Dél-Korea szórakoztatóipari vállalatai – a világszerte népszerű Hallyu zászlóvivői – gőzerővel dolgoznak globális jelenlétük kiterjesztésén. Az ázsiai térség negyedik legnagyobb gazdasága ugyanis egyre inkább a kulturális exportban látja a jövőt.
A koreai hullám, vagy nemzetközileg ismert nevén Hallyu, az 1990-es években indult kulturális jelenség, amely a dél-koreai kultúra, főképpen a populáris kultúra (filmek, televíziós sorozatok és zene) külföldi terjesztését jelenti.
Az iparág gyors ütemben növekszik: a zene, film, játék és egyéb szellemi termékek exportja 2024-re megháromszorozódott, elérve a 9,85 milliárd dollárt, köszönhetően az állami támogatásoknak és a nemzetközi porondon elért látványos sikereknek. Azonban a szektor gazdasági hozzájárulása még mindig eltörpül a gyártóipar mellett, amelynek termékexportja több mint 696 milliárd dollárt tett ki – írja a Reuters hírügynökség témában megjelent cikke.
A Samsung és a Hyundai hazájában olyan kulturális ikonok arattak világsikert az elmúlt időszakban, mint a BTS fiúegyüttes, az Oscar-díjas Élősködők című film, a Nyerd meg az életed sorozat, Han Kang A vegetáriánus című regénye (amelyért az írónő 2024-ben irodalmi Nobel-díjat kapott), valamint a legújabb musical, a Maybe Happy Ending.
A koreai kulturális termékek számára különösen ígéretes új piacokként említik Indiát, Latin-Amerikát, valamint a Közel-Keletet.
„Latin-Amerika, amely a latin zene bölcsője, kiemelt célterületünk” – mondta Jason Jaesang Lee, a BTS-t is menedzselő HYBE K-Pop ügynökség vezérigazgatója. A cég jelenleg Latin-Amerikában tart meghallgatásokat egy új fiúegyüttes indítására.
Az Élősködők című film gyártója, a CJ ENM is globális terjeszkedésbe kezdett: 2024 júniusában partnerségre lépett egy regionális streaming platformmal, hogy koreai sorozatokat juttasson el a Közel-Keletre és Észak-Afrikába.
„A Közel-Kelet hosszú távon ígéretes piac, különösen a fiatal generáció körében tapasztalható Hallyu-népszerűség miatt” – mondta Sean Cho, a cég globális üzletágának alelnöke.
Ezt követően azt is hozzátette, hogy a japán, délkelet-ázsiai és amerikai piacokon a CJ ENM az Amazon Prime Videóval kötött együttműködése révén olyan közös produkciókat tervez, amelyek koreai elemeket ötvöznek a helyi kultúrával.
A játékipar – amely a koreai szellemi termékexport több mint felét adja – Indiában bukkanhat új és jelentős lehetőségekre. Bár az indiai piac jelenleg csak tizede a dél-koreainak, a Krafton (egy dél-koreai videójáték-kiadó és holdingtársaság) indiai ágának vezérigazgatója, Sean Hyunil Sohn szerint a növekedési potenciál óriási, amelyet új műfajokkal és játékstílusokkal kívánnak kiaknázni.
Lee Jae Myungnak, Dél-Korea elnökének határozott célja, hogy a kulturális piac értékét 300 billió dél-koreai wonra (230 milliárd dollárra), a szektorhoz kapcsolódó exportot pedig 50 billió wonra (36 milliárd dollárra) növelje 2030-ig.
Az elnök elképzelése szerint a zene, a sorozatok, a webképregények, a szépségipari termékek és az élelmiszerek alkotják azt az 5 kulcsterületet, amelyek révén az ország kulturális márkává válhat.
A Koreai Nemzeti Bank jelentése szerint a médiatartalmak exportját 2022-ben már 13 ezer ember munkája segítette, ami több mint háromszorosa a 2020-as 4 ezres létszámnak. Ezek a pozíciók különösen vonzóak a fiatal és magasan képzett munkavállalók számára.
A filmipar nemcsak Dél-Koreában, hanem Magyarországon is kiemelt szerepet játszik a kultúra exportjában. Hazánk négy Oscar-díjas alkotással is büszkélkedhet, amelyek nemzetközi szinten is hozzájárultak a magyar kulturális identitás megerősítéséhez:
- Rófusz Ferenc: A légy – az első magyar Oscar-díjas animációs rövidfilm (1981),
- Szabó István: Mephisto – a legjobb idegen nyelvű film díjazottja (1982),
- Nemes Jeles László: Saul fia – megrázó holokausztfilm, amely szintén a legjobb idegen nyelvű film kategóriában nyert díjat (2015),
- Deák Kristóf és Udvardy Anna: Mindenki – a legjobb rövidfilm kategória győztese (2016).
E sikerek mellett a magyar filmipar az utóbbi években is számos kiemelkedő produkcióval gazdagította a hazai és nemzetközi palettát. A Kincsem látványos történelmi kalandfilmként új mércét állított a közönségfilmek számára, a Semmelweis mély emberi és tudományos drámaként mutatta be az orvostörténet egyik legnagyobb alakját, míg az idén tavasszal debütált Hunyadi a magyar történelem hősi korszakát eleveníti meg.
Ahogy Dél-Korea a Hallyu révén építi kulturális márkáját, úgy Magyarország is egyre inkább felismeri, hogy a filmipar nem csupán művészeti érték, hanem gazdasági és diplomáciai eszköz is lehet.
