Az éghajlatváltozás, korunk egyik nagy kihívása, közvetlen hatást gyakorol az agráriumra, azon belül is jelentős változásokat hozhat a növénytermesztés területén. Mindez akár olyan drasztikus lépésekhez vezethet, mint amit Törökország egyik régiójában láthattunk, ahol kimagasló vízfogyasztása miatt betiltották a kukorica termesztését.
A klímaváltozás azonban nem csak negatív változásokat hozhat, hiszen annak nyomán új növények termesztésére is lehetőség nyílhat egyes területeken. Erre jó példa lehet Albánia, ahol a gazdálkodók olyan egzotikus gyümölcsök termesztésébe kezdtek, mint a maracuja, guava, sárkánygyümölcs és a kiwano, új, Európa felé irányuló exportlehetőségek reményében – derül ki a France24 oldalán található beszámolóból. Mint írják, a szárnyát bontogató új agrártrendek egyik pionírjaként Albánia középső területein, egy helyi agronómus kis gazdasága valódi „Édenkertként” ragyog az Adriai-tenger partvidékén.
Irakli Shkoza, a 75 éves szakember 2019-ben döntött a változtatás mellett és Afrikából, illetve Amerikából származó magokat ültetett el két hektáros telkén, a növények pedig kiválóan alkalmazkodtak Albánia meleg éghajlatához.
A Divjakë régió, ahol az agronómus különleges gazdasága található, egykor Albánia „gabonáskertje” volt – ma zöldségek és görögdinnyék termesztésére használják, amelyeket belföldi és exportpiacokra egyaránt termelnek.
Ám a melegedő hőmérséklet és a munkaerőhiány fokozott nehézségeket okoz a termelőszférában. Ezen a területen nyithatnak új kapukat az egzotikus gyümölcsök, amelyek lényegesen kevesebb víz- és karbantartási igénnyel bírnak, így általuk csökkenthető a termelési költség.
Az albán mediterrán klíma, azaz a forró, száraz nyarak és enyhe telek egyre ideálisabbá válnak az új terménytípusok számára a globális felmelegedés következtében. Ezt támasztja alá, hogy prognózisok szerint a 21. század végére a nyugat-balkáni régió átlaghőmérséklete 3,5 °C és 8,8 °C közötti értékkel emelkedhet, ha a jelenlegi trend folytatódik.
Mindez természetesen kihívások elé állíthatja az Albániában most jellemző növénytípusokkal dolgozó gazdálkodókat, azonban Irakli Shkoza szerint ezt mintegy ellensúlyozandó, az egzotikus gyümölcsök termelése és exportja Albániának évi 100–200 millió eurós árbevételt is hozhat.
Az európai gyümölcspiacon ez a folyamat új lehetőségeket nyithat. Javíthatja az egzotikus gyümölcsök elérhetőségét, ráadásul mivel közelebb hoznák általa a termelést, így Európa egzotikus gyümölcsökkel való ellátása fenntarthatóbbá is válhatna.
Ezek a változások viszont korántsem csupán Albániát érintik. Új, illetve régi-új növénytípusok a magyar agráriumban is egyre nagyobb arányban jelenhetnek meg. Erre már több kiváló példát találunk hazánkban. Hogy csak az egzotikumokat említsük, a Zala vármegyében található Becsehelyen sikeresen termesztenek kivit, de a török-kor óta meghonosodott mediterrán gyümölcs, a füge is komoly jövő előtt állhat, sőt a hobbikertészetek világában az olajfa is megjelent, a Balaton-felvidéken pedig kis mennyiségben egy szőlősgazda már olívaolajat is állított elő a saját ültetvényén, mi több fokozatosan a termésmennyiség növelésén dolgozik, fagytűrő fajtákkal kísérletezve.
Az éghajlat megváltozása emellett a fajtanemesítésre, az ellenálló növényfajták előállításának a fontosságára is felhívja a figyelmet és kevésbé egzotikus, valójában évszázadok óta termesztett növényeket is újra előtérbe helyezhet, tipikusan ilyen fajta lehet a cirok, amely rendkívül kedvező szerepet tölthet be a vetésforgóban a fenntarthatósági célokat szolgálva.
Mindent összevetve tehát az agrárium számára számos izgalmas lehetőség nyílhat meg a jövőben Magyarországon is egyes növényfajták képében, ez pedig akár új piaci lehetőségeket tartogathat a gazdálkodók részére.
