Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint a mai agrárszektort – a gyakori tévhitekkel ellentétben – már nem a korszerűtlen, elavult eszközök és módszerek jellemzik. Sőt, a mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepet kapnak azok a mesterséges intelligencián alapuló technológiák, amelyek képesek automatizálni a munkafolyamatokat, enyhíteni a munkaerőhiányt, és előre jelezni a növényeket vagy állatokat érintő betegségeket. Ezek az eszközök azáltal, hogy hatékonyabbá teszik a munkafolyamatokat, hozzájárulnak a termelési kapacitás növeléséhez és a költségek csökkentéséhez is. A mesterséges intelligencia tehát egyszerre jelent hatalmas fejlődési potenciált és komoly felelősséget is, hiszen kulcsfontosságú, hogy hogyan és milyen célokra használjuk fel.
Az eddigi kutatási eredmények bebizonyították, hogy a precíziós gazdálkodás korszerű technológiái – mint a változó adagolású kijuttatás (VRT) és a távérzékelésen alapuló monitoring rendszerek (RSM) – jelentős mértékben hozzájárulnak a terméshozam növeléséhez és az erőforrások (víz, műtrágya, növényvédőszerek stb.) hatékonyabb felhasználásához. A VRT alkalmazása révén például a hozamok akár 62%-kal is emelkedhetnek, miközben a műtrágya-felhasználás 60%-kal, a vízfogyasztás pedig 20-50%-kal csökkent. Továbbá azokban a gazdaságokban, amelyekben ilyen jellegű technológiákat alkalmaznak, a munkatermelékenység is 3,5-ször magasabb.
Az elmúlt években Magyarországon is folyamatosan nőtt azon gazdaságok száma, amelyek valamilyen innovatív vagy digitális megoldást integrálnak a termelési folyamatokba. A gépesítettség terén is pozitív elmozdulás figyelhető meg. A KSH adatai szerint 2013 és 2023 között jelentősen emelkedett a mezőgazdasági gépekkel rendelkező gazdaságok aránya. Különösen a saját tulajdonú talajművelő gépet használó gazdaságok száma ugrott meg (21 százalékponttal). Saját tulajdonú traktort a gazdaságok 40%-a használt 2023-ban, ami 25%-kal magasabb a 10 évvel ezelőtti traktorállománynál.
A hagyományos mezőgazdasági gépek mellett egyre több gazdaságban jelennek meg a precíziós gazdálkodást támogató eszközök és technológiák. 2023-ban a magyar gazdaságok 9,8%-a használt valamilyen precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközt. A legelterjedtebb megoldás a sorvezető vagy automata kormányzási rendszer volt, amely a gazdaságok 5,4%-ában volt jelen 2023-ban. Ez az arány 1,4 százalékponttal magasabb, mint a 2020-as adat. De az elmúlt három évben emelkedett a differenciált munkaműveletek (4,5%), a robottechnológia (1,8%) és a flottakövetési rendszerek (2,1%) alkalmazása is. Ezek a tendenciák a precíziós technológiák fokozatos térnyerését jelzik a hazai agráriumban, főként a szántóföldi és a vegyesnövény-termesztő gazdaságokban.
Ezen fejlesztések végeredménye a nemzetgazdaság egészére nézve is előnnyel járhat, hiszen a mezőgazdaság technológiai előretörése javíthatja az ország fejlettségének mutatóit, valamint növelheti a versenyképességet. Ezért célszerű, hogy az egyes országok agrárpolitikája olyan támogatási rendszert alakítson ki, amely kedvező feltételeket teremt az ilyen jellegű beruházások finanszírozásához.
Összességében tehát elmondható, hogy megfelelő ellenőrzés és szakértelem mellett a mesterséges intelligencia új dimenziókat nyithat a mezőgazdaságban.
