Szeptember 13-án, a Párisi Udvarban AI Business Forum néven szerveztek mesterséges intelligencia konferenciát. Korábbi cikkünkben beszámoltunk az eseményt nyitó előadásokról. A konferencia második felében a mesterséges intelligenciát (MI) fókuszba állító szakmai előadók a tudományág jelenéről és jövőbeli kilátásairól, és az „új olajként” is emlegetett, adatokon alapuló szakterület rohamosan növekvő térnyeréséről is beszéltek.
Előadásában Dr. Kopasz János, CIPP/E ügyvéd, adatvédelmi szakértő, a Taylor Wessing Hungary munkatársa hangsúlyozta például a privacy by design, azaz az adatvédelmi követelményeknek való megfelelés fontosságát, mely az EU egyik, a tudományágat érintő alapvető tézise, mely elmulasztása komoly bírság megfizetését vonhatja maga után. Ezzel párhuzamosan szót ejtett a tiltott mesterséges intelligencia rendszerekről, valamint az alacsony és magas kockázatú MI rendszerekről is.
Fekete Csongor, a HolistiCRM alapítója esettanulmányokon keresztül ismertette cége, az MI modellekből származó sikertörténeteit. Elmondása szerint Az „AI és az ember versenyében mindenki nyer, fontos, hogy legyen egy kitűzött cél, és ami még fontosabb, a projektnek legyen mérhető sikere. Fontos a kísérletezésnek teret adni, hogy nagyívű programok születhessenek.”
Az előadásában kutatások eredményeit bemutató Lukács Norbert (Head of AI Division, ApPello) elmondta, hogy a hazai cégvezetők bizony sokszor továbbra is bizonytalanok az MI rendszerek hitelességében. Ennek számos oka lehet. Fakadhat például abból, hogy nem ismerik a technológiát, pénzügyi kockázatot látnak benne, hiszen végső soron az MI modellezés az egyik legköltségesebb tudományág. „A cégvezetők sokszor arra hivatkoznak, hogy már van modelljük, ám mi azt valljuk, hogy a modelleket érdemes felülvizsgálni, megnézni a benne rejlő esetleges új üzleti potenciált. Hiszen, aki kimarad, lemarad.”
Hortobágyi Ágoston, a DEKK Suli alapítója és az ExportCast korábbi vendége a mesterséges intelligencia jövője körüli prognózisok helyett a tudomány gyakorlati jelentőségét és kihívásait szemléltette előadásában. Elmondta, hogy szerinte az MI egyik fókuszában a digitalizáció áll. „Rossz helyen vannak az adatok. A papíron és fejben lévő adatokat digitalizálni kell. Értem ez alatt a céges számlákat, szerződéseket is. Át kell adni ezeket az algoritmusnak, ne keletkezzen új papír.”
Gaál Máté, a Deutsche Telekom IT Solutions digitalizációért és automatizációért felelős vezetője egy sokak által pedzegetett kérdéskört járt körbe, mégpedig, hogy a mesterséges intelligencia elterjedésével mennyire tűnhet el a humán munkaerő a piacokról. Megjegyezte, hogy az új ipari forradalomnak is nevezett MI robbanás csak tiszta adatok felhasználásával eredményez áttörő sikert. A tudományág rohamos terjedése pedig újabb és újabb munkakörök létrejöttét generálja, így, bár valóban lesznek munkakörök, amelyeket kivált az MI, inkább kéz a kézben jár majd a humán erővel és inkább a segítségünkre, mintsem a nélkülözhetőségünkre lesz a jövőben.
