Az afrikai kontinens nagyobb országai és regionális társulásai egy új, kritikus ásványokkal fedezett valuta bevezetését tervezik, amely elősegíthetné a földrész technológiai fejlődését, gazdasági növekedését és függetlenedését – olvasható a Makronóm Blog online hasábjaiban.
A kezdeményezés egyelőre még csak a kísérleti szakaszban van, de az Afrikai Unió és Dél-Afrika támogatása jelentősen növelheti a megvalósítás esélyeit. Az ideiglenesen Afrikai Elszámolási Egységnek (AUA) nevezett eszközt az Afrikai Fejlesztési Bank és a KPMG Dél-Afrika – a KPMG nemzetközi hálózatának tagja, amely világszerte auditálási, adózási és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt – közösen dolgozta ki és hamarosan egy tesztpiacon is kipróbálásra kerül. Az AUA elsődlegesen nem a lakossági pénzforgalomban kapna szerepet, hanem a nemzetközi devizapiacokon szolgálna kereskedelmi eszközként.
Mivel az AUA kevésbé lenne érzékeny az egyes afrikai valuták, illetve az amerikai dollár árfolyam-ingadozásaira, a befektetők számára vonzóbb alternatívát kínálhat. Az ásványkincsek fedezetként való bevonása pedig mérsékelhetné a hitelezők által vélt kockázatokat, ami hozzájárulhat a fejlesztési projektek – különösen az energiaszektorban – alacsonyabb kamatozású finanszírozásához.
A valuta értékét olyan kritikus ásványkincsek biztosítanák, mint a kobalt, platina, a lítium vagy a réz. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint Afrika a világ kritikus ásványianyag-készletének közel egyharmadával rendelkezik. A Kongói Demokratikus Köztársaság adja a világ kobaltkitermelésének több mint 70 százalékát, és a bizonyított készletek közel fele is itt található. A mangán esetében Dél-Afrika, Gabon és Ghána együttesen a globális termelés több mint 60 százalékát biztosítják. Zimbabwében, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Maliban jelentős, ám nagyrészt még feltáratlan lítiumkészletek találhatók. Emellett olyan országok, mint Guinea, Mozambik és Zambia is számottevő kritikus ásványkincs-készletekkel rendelkeznek.
A Nemzetközi Energiaügynökség és más intézmények előrejelzései alapján a párizsi klímacélok teljesítéséhez szükséges tisztaenergia-technológiák nyersanyagigénye 2040-re a jelenlegi szint négyszeresére nőhet, ami komoly lehetőséget jelent a kontinens számára. A réz, a nikkel, a kobalt és a lítium globális kitermeléséből származó bevételek a következő 25 évben várhatóan elérik a 16 ezermilliárd dollárt, amelyből a szubszaharai Afrika több mint tíz százalékkal részesedhet. Ennek köszönhetően a GDP akár 12 százalékkal is emelkedhet 2050-re a térségben.
Ezen kulcsfontosságú nyersanyagok feldolgozása azok exportálásánál is jelentősebb bevételeket eredményezne a földrész számára. 2023-ban például a nyers bauxit értéke tonnánként 65 dollárt számlált, míg alumíniummá átdolgozva ez az összeg 2335 dollárra ugrott. Ennek ellenére a feldolgozás zömében még külföldön zajlik.
Ezek alapján jól látható, hogy Afrika nyersanyagkészleteiben még rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik, azonban a projekt sikeres lefuttatásához a kontinensnek jelentős infrastrukturális fejlesztésekre és a szakképzett munkaerő bővítésére van szüksége.
