei évben csak kismértékben, 1,4 százalékkal növekedhet. Ezt is elsősorban a szolgáltatáskivitel hajthatja a nemzetközi turizmus koronavírus-járvány utáni fokozatos újjáéledése nyomán – 2019-hez képest a Magyarországra tett külföldi utazások számát tekintve még mindig közel 20 százalékos elmaradás adódik. Az áruexport ehhez képest csak a második félévben mutathat növekedést, jelentős részben a bázishatások következtében. (Valamint szintén kedvezően hathat a várható kilátásokra a keleti (koreai és kínai) beruházások esetleges beindulása. – a szerkesztő)
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni a kockázatokat: a német gazdasági hangulatindexek továbbra is kedvezőtlenek, így nem érdemes gyors felpattanásra számítani. Figyelembe véve, hogy az import várakozásaink szerint az exportnál gyorsabb ütemben, 2,0 százalékkal növekedhet, a nettó export idén visszafoghatja a 2,8 százalékosra várt növekedési ütemet. Jövőre viszont várakozásaink szerint a külső kereslet javulása, valamint a folyamatban lévő beruházások termelőre fordulása nyomán az export 4,8 százalékos bővülését valószínűsítjük, miközben az import 4,4 százalékos emelkedést mutathat, aminek hatására a nettó export hozzájárulása is pozitívba fordulhat.
Vagyis idén fordulhat a kocka: a gazdaság belső motorjai, így a beruházások és a fogyasztás támogathatják a növekedést, ellenben a nettó export hozzájárulása kismértékben negatív lehet. Jövőre viszont kiegyensúlyozott növekedés következhet: a GDP minden felhasználási oldali tétele pozitív lehet. Látható tehát, hogy az exportkapacitások megléte válság időszakában érdemben hozzájárulhat a gazdasági visszaesés mérsékléséhez, ugyanakkor a felzárkózásnak, a gyors bővülésnek is feltétele, hogy a külső kereslet stabil legyen.
A cikk szerzője Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Szerkesztői kommentár:
A magyar gazdaság szempontjából különösen nagy jelentősége van a külkereskedelemnek. A magyar kormányzat külügyi és külgazdasági stratégiájának így kiemelt része az export fejlesztése. Ezen belül különös jelentősége van a magyar kis- és közepes vállalkozások szerepének a növelésének a magyar exporton belül, valamint a keleti és déli piacok felé való nyitás elősegítésének. Kedvező földrajzi pozíciónkat kihasználva ennek keretén belül mindinkább célként fogalmazódik meg, hogy ne csupán hidat képezzünk a keleti és nyugati gazdaságok között, hanem egyfajta konnektor államként (keystone state) kapcsolódási ponttá váljon Magyarország.
