Az USA-val való gazdasági kapcsolatok javítása mellett foglalt állást Kína a 20. pártkongresszus lezárását követően. Az immáron harmadik pártfőtitkári ciklusát töltő Hszi Csin-ping kormánya egy 20 pontos intézkedéscsomaggal segítené a külföldi vállalkozások Kínába terjeszkedését, hiszen a befektetés céljából érkező tárgyalópartnerek számára enyhítene a szigorú, koronavírus miatti beutazási szabályokon. Tudniillik az országban egyre nagyobb tiltakozások ütötték fel a fejüket a központilag elrendelt „zéró covid stratégiával” szemben. A szigorú szabályok elakadásokat eredményeztek az ellátási láncokban, a dolgozókat folyamatosan sújtják a karantén intézkedések. Egyes iparágak, mint például a Kína gazdasági teljesítményének 30%-át jelentő építőipar komoly kockázatnak van kitéve.
A pandémia nagyban befolyásolja a befektetési környezet alakulását. Érzékelve a gazdasági növekedést gátló körülményeket Kína Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottsága az elmúlt két hétben immáron két alkalommal is tárgyalóasztalhoz ült több amerikai óriásvállalattal. A tárgyalások első fordulójában mintegy 60 amerikai multinacionális vállalat vett részt, ezt követően pedig az ExxonMobil, a Boing és a Cargill and Emerson Electric képviselőivel is találkoztak a Kínai-Amerikai Üzleti Tanács ülésének keretében. A tanácskozás előszelét bizonyosan az a legmagasabb szintű bilaterális tárgyalás jelentette, amely Joe Biden és Hszi Csin-ping között zajlott a november 15.-16-i G20-as csúcstalálkozó előtt, Balin. A világ két legjelentősebb gazdasági hatalmának elsőszámú vezetői egyetértettek abban, hogy sem az USA sem pedig Kína nem profitálna egymás gazdasági erejének gyengítéséből. Éppen ezért fontos, hogy a globális kereslet, a töke áramlás, az élelmiszerbiztonság, a nemzetközi kereskedelem és egy újabb globális koronavírus hullám kitörése elleni védekezés tekintetében partnerei legyenek egymásnak.
Hogy a gyakorlatban ez milyen viszonyt eredményezhet a két nagyhatalom között, kérdéses. Salát Gergely, a Külgazdasági és Külügyi Intézet és egyetemi docens legújabb elemzésében nagy hangsúlyt fektet a jelenlegi amerikai külpolitika és Kína kapcsolatára, továbbá, hogy Trump „Kína ellenes politikáját” – ez Európai Unióval karöltve – „Kína ellenes koalícióra” átalakító Biden adminisztráció miképp lép majd fel az egyre csak terjeszkedő Kínával szemben. Hszi Csin-ping Kínája nagyhatalomként vette fel a kesztyűt a Nyugat szövetségi rendszerével szemben, és kihasználva erőforrásait komoly befolyásra tett szert Délkelet-Ázsiában, Óceániában, Afrikában és Latin-Amerikában. Legnagyobb kereskedelmi partnereivé mára az ASEAN szövetségébe tartozó országok váltak. Az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezés szintén aggodalomra ad okot az amerikai elemzők szerint, hiszen a mintegy 60 országra kiterjedő elképzelés a gazdasági partnerégen túl geopolitikai stratégiai célokat ötvöz, és mindezt Kína átfogó esernyője alatt hivatott megvalósítani.
Az USA-val való gazdasági egyensúlyozás alapját a fejlődő országok stratégiai elkötelezettségének hiánya adja, vagyis hogy egyelőre nincs konkrét partnerségi igényük egyik féllel szemben sem. Mindezen idő alatt Kína tökéletesen összpontosítva erőforrásait és potenciálját azon területekre koncentrálja, amiben abszolút előnye van, azaz a kereskedelemre és az infrastrukturális projektek megvalósítására.
Összességében elmondható, hogy a hegemón ambíciók helyett önmagát békés törekvésekkel jellemző Kína világgazdasági pozíciója messzemenőleg stabil, ám a koronavírus okozta társadalmi ellenállás negatív következményeket szülhet a jövőre nézve. Annak érdekében, hogy a hazai ellátási láncban és ezáltal a külkereskedelmi tevékenységében ne keletkezzenek fennakadások a Nyugat javára, Pekingnek jelenleg változtatnia kell a „zéró covid politikáján” és ezáltal enyhítenie a külföldi befektetőkkel szembeni szigorításokon.
