Türkmenisztán fővárosában háromoldalú államfői csúcstalálkozót szerveztek Serdar Berdimuhamedow (Türkmenisztán), Savkat Mirzijojev (Üzbegisztán) és Emomali Rahmon (Tádzsikisztán) részvételével. Az egymással messze visszamenőleg baráti kapcsolatokat ápoló országok vezetői először találkoztak ilyen formátumban és a három közép-ázsiai állam együttműködésének még szorosabbra fűzésének céljából tárgyaltak az olyan kulcsfontosságú területeket illetően, mint a politikai, ipari, mezőgazdasági, egészségügyi, infrastrukturális és oktatásügyi együttműködés – írja a News Central Asia.
A különböző összetételben lezajlott többoldalú találkozókkal összefüggésben fontos megjegyezni, hogy Ashabad már az elmúlt évek során is sikeresen fejlesztette szoros stratégiai együttműködését Dusanbéval és Taskenttel.
A türkmén-tádzsik partnerség alapjait a közös jövőbeli gazdasági perspektívák határozzák meg, Türkmenisztán és Üzbegisztán népeit pedig a kulturális és szellemi hagyományok történelmileg kialakult közössége köti össze – áll a Semleges Türkmenisztán hasábjain.
Türkmenisztán – Tádzsikisztán
A modern realitások körülményei között mindkét ország szolidáris a béke, a biztonság, a stabilitás megerősítése és a céltudatos fejlődés biztosításában mind a nemzetközi, mind pedig a regionális platformokon való együttműködés keretében. Türkmenisztán egyike azon országoknak, amelyekkel Tádzsikisztán stratégiai együttműködési megállapodást írt alá, ezzel alátámasztva Türkmenisztán kiemelt szerepét Tádzsikisztán külpolitikai stratégiájában.
Az országok közötti együttműködés erős jogi és szerződéses alapokon nyugszik, ezt több száz, államfői és tárca szinten elfogadott dokumentum erősíti, a türkmén-tádzsik kereskedelmi, gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési bizottság pedig évek óta működik.
Májusban Serdar Berdimuhamedow, türkmén elnök állami látogatást tett Tádzsikisztánban. A dusanbei találkozó során az elnökök aláírták a Türkmenisztán és a Tádzsikisztán közötti stratégiai partnerség elmélyítéséről szóló nyilatkozatot, amely új szintre emeli az államközi kapcsolatokat.
Dusanbe adott otthont egy üzleti fórumnak, az Üzleti Tanács első ülésének, az országok exporttermékei kiállításának, továbbá a tudományos és műszaki kapcsolatok fejlesztéséről szóló tematikus kerekasztal-beszélgetésnek. Az üzleti találkozó során több mint 20 dokumentumot írtak alá a Türkmenisztáni Vállalkozók és Gyáriparosok Szövetsége, valamint Tádzsikisztán állami vállalatai és magánszervezetei közötti együttműködésről.
A türkmén-tádzsik együttműködés fókuszterületei a közlekedés, az energia és a környezetvédelem. Az infrastrukturális partnerség fejlesztése céljából Türkmenisztán részéről felajánlás történt a Türkmenbasi nemzetközi tengeri kikötő szélesebb körű, partnerországok általi használatára.
Türkmenisztán – Üzbegisztán
A Türkmenisztán és Üzbegisztán közötti baráti kapcsolatok évszázadokra nyúlnak vissza és a türkmén-üzbég népi hagyományokban gyökereznek.
Az etnokulturális értékek megőrzésének folyamatával összhangban az államközi kapcsolatok mind kétoldalú, mind nemzetközi szinten aktívan fejlődnek. Az országok erősítik intézkedéseiket a békefenntartással, a regionális biztonsággal, az infrastruktúrával, a gazdasági, tudományos és oktatási integrációval kapcsolatos területeken.
A türkmén-üzbég közlekedési együttműködés gyümölcsöző fejlődéséhez jelenleg a Amu-darja folyón átívelő közúti (1600 m) és vasúti (1750 m) hidak járulnak hozzá, amelyek elősegítik a határmenti régiók üzleti tevékenységének növelését, ezáltal pedig a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését. Mindezek mellett az újonnan kialakított határátkelőhelyek erőteljes lendületet adtak a nemzetközi partnerség bővülésének is.
Az Amu-darja folyó partjainak infrastrukturális összekötése közvetlen hozzáférést nyitott az ázsiai csendes-óceáni térségből, Dél-Ázsiából a Kaszpi-tenger, valamint Európa irányába. Így Türkmenisztán és Üzbegisztán céljai elsősorban a közlekedési együttműködés fejlesztéséről és a stratégiai partnerség elmélyítéséről szóló nyilatkozatban csúcsosodnak ki.
Most Ashabad Taskenttel együttműködve az Üzbegisztán-Türkmenisztán-Irán-Omán-Katar nemzetközi közlekedési folyosót modellezi. A felek kifejezték azt a szándékukat is, hogy kihasználják a Türkmenbasi nemzetközi tengeri kikötő, az ázsiai csendes-óceáni térség-Kína-Kirgizisztán-Uzbegisztán-Türkménisztán-Azerbajdzsán-Grúzia-Európa útvonal, valamint a Transzkaszpi Nemzetközi Szállítmányozási Útvonal adta lehetőségeket. Meg kell jegyezni, hogy ezek a projektek nagymértékben részesülnek az épülő Ashabad-Türkmenabat nagysebességű autópálya előnyeiből.
A határövezetben létesülő telephelyek szintén ígéretes dinamikát adhatnak a türkmén-üzbég kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének. A közelmúltban például egy kiemelt jelentőségű kereskedelmi komplexum építése kezdődött meg az üzbegisztáni Dashoguz régióban.
A jelen csúcstalálkozó napirendjére összpontosítva a felek megjegyezték, hogy számos fontos kérdés megvitatása hosszú távon biztosítja a háromoldalú és regionális együttműködés sikerét.
Serdar Berdimuhamedow elnök – kiemelve a régió országai számára olyan sürgető témát, mint a fenntartható vízellátás – megjegyezte a racionális vízgazdálkodási mechanizmusok kialakításának és a gyakorlati lépések végrehajtásának fontosságát. Elsősorban azok a víztakarékos technológiák, a meglévő vízügyi létesítmények és öntözőrendszerek, valamint más vonatkozó intézkedések és koncepcionális technológiai megoldások voltak napirenden, amelyek lehetővé tennék a régió országainak vízigényét. „Ezekben a kérdésekben ki kell használni az Aral-tó megmentésére létrehozott Nemzetközi Alap teljes potenciálját, valamint a partnerszervezeteken, például a Világbankon és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankon keresztül történő együttműködést.” – tette hozzá Savkat Mirzijojev, Üzbegisztán elnöke.
Az energia kérdése a partnerség egyik legfontosabb területei közé tartozik. Ebben az összefüggésben Türkmenisztán vezetője egy olyan együttműködési modell létrehozásáról beszélt, amely fedezné a három ország növekvő energiaigényét és a nemzeti energiarendszerek szükséges biztonsági tartalékát. Serdar Berdimuhamedow elnök ugyanakkor javaslatot tett a gázszektorban történő, hosszú távú, háromoldalú együttműködés kialakítására is.
A zöld gazdaságra való áttérés közös terveit figyelembe véve a víz- és hőenergia területén közös projektek megvalósítását kezdeményezték a felek.
A közlekedési ágazat szintén prioritást élvez a Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán közötti együttműködésben. Az országok földrajzi szempontból kulcsfontosságú helyet foglalnak el az Ázsia és Európa közötti közlekedési és tranzitkapcsolatban. Ez óriási lehetőségeket nyit meg egy teljes értékű logisztikai csomópont létrehozására, amely összeköti az eurázsiai kontinens két részét. Ebben az összefüggésben Türkmenisztán elnöke az egységes közlekedési stratégia kialakítására irányuló erőfeszítések összefogása mellett foglalt állást. Azt is megjegyezte, hogy az ilyen irányú interakció nagymértékben biztosíthatja a nemzetközi partnerekkel való együttműködést. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a háromoldalú együttműködés olyan fontos kérdéseit, mint a kereskedelem bővítése és a kölcsönös kereskedelmi forgalom volumenének növelése, a különböző iparági együttműködés, a kis- és középvállalkozások partnerségének ösztönzése, a befektetési tevékenységek ösztönzése.
A közép-ázsiai régió gazdasági fejlődése fontos szerepet játszik Magyarország keleti nyitásának politikájában, ami a 80%-os EU-s exportkitettségünk ellensúlyozására jött létre. A régió kiváló lehetőségeket nyújt a magyar befektetők számára, számos sikertörténettel büszkélkedhetünk. Ezért mindennemű, a régió gazdaságát érintő együttműködés elősegíti a térségbeli nyitásunkat, üzleti partnerkapcsolataink becsatornázását. A kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolataink win-win helyzetet és hidat teremtenek Európa és Közép-Ázsia között. A jövőben ebben a logisztikai útvonalak játszanak majd meghatározó szerepet.
